Pesti Srácok

Szinte eltűntek a külföldiek a magyar ingatlanpiacról

Szinte eltűntek a külföldiek a magyar ingatlanpiacról

A koronavírus-járvány miatt idén az itt élő külföldieken kívül lényegében eltűntek a más országbeliek a hazai lakáspiacról – írta a Magyar Nemzet szerdai számában.

Az ingatlan.com adatai szerint január és október között az egy évvel korábbival szemben nyolcvan százalékkal kevesebben érdeklődtek külföldről magyarországi ingatlanért. Korábban a külföldi vásárlók több, mint fele Budapesten vásárolt, és azon belül is inkább a belső kerületekbe koncentrálódott a jelenlétük. Mivel a külföldi vásárlók fizetőképessége egy átlag magyar vásárlóénál jóval nagyobb, így hiányuk előbb-utóbb érezhető lesz a budapesti árakban is – mutatott rá Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.

Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője a lapnak azt mondta, hogy idén a külföldről érkező vevők száma érthető okokból elmaradt a korábbitól; jelenleg elsősorban az itt élő külföldi állampolgárok aktívak eladóként, vevőként és bérbeadóként egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly mintegy hétezer lakást vásároltak meg külföldiek;0 ez az összes vásárlás 4,5 százalékát tette ki. Ez az arány nagyjából megfelelt a korábbi évek gyakorlatának, hiszen jó ideje öt-hat százalék körüli mennyiséget jelentenek a külföldiek általi lakásvásárlások. Tavaly a legtöbb, 1212 esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követték 1043 lakásszerzéssel. Nagyon más azonban az érdeklődési kör: míg tízből kilenc kínai Budapesten vásárolt, addig a németek fordítva, tízből kilencen vidéken vettek ingatlant. Az osztrákok nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak, a romániai vevők a keleti országrész alacsonyabb árszínvonalú településein jelentek meg nagyobb számban, a Dél-Dunántúl olcsó kistelepülésein pedig sok holland szerzett ingatlant. Benedikt Károly szerint a balatoni nyaralóknál még most nyáron is lehetett találkozni osztrák és német érdeklődőkkel; ők jellemzően a drágább, exkluzívabb, panorámás házakat keresték, jellemzően hosszabb távú itt-tartózkodáshoz, egyfajta második otthonként. A fővárosban tényleges befektetésnek vásárolt, kiadható lakásokat az ügyfelek jellemzően a belvárosban kerestek, míg saját maguk és családjuk számára inkább nagyobb családi házat a budai oldalon vagy Pest külső kerületeiben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.