Pesti Srácok

Az elmúlt évtizedben megduplázódtak a kutatás-fejlesztési források

Az elmúlt évtizedben megduplázódtak a kutatás-fejlesztési források

A hazai K+F ráfordítások összege évek óta emelkedik; tavaly minden eddigi értéket meghaladva 702 milliárd forint hasznosult ezen a területen, ami több, mint kétszerese a 2010-es költéseknek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése szerint csak 2019-ben 48 milliárd forintos volt a bővülés. A kutatók létszáma pedig egyetlen év alatt mintegy 2500 fővel növekedett – írják a közleményben. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: a kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2020-ra elérje az 1,8 százalékot. A folyamatosan bővülő forrásmennyiség és az elmúlt időszak KFI rendszer egészét ösztönző intézkedései, támogatásai alapján e törekvés teljesíthető. Tavaly az összes hazai K+F ráfordítás mintegy háromnegyedét vállalkozások használták fel. A legnagyobb mértékben, a megelőző évhez képest ötödével az egyetemek forrásai növekedtek, több, mint 16 milliárd forinttal. A KSH-jelentés szerint a kutatói létszám bővülése kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg a piaci szereplők és a felsőoktatás között – hangsúlyozza az ITM.

A tárca tájékoztatása szerint a folytatásban további előrelépésre lehet számítani, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 43 milliárd forinttal emelkedett. A hazai tudományos teljesítmény jelentős része a tavaly szeptemberben létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) köthető. A kormány 2021-től 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára a kutatóintézet-hálózat működtetéséhez, bér- és infrastruktúrafejlesztéshez. A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatás a járványhelyzetben közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá, összesen több, mint 17 milliárd forinttal.

A nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai szakmai műhelyeit összefogó Nemzeti Laboratóriumokban a jelentős globális problémákra választ adni képes kompetenciák fejleszthetők. A kormány tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését idén 14 milliárd forinttal támogatja a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosítása érdekében – olvasható a közleményben.

PestiSracok facebook image

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-ban megkezdte a teljes hazai kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Magyarország az innovációs teljesítményt mérő Globális Innovációs Index idei rangsorában 131 vizsgált ország között a 35. helyen szerepel. Régiós összehasonlításban hazánkat egyedül Csehország előzi meg. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen előre – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Forrás: MTI; Fotó: HelloVidék.hu

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Rejtélyes cég tűnt fel Szombathelyen és sorra kapja a megbízásokat a várostól: végrehajtások sora és a szakmai tapasztalat hiánya sem akadály

Exkluzív 2022 szeptember 11.
Kisebb botrányt váltott ki a minap Szombathelyen, hogy a Savaria Karnevált, amely mellesleg Közép-Európa legnagyobb történelmi rendezvénye, nem a korábbi, már sokszor bizonyított cég biztosította. Az új megbízott vállalkozó biztonsági őrei - akiket alvállalkozóként vontak be - botrányosan viselkedtek a látogatókkal. A megyei napilap számolt be róla, hogy az őrök obszcén kifejezésekkel illették az embereket, nyomdafestéket nem tűrő trágárkodással ürítették ki éjjel 1 órakor a borok utcáját. A Savaria Történelmi Karnevált mostanáig rendszeresen biztosító Marcus Security szombathelyi partnere szerint politikai indíttatás és bosszú áll a váltás hátterében és nem mellesleg más munkákat is elvettek tőlük, úgy hogy szakmai eredményeik magukért beszélnek. Még ennél is izgalmasabb, hogy kik kapták a Marcus Security helyett a munkát. A három 30-as éveiben járó fiatal, akik érdekeltségébe a város által nem is csak a Savaria Karneválra leszerződtetett cég mögött egészen elképesztő cégháló bontakozik ki, már becsődölt cégekkel, végrehajtások sorával. És feltűnik a színen egy korábbi baloldali országgyűlési képviselő-jelölt is.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.