Pesti Srácok

Az elmúlt évtizedben megduplázódtak a kutatás-fejlesztési források

Az elmúlt évtizedben megduplázódtak a kutatás-fejlesztési források

A hazai K+F ráfordítások összege évek óta emelkedik; tavaly minden eddigi értéket meghaladva 702 milliárd forint hasznosult ezen a területen, ami több, mint kétszerese a 2010-es költéseknek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése szerint csak 2019-ben 48 milliárd forintos volt a bővülés. A kutatók létszáma pedig egyetlen év alatt mintegy 2500 fővel növekedett – írják a közleményben. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: a kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2020-ra elérje az 1,8 százalékot. A folyamatosan bővülő forrásmennyiség és az elmúlt időszak KFI rendszer egészét ösztönző intézkedései, támogatásai alapján e törekvés teljesíthető. Tavaly az összes hazai K+F ráfordítás mintegy háromnegyedét vállalkozások használták fel. A legnagyobb mértékben, a megelőző évhez képest ötödével az egyetemek forrásai növekedtek, több, mint 16 milliárd forinttal. A KSH-jelentés szerint a kutatói létszám bővülése kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg a piaci szereplők és a felsőoktatás között – hangsúlyozza az ITM.

A tárca tájékoztatása szerint a folytatásban további előrelépésre lehet számítani, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 43 milliárd forinttal emelkedett. A hazai tudományos teljesítmény jelentős része a tavaly szeptemberben létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) köthető. A kormány 2021-től 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára a kutatóintézet-hálózat működtetéséhez, bér- és infrastruktúrafejlesztéshez. A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló kutatás-fejlesztési bértámogatás a járványhelyzetben közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá, összesen több, mint 17 milliárd forinttal.

A nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai szakmai műhelyeit összefogó Nemzeti Laboratóriumokban a jelentős globális problémákra választ adni képes kompetenciák fejleszthetők. A kormány tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését idén 14 milliárd forinttal támogatja a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosítása érdekében – olvasható a közleményben.

PestiSracok facebook image

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-ban megkezdte a teljes hazai kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Magyarország az innovációs teljesítményt mérő Globális Innovációs Index idei rangsorában 131 vizsgált ország között a 35. helyen szerepel. Régiós összehasonlításban hazánkat egyedül Csehország előzi meg. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen előre – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Forrás: MTI; Fotó: HelloVidék.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)