Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Háromszázmilliárd forintra pályázhatnak az innovatív cégek a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban

PPestiSrácok.hu Eco 2021. április 7. 08:49
Háromszázmilliárd forintra pályázhatnak az innovatív cégek a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban

A 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban a magyar vállalkozások rendelkezésére álló kétezer milliárd forintból kutatás-fejlesztési és innovációs célra összesen háromszázmilliárd forintot meghaladó összeg jut - hívta fel a figyelmet a Via Credit pályázati tanácsadó az MTI-nek eljuttatott elemzésében. Kiemelték: ezek a programok társadalmi egyeztetés alatt vannak jelenleg, a következő hónapokban a pályázatok jelentős részét kiírhatják.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi ciklusban a vállalkozások számára az egyik legfontosabb program a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz, amelynek új elnevezése GINOP PLUSZ. Fontos változás a korábbi GINOP programhoz képest, hogy míg a 2014-2020-as pályázatokból a Pest megyében működő cégeket teljesen kizárták, addig az új pályázatoknál ezt a korlátot eltörölték. Áprilistól elérhetőek a Horizont Európa közvetlenül pályázható forrásai is 95,5 milliárd eurós összeggel - ismertette a tanácsadó cég.

A kormány célja, hogy 2027-re Magyarország ezekből a forrásokból a lakosságával arányos mértékben, 2,18 százalékkal részesedjen - idézték fel, megjegyezve, hogy a magyarországi szervezetek az előző ciklusban a keret 0,6 százalékát nyerték el. Az uniós hátterű pályázati kiírások mellett a magyar vállalkozások rendelkezésére állnak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásai is. Idén az alap több mint 182 milliárd forintra írhat ki pályázatokat; ebből várhatóan hatvan-hatvanöt milliárd forintot vállalkozások számára.

A tanácsadó arra is kitért, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztési költések összege 2019-ben meghaladta a hétszázmilliárd forintot, ez a nemzeti össztermék másfél százalékát teszi ki, miközben az uniós átlag 2,2 százalék. Ezzel Magyarország 2019-re vonatkozóan az európai innovációs rangsorban a 22. helyen van - tették hozzá. Papadimitropulosz Alex szerint sok vállalkozás úgy végez kutatás-fejlesztést vagy innovációt, hogy nem is tud róla, és azt termékfejlesztésnek hívja, pedig - ha céltudatosan végezné a tevékenységet - kedvezményeket és támogatásokat igényelhetne. Egyebek mellett a külügyi tárca által nagyvállalatok kutatási projektjeinek működési-kiadásaira nyújtott huszonöt százalékos támogatást emelte ki, amely kombinálható a társasági adó kedvezménnyel, így összességében harminchárom százalékos mértékű támogatás kérhető.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Kapcsolódó témák
ginop plusz horizont európa ginop program
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)