Pesti Srácok

Nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére az első negyedévben

Nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére az első negyedévben

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1388 forint volt idén az első negyedévben, 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 1326 forintnál – derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t szerdán.

A munkaerő-kölcsönzéssel- és közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel. A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója elmondta: az 5 százalékos növekedés jól mutatja az átalakult munkaerőpiacot, amelyben a munkaerő-kínálat átmenetileg utolérte a keresletet. A következő negyedévekben ismét gyorsulhat a bérnövekedés: a normalizálódás során a piac fokozatosan felszívja a rendelkezésre álló kínálatot, és ezt a folyamatot erősítheti majd az ismét szélesebb rétegek számára vonzó alternatívát kínáló külföldi munkavállalás lehetősége. Közölték, hogy bár az év elején a régiók szerint tapasztalt bérszintek között közeledés figyelhető meg, azonban a különbség még mindig jelentős: míg az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt mozog az átlagórabér, Közép-Magyarországon továbbra is az 1800 forintos szintet közelíti.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A havi bruttó 700 ezer és 1 millió forint közötti fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke idén az első negyedévében átlagosan 1,5 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A közleményben Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere elmondta: a középvezetői szegmensben 2020 első három hónapjában, a járványhelyzet küszöbén csaknem 7 százalékkal emelkedtek a fizetések éves összehasonlításban, azóta gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése. A szakember szerint az is visszafogta a béremelések ütemét, hogy számos szektorban jelentősebb leépítések történtek.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)