Pesti Srácok

Brexit – Az EU-val kereskedő brit cégek harmada forgalomcsökkenésről számolt be

Brexit – Az EU-val kereskedő brit cégek harmada forgalomcsökkenésről számolt be

Az Európai Unióval kereskedő brit cégek csaknem egyharmada uniós forgalmának visszaeséséről vagy teljes elvesztéséről számolt be a brit vállalati szektor egyik legnagyobb szakmai szervezetének hétfőn ismertetett friss felmérése szerint. Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, és a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 havi átmeneti időszak – amely alatt jórészt nem változtak az unióval folytatott kereskedelem szabályai – december 31-én véget ért. Ugyanebben az időpontban megszűnt a brit tagság az EU egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az Institute of Directors (IoD) – a legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet – a Financial Times című londoni üzleti napilap megbízásából 651 cég bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett vizsgálatában a megkérdezett vállalatok 31 százaléka számolt be arról, hogy az uniós piacokkal folytatott kereskedelmének értéke az új szabályozás január 1-i érvénybe lépése óta visszaesett, és csak 6 százalék jelezte, hogy növelte kereskedelmét az EU-országokkal. A felmérésbe bevont vállalatok további 17 százaléka azt közölte az IoD-vel, hogy január óta átmenetileg vagy végleg teljesen beszüntette kereskedelmét az Európai Unióval. A vállalatok több mint negyede munkaerő-toborzási nehézségekről is beszámolt. A vizsgálatban részes cégek 17 százaléka közölte, hogy nem jut hozzá magas szakképesítésű munkaerőhöz, amióta megszűnt az uniós munkavállalók szabad nagy-britanniai letelepedésének lehetősége. További tíz százalék jelezte, hogy ugyanebből az okból alacsonyabb képzettségű munkavállalókat sem tud toborozni.

Rövid időn belül ez a második olyan szakmai felmérés, amely az Európai Unióval folytatott brit kereskedelem komoly visszaesését mutatja. A brit Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) minap ismertetett friss vizsgálata szerint 47 százalékkal zuhant az idei első negyedévben az uniós piacokra irányuló brit élelmiszer- és italáru-export. A legnagyobb értékben exportált brit élelmiszer- és italáruféleségek közül a whisky értékesítése 32,3 százalékkal, a csokoládé kivitele 36,9 százalékkal, a tejtermékeké több mint 90 százalékkal, a sajtféléké kétharmadával esett vissza az Európai Unió piacain. Az EU-ból érkező brit import is csökkent, összességében 10 százalékkal, de az átlagon belül a zöldségfélék behozatala 13,9 százalékkal, a boroké 20 százalékkal, a gyümölcsféléké 15,7 százalékkal esett vissza. Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly – vagyis még az átmeneti időszak érvényességi ideje alatt – 668 milliárd font (csaknem 275 ezer milliárd forint) volt.

Nagy-Britannia és az EU tavaly karácsony előtt megállapodásra jutott a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely vám- és kvótamenetes kereskedelmet biztosít a kétoldalú kereskedelemben. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz. A brit adó- és vámhivatal (HMRC) becslése szerint a vámáru-nyilatkozatok kitöltése évente 15 milliárd font (csaknem 6200 milliárd forint) többletköltséggel terheli az uniós exportban érintett 245 ezer brit vállalatot.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Heti Válasz/Leéb Ádám

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?