Eljött a helyreállítás időszaka – Ezúttal tényleg nem fog fájni
A miniszterelnök szerint most nem a tartalékolás, hanem a helyreállítás időszaka jön. Folytatódnak azok a programok, amelyek segítik a foglalkoztatás bővítését és a családok megerősítését. A válságkezelés nem mindig volt ilyen, a baloldali kormányok idején teljesen más utat választottak.
Az adóemelés méreg a magyar gazdaságnak – mondta Orbán Viktor a minap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök utalt arra, hogy most a helyreállítás és az ország megerősítése a feladat. Ennek pedig nem az az útja, hogy pénzt vesznek el az emberektől és a vállalkozásoktól. A kormánynak az elmúlt időszakban is az volt a célja, hogy Magyarország ne csak kivédje a járvány hatásait, hanem előnnyel hagyja maga mögött a válságot. Ez azonban nem volt mindig így. Az adók csökkentése és a támogatások emelése helyett teljesen más utat választott a baloldal, amikor kormányzásuk alatt krízisekkel kellett szembenézniük. Bajnai Gordon például 2009. március 30-án az első, miniszterelnök-jelöltként tett sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a válságkezelő programjának végrehajtása fájni fog.
Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert
– fogalmazott az Országgyűlésben. Ebben igaza is volt, mert a válságkezelés lépéseként a többi között a közszféra dolgozóitól elvettek egyhavi bért, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkent a táppénz, a gyes és gyed három helyett csak két évre járt, felfüggesztették a lakástámogatásokat, kivezették a távhő- és a gázártámogatást, valamint emelték az áfát. Tulajdonképpen a válságkezelés másból sem állt, mint elvonásokból. Volt olyan elemző, aki egyenesen kijelentette: 1987 óta nem volt ennyire gyenge a bizalom a magyar gazdaságpolitika iránt. Ez volt 2009-ben. Előtte, 2006-ban is válság volt, azt maga a kormány okozta. Akkor Gyurcsány Ferenc ismertette azt a programot, amely szintén sokaknak fájt. Az akkori miniszterelnök a többi között bejelentette, hogy átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10–14 százalékkal a villamos energia ára. Ám az ígért adócsökkentés elmaradt, helyette több közteher mértékét emelték, és új adókat is bevezettek – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Ezzel szemben az Orbán-kormány 2020. március–június időszakában a válsághelyzettel leginkább sújtott ágazatoknak a többi között adó- és járulékkedvezményt adott, bértámogatást vezetett be, meghosszabbította az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra szóló jogosultságot, a digitális oktatás résztvevőinek ingyenessé tette az internet-hozzáférést, valamint csökkentette a házhoz szállítással értékesített étel áfáját. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedések után elindította a gazdaság-újraindítási akciótervet, ahogy a növekedés erősítését szolgálja a jövő évi költségvetés is. Az intézkedések középpontjában a munkahelyteremtés, a gyermekes családok és a nyugdíjasok, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok állnak. A többi között jövő évtől mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól a 25 év alatti munkavállalók, az árvaellátás havi minimumösszege több mint duplájára emelkedik, folytatódik a babaváró és az otthonteremtési program, míg a csecsemőgondozási díj összege a bruttó jövedelem hetven százalékáról annak száz százalékéra nő. Ez utóbbi 2021. július 1-jétől. Jövőre további lépéssel folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítse, ahogy a költségvetésben van fedezet a nyugdíjprémium kifizetésére is. Ahogy a miniszterelnök bejelentette, 2022 elején – ha az idei gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot – visszakaphatják a családok a 2021-es személyijövedelemadó-befizetésüket. Ez utóbbi intézkedés példátlan lépést jelentene, egy háztartás – ahol két szülő neveli a gyereket vagy gyerekeket – így akár 1,6 millió forintot is kaphat.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Oláh Tibor
