Pesti Srácok

Gazdasági fellendülést várnak az étteremtulajdonosok, meredeken emelkednek az ingatlanárak

Gazdasági fellendülést várnak az étteremtulajdonosok, meredeken emelkednek az ingatlanárak

Folyamatosan emelkedett a koronavírus-járvány ideje alatt a fővárosi eladó üzlethelyiségek átlagos négyzetméterára – írja a Világgazdaságra hivatkozva az MTI. A hírt az Ingatlan.com adatai is alátámasztják.

A lap szerdai számában Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője kiemelte: a nyitás hatása még markánsabban megmutatkozott, miután idén februárról áprilisra 553 ezerről 588 ezer forintra ugrott a kínálati átlagár. Ez a több mint 6 százalékos hirtelen áremelkedés már egyértelműen a nyitási hullámot tükrözi. Az eladásra kínált éttermi ingatlanok négyzetméterára 564 ezer forintról 594 ezerre emelkedett februártól júniusig. A járványidőszak korlátozásai ellenére nem nőtt az eladó üzlethelyiségek kínálata: míg 2020 februárjában, azaz a járvány előtt 1700 üzlethelyiséget hirdettek eladásra Budapesten, jelenleg 1338-at, vagyis a tulajdonosok kivártak, nem szórták ki az ingatlanjaikat. A több mint 20 százalékkal szűkebb kínálatban az árak folyamatosan emelkedtek. A bérbeadásra ajánlott éttermek kínálata kissé bővült az elmúlt két hónapban, a bérleti díjak viszont jelentősen megemelkedtek, négyzetméterenként 4812 forintról 6250-re, vagyis a bérbeadók feltehetőleg már beárazták a nyitást az üzleti modelljükbe. A vendéglátó-helyiségek, ezen belül főként az éttermek eladási ára folyamatosan emelkedett idén, de a 2021. júniusi árak (594 ezer forint négyzetméterenként) épp csak meghaladják a tavaly decemberi árszintet (589 ezer forint), miközben a 2020. februári szintet (548 ezer forint) már jócskán túllépik.

Forrás: MTI, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)