Pesti Srácok

Rogán Antal: a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben nem devizaalapon adnák koncesszióba az autópálya-hálózat befejezését

Rogán Antal: a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben nem devizaalapon adnák koncesszióba az autópálya-hálózat befejezését

Hétfőn derült ki, hogy egy nemzetközi koncessziós pályázat révén tenné teljessé a kormány a magyar autópálya-hálózatot, így összesen 272 kilométer új autópálya épül (például az M1-et az M5-tel Székesfehérvár érintésével összekötő sztráda), minden autópálya eléri az országhatárt, ezen felül több helyen, például az M1-en plusz sávokat kap az út (273 kilométer hosszúságban), további 538 kilométernyi sztrádát pedig felújítanának. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy pénteki háttérbeszélgetésen kérdésünkre kifejtette: az az óriási különbség az országnak rengeteg kárt okozó 2010 előtti koncessziók és a mostani kiírás között, hogy itt nem devizaalapú, hanem forintalapú szerződést kell vállalnia a győztesnek, s a kockázatok nagy részét is neki kell viselnie.

Pilhál Tamás kollégánk a múlt hónapban a "Néhány szó arról, hogy ki lop?" című népszerű vezércikkében mutatott rá: a jobboldali elhajlással nem vádolható G7 gazdasági portál két évvel ezelőtti számítása szerint összesen 2852 milliárd forint kárt okoztak az MSZP–SZDSZ-kormányok csak az M5-ös autópálya meghosszabbításával és az M6-os autópálya megépítésével, ahhoz képest, mintha az akkor elérhető hitelekből finanszírozták volna az építkezést. Ezért is kapták fel sokan a fejüket, amikor hétfőn kiderült: mivel az EU nem ad pénzt autópályák fejlesztésére, a kormány egy 35 évre szóló nemzetközi koncessziós tender révén újítaná fel, bővítené és tenné teljessé a hazai autópálya-hálózatot. Így az országhatárok mellett minden megyeszékhelyre közvetlenül gyorsforgalmi úton juthatnánk el, s az ígéret szerint az ország bármely településéről legfeljebb 30 perc alatt elérhető volna a hálózat. Az M1-es és M7-es autópályák kétszer három sávossá válnának, és elkészülne az M1-es autópályát Székesfehérvár és Kecskemét érintésével az M5-össel összekötő új sztráda. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett nemzetközi versenyfelhívás egyúttal 1662 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését is tartalmazza 35 éven át.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Karmelita kolostorban tartott háttérbeszélgetésen a jobb- és baloldali újságírók előtt elmondta: a koncessziós tender nyertese a meglévő és megépítendő úthálózat tulajdonjogát nem szerezheti meg, s a pályáztatás fő célja az utak felújítása, bővítése és megépítése kedvező feltételekkel, nem pedig a minél nagyobb koncessziós díjbevétel elérése. A miniszternek felvetettük a Pilhál Tamás cikkében felidézett rossz példát, s megkérdeztük, mi a biztosítéka, hogy nem fog ismét így járni az ország, mire nyomatékosította: itt forint alapú elszámolásról van szó, tehát nem történhet meg az, ami számos 2010 előtti PPP-konstrukciónál (így az említett M5/M6-szerződéseknél is) megesett, hogy elszabadultak a költségek. Sőt – hangoztatta Rogán Antal –, a 35 éves koncesszió alatt a kockázat nagyobb részét végig a tender győztese viselné és nem a magyar polgárok.

PestiSracok facebook image

A Bíró Marcell közigazgatási államtitkár és Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke részvételével megtartott beszélgetésen az is kiderült: a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok a nemzeti vagyon PPP-konstrukciónak álcázott eladásával (például a 75 évre átadott Liszt Ferenc repülőtérnél) csak a bevételszerzésre és a költségvetésben tátongó lyukak betömködésére koncentráltak. Ráadásul ott mellőzték a nemzetközi pályázatot, most viszont a lehető legnagyobb versenyt garantáló uniós kétfordulós eljárásban tehetnek ajánlatot a vállalatok.

A kormány képviselői leszögezték: az útdíjakat továbbra is a jól ismert elektronikus fizetési rendszerben az állam gyűjti majd be, tehát szó sincs fizetőkapuk felállításáról. A koncessziós projekt egyik alapvetése az is, hogy a nagyszabású fejlesztések nem eredményezhetik az útdíjak inflációt meghaladó emelkedését. Megtudhattuk továbbá, hogy a városi közösségi közlekedés, a MÁV-hálózat és a Volán-járatok nagyszabású fejlesztését a rendelkezésre álló uniós támogatások felhasználásával hajtják majd végre.

A vezető képet Horváth Péter Gyula kollégánk készítette

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)