Közel egy évtizede nem volt ennyire alacsony az államadósság

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévével záruló egy évben a GDP –7,6 százalékát tette ki (–3875 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 75,5 százalékát érte el 2021 második negyedévének végén (38 326 milliárd forintot). Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 77,6 százaléka volt (39 406 milliárd forint) – közölte az MNB a Portfolióval kedd reggel. A jegybank statisztikája szerint az államháztartás kötelezettségállománya 46 795,5 milliárd forintra emelkedett; ez majdnem 250 milliárdos növekedést jelentett egy negyedév alatt. Ez persze nem meglepő, lassan természetes lesz, hogy évről évre emelkedik a nominális adósságunk. A GDP-arányos ráta jelentős csökkenésében komoly szerepe lehetett a gazdaság visszapattanásának; a GDP a várt feletti mértékben emelkedett a második negyedévben a KSH friss közlése szerint.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,8 százaléka volt (2935 milliárd forint). Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévében a negyedéves GDP –2,7 százalékát tette ki (–366 milliárd forintot). Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége –343 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké –35 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 11 milliárd forint volt. Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2021 második negyedévének végén a GDP 38,1 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 96,2 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP –58,1 százalékát érte el.

Az államháztartás pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan jelentősen növekedtek a betétek és az egyéb követelések, emellett kisebb mértékű növekedés mutatkozott még a hosszú lejáratra nyújtott hitelek állományában is. Erőteljes csökkenés következett be viszont tranzakcióból kifolyólag a részesedések esetében. Az államháztartás kötelezettségei közül ebben a negyedévben is jelentősen növekedtek a pénzügyi vállalatok államkötvény-vásárlásai, ennek mértéke azonban lényegesen elmaradt az előző negyedévekétől – állapítja meg a jegybank. A külföldiek által tartott államkötvények állománya viszont tovább csökkent tranzakcióból kifolyólag. A rövid lejáratú értékpapírokat továbbra is tranzakcióból fakadó állománycsökkenés jellemezte, a hitelek esetében pedig nettó hiteltörlesztés történt mind a külfölddel, mind a pénzügyi intézményekkel szemben. Erőteljesen növekedtek az egyéb kötelezettségek, elsősorban az európai uniós támogatások és az adójellegű kötelezettségek miatt.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 második negyedévében a negyedéves GDP 3,2 százalékát tette ki (433 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2021 második negyedévének végén a GDP 137,3 százalékát, a kötelezettségei a GDP 24,3 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 113 százalékát érte el. A háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben a folyószámla-betétek és a hosszú lejáratú állampapírok növekedtek, ugyanakkor számottevően csökkentek a rövid lejáratú állampapírok. A többi pénzügyi eszköz is jelentős mértékben emelkedett, így a készpénz, a tőzsdei részvények, az egyéb tulajdonosi részesedések, befektetési jegyek, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések is. A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan kiemelkedő mértékben bővült a hosszú lejáratú, forint fogyasztási és egyéb hitelek, valamint a forint ingatlanhitelek állománya. A háztartások egyéb kötelezettségei is számottevően nőttek.

Forrás: Portfolio; Fotó: PS