Élet az unión kívül: Kína pumpálja a dollármilliárdokat Szerbiába
Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, bár szeretne az lenni, a NATO-hoz viszont nem akar csatlakozni. Ezért a gazdaságban próbál saját utat járni, és kifejezetten jó kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával. Utóbbival annyira jóban van, hogy közös vállalkozás keretében nemrég nyílt meg egy réz- és arany kitermelésére létrehozott bánya a dél-szerbiai Borban, amelynek révén dollármilliárdokat fektettek be a szerb iparba. Úgy látszik tehát, hogy az unión kívül is van élet.
Kína eurómilliárdokat fektetett be Szerbiában, főként kedvezményes kamatozású hitelek formájában autópálya- és energiaprojektek finanszírozására, az új külkereskedelmi kapcsolatok megnyitását célzó, úgynevezett öv- és út kezdeményezése részeként. 2018-ban a Zijin Mining a szerb állam stratégiai partnere lett az RTB Bor rézkomplexumban, és 1,26 milliárd dollár befektetést ígért 63 százalékos részesedésért cserébe. Egyébként 2017-ben három cég tett ajánlatott a réz és az arany kitermelésére: a kanadai Diamond, az orosz U Gold, valamint a győztes, a kínai Zijin Mining. A kínai vállalat ezen kívül kötelezte magát arra is, hogy 200 millió dollárt fordít az RTB Bor adósságainak rendezésére, és ígéretet tett, hogy megőrzi az addig létező 5000 munkahelyet. Miután a Zijin kifizette a feltőkésítésre szánt 350 millió dollárt, megkapta a bori bányászati és kohászati medence 63 százalékos tulajdonrészét. A medence operatív irányítását 2019 elején vehette át.
A bori medencében több bánya is működik és most a Cukaru Peki nevű bánya fejlesztése zárult le. Ezen kívül a Majdanpek és a Veliki Krivelj bányában flotációs üzem és meddőhányó épült ki. Továbbá egy negyedik helyen, a Jama bányában hulladékvíz-tisztító rendszert indítottak be, felújították az olvasztókat is, és 2022 végéig további 262 millió dollárt terveznek új olvasztókba beruházni.
A Cukaru Peki átlagos réztermelése évi 91 000 tonna, az éves aranytermelés pedig körülbelül 200 000 uncia. A továbbiakban fokozatosan növelik a kibocsátást, amíg el nem érik rézből az évi 135 000 tonnát. Gondoljunk csak bele: most a réz tonnája a világpiacon 9000 dollár, és öt év múlva már 20 ezer dollár lehet. Elképesztő számok. Tegyük még hozzá, hogy a becslések szerint ezen a területen 2,95 milliárd tonna réz található a földben.
Szerbia növeli aranytartalékát – Kínai és orosz hitelek minden mennyiségben
Az újonnan megnyílt bánya várhatóan Szerbia aranytartalékát is növeli a már amúgy is rekordmagasságról, 37 tonnáról – mondta Aleksandar Vučić elnök pénteken. Szerbia az Európát sújtó energiaválságra kíván az arany felhalmozásával felkészülni.
Szerbia eddig összesen 14,5 milliárd euró (16,3 milliárd dollár) értékben vonzott be projekteket, elsősorban Kínából és Oroszországból. A folyamatban lévő kínai infrastrukturális beruházások csaknem 5 milliárd eurót (5,62 milliárd dollárt) tesznek ki
– jelentette ki Zorana Mihajlović, az ország infrastrukturális minisztere. Belgrád középtávon 8 milliárd eurós infrastrukturális beruházást tervez, főként Kína, aztán Oroszország, Törökország és Azerbajdzsán által finanszírozott ügyletek révén. Ezek a hitelek jellemzően 15–20 évre szólnak, öt éves türelmi idővel és 2–3 százalék közötti kamattal. Mihajlović egyébként igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint Szerbia túlterhelheti magát egy Montenegróéhoz hasonló magas adósságszinttel, amely ország jelentős hiteleket vett fel Kínától, hogy megépítse saját autópályáit.
Irigylésre méltó adat, hogy az ország teljes államadóssága május végén a bruttó hazai termék 51,8 százaléka volt.
Nagyhatalmak versenyeznek Szerbiában
Szerbia a balkáni régió kínai stratégiai csomóponttá vált, amely végre összekötheti a 2016-ban Kína által megszerzett görögországi Pireusz kikötőjét a közép-európai országokkal. Ehhez kapcsolódunk mi is, hiszen a Belgrád–Budapest vasút ennek a hálózatnak része lesz. Ezért hatalmas harc folyik Szerbia befolyásolására, amiben most Kína a legerősebb, hiszen felülmúlja Oroszországot, Törökországot és az Öböl-menti országokat, elsősorban az Egyesült Arab Emirátusokat. Szerbia energetikailag továbbra is Oroszországtól függ, amellyel katonailag is együttműködik. Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt kilenc évben Belgrád fő partnerévé vált az arab világban, a légiközlekedés, a városépítés, a mezőgazdaság és a védelem területén pedig egyre erősödött a partnerség.
A kínai és szerb egyetemek és iskolák közötti növekvő együttműködés töretlenül folytatódik. Három szerb egyetem együttműködési megállapodást írt alá a sanghaji Jiao Tong Egyetemmel. Szerbiában két Konfuciusz Intézet is működik, amelyeket a kínai kormány működtet. A puha hatalom kiterjesztésének ezeket a példáit egy szélesebb körű kínai erőfeszítés részének kell tekinteni, hogy népszerűsítse kultúráját és értékeit. Emellett egy új Kínai Kulturális Központ is elkészül Belgrádban a NATO által 1999-ben lerombolt egykori kínai nagykövetség helyén.
A Covid is összehozott néhány üzletet
Június elején a belgrádi székhelyű Torlak Intézet lett az első olyan létesítmény Oroszországon kívül, amely Szputnyik V-vakcinát gyárt. Egy hónappal később a szerb kormány egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá kínai és az Egyesült Arab Emírségekbeli partnereivel a kínai Sinopharm-vakcina Szerbiában történő előállításáról.
Vezető kép: MTI/EPA/Damir Sagolj
