Pesti Srácok

A nyersanyaghiány a legfőbb gátja az elektromos meghajtásra való átállásnak

A nyersanyaghiány a legfőbb gátja az elektromos meghajtásra való átállásnak

Az alapanyaghiány nem átmeneti jelenség az elektromos meghajtásra való átállás során, a Föld kobaltkészlete csak tizenegy évre elegendő, de emellett még több mint húsz, az elektromos autók előállításához fontos nyersanyag fellelhetősége bizonytalan – írja pénteki számában a Magyar Nemzet a Német Gazdaságtudományi Intézet tanulmányát idézve.

A cikk emlékeztet, hogy az év második felében nem a kereslet, hanem a gyártás szűk keresztmetszete vetette vissza az értékesítést az autóiparban. Példaként a VW Groupot említik: a világ egyik legnagyobb autógyártója októberben harmadával kevesebb autót szállított ki a kereskedőknek, mint egy évvel korábban. Mint a lap írja, az elemzők egy része azt várja, hogy jövő év második felére rendeződnek a problémák, de vannak olyan vélemények is, melyek szerint a nyersanyaghiány végigkíséri az elektromos autókra való átállás folyamatát.

Az Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) tanulmánya szerint több mint húsz fontos nyersanyag esetében bizonytalan a folyamatos ellátottság. Karl Lichtblau, az IW-Consult ügyvezető igazgatóját idézik, aki szerint az e-autó-akkumulátorokhoz fontos alapanyagok, mint például a kobalt, a lítium és a grafit szállítása rendkívül kockázatos, a platina, az irídium és a nikkel pedig a hidrogéntermelés szűk keresztmetszetévé válhat.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett Lichtblau az Automobilwoche.de lapnak nyilatkozva. A tanulmányt megrendelő Bajor Gazdasági Szövetség (VBW) szerint a más országokkal kialakított nyersanyagpartnerségek előmozdítását kell szorgalmazni. A másik mód, hogy a függőség csökkentése érdekében az európai gazdaságoknak több nyersanyagot kell újrahasznosítaniuk.

Eközben az akkumulátorgyártás várható felfutására jelentős erőfeszítésekkel készülnek piaci szereplők. A svéd akkumulátorcella-gyártó, a Northvolt és a portugál energiatermelő Galp Energia közös vállalkozásban állapodott meg a legnagyobb európai lítiumfeldolgozó üzem megépítéséről. A két vállalat egy ötven-ötven százalékos vegyesvállalatot hoz létre, amely a jövőben évente 35 ezer tonna alapanyagot állít elő lítiumion-akkumulátorokhoz. Az üzem a tervek szerint 2026-ban kezdi meg működését. A hatalmas projektbe 700 millió eurót akarnak befektetni a cégek. Közvetlenül az üzemben 1500 munkahelyet hoznak létre. A Northvolt saját magának akarja biztosítani a jövőbeni éves lítiumtermelés felét, míg a többit más akkumulátorgyártóknak kívánja értékesíteni. A Northvoltot 2016-ban alapították a Tesla korábbi vezetői, és azóta kiterjedt együttműködési szerződéseket írt alá többek között a Volvóval, a Volkswagennel és a BMW-vel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.