Oroszország túlélné a nyugati szankciókat és még bele sem rokkanna

Még nem lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rászánja-e magát Ukrajna megszállására? Mindenesetre és állítólag és az amerikaiak szerint, több százezres hadsereget vonultatott fel a határra, és bármikor aláírhatja a támadási parancsot. A NATO jó előre közölte, ha az orosz csapatok behatolnak Ukrajnába, akkor nem katonailag fog beavatkozni, hanem soha nem látott szankciókat fog kivetni Oroszországra.

Az amerikai kormány azt is jó előre bejelentette, hogy mik lennének ezek a szankciók. Ennek egy része természetesen az orosz kitermelő iparágak ellen irányulna, például az olaj- és gázipar, és az évek óta húzódó Északi Áramlat 2 projektet is érintené természetesen. Az ilyen intézkedések természetesen katasztrofális hatásokkal járna a világgazdaságra, mivel az energiaárak a csillagos égig emelkednének. Van olyan jóslat, hogy a kőolaj hordónkénti ára elérné a 150 dollárt.

De ennél még durvább szankciókat is kaphat Moszkva. Méghozzá azt, hogy amerikai kizárná az orosz bankokat az úgynevezett SWIFT rendszerből. Friedrich Merz most megválasztott CDU-elnök ezzel kapcsolatban az alábbiakat mondta:

Magyarul Merz szerint egy öngól lenne, ha az oroszokat leválasztanák a erről a pénzügyi rendszerről.

SWIFT, a nemzetközi pénzügyek levelezőrendszere

Mi is ez a SWIFT rendszer? Egy átlagember is könnyen találkozhat vele, ha nemzetközi utalásokat intéz. Ilyenkor általában gyakran kérik a feladó és a címzett bank SWIFT kódját. A SWIFT tulajdonképpen maga csak egy kód, egyfajta pénzügyi irányítószám. A 11 számjegyű kód segítségével könnyen azonosíthatók a tranzakció résztvevői. De hangsúlyozni kell, ez nem maga a pénzküldemény. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) nem vezet számlákat tagjai számára. 2018-ban világszerte a nagy értékű, határokon átnyúló fizetések körülbelül fele használta a SWIFT-hálózatot. Tehát globális pénzügyek terén döntő befolyása van a SWIFT-nek, de nem az egyetlen és kizárólagos rendszer.

A nemzetközi jog nem érdekli Amerikát

A cég székhelye Belgiumban van és belga jog hatálya alá esik, és tulajdonosai különböző kereskedelmi bankok. Vagyis az amerikai kormánynak semmi köze hozzá, és ezért jogilag nehezen értelmezhetők olyan szankciók, amely egy ország kereskedelmi bankjait kizárná a cég működéséből. Ám az Egyesült Államokat korábban sem zavarta holmi nemzetközi jog, mert Irán és Észak-Korea esetében már életbe léptetett ilyen szankciókat. Irán számára megtiltották a pénzügyi utalásokat, amivel az európai szövetségesek nem értettek egyet. Ezt úgy kerülték meg, hogy létrehoztak egy euró alapú hálózatot, amelynek kifejezetten csak Iránnal kapcsolatos pénzügyek kezelése a feladata.

Oroszország kibírná, és még bele se rokkanna

Visszatérve Oroszországra, az biztos, hogy egy ilyen szankció nagyon sokat ártana neki. Megnehezítené Oroszország számára az áruk és szolgáltatások külföldre történő értékesítését. A probléma azonban az, hogy sok nyugati országnak is ártana. Az oroszok nem adják ingyen az olajat és a gázt, a vételár kiegyenlítéséhez szükség van bankokra. Ha Oroszországot kizárnák a SWIFT-ből, az orosz ellátástól függő európai országok, mint például Németország, nagyon megnehezítenék a maguk számára az otthonaik fűtéséhez és iparuk ellátásához szükséges energia megszerzését. Az amerikai LNG gáz nem tudta pótolni a különbséget.A Handelsblatt vezető német gazdasági újság arról számolt be, hogy a német kormány úgy döntött , hogy a SWIFT nem lehet része semmilyen jövőbeni Oroszország elleni szankciónak. Ha ez igaz, akkor az Oroszország elleni legjelentősebb fenyegetést elhárították. Amerikában és Angliában azonban mást mondanak és ragaszkodnak a SWIFT-et érintő szankciókhoz. Majd meglátjuk kinek lesz igaza.

A szankciós politikának nincs sok értelme

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy teljesen téves az az elképzelés, hogy Oroszország gazdaságilag rákényszeríthető politikai változtatásokra, mert a nép fellázad a kormány ellen az életszínvonal csökkenése miatt és politikai válság alakul ki. Erre a továbbiakban is meglehetősen kicsi az esély. Ma magasak az olajárak, dől a pénz Oroszországba. Az országnak hatalmas tartalékai vannak, hivatalos adatok szerint 630 milliárd dollár. Ennek jórésze aranyban, jüanban és euróban van. Továbbá Oroszországot 2014 óta szankciók sorozatával bünteti a nyugat, és flegmán mondhatnák, hogy ezt ők már megszokták. Ma már Kínából is beszerezhető minden szükséges termék, ezért bármilyen szankciónak csak korlátozott hatása lehet. A pénzügyi szankciók pedig, ha nehezen is, de megkerülhetők. Az oroszoknak is van a SWIFT-hez hasonló rendszerük, amely ugyan működik, de csak hét egy-két napján. Létezik Kínában is egy rendszer, de az is még gyermekbetegségekkel küzd.

Mi tehetne még Amerika?

Az USA elvileg azt is megtehetné, hogy Oroszországot a dollár használatától tiltja el. Ma a digitális valuták korában ez nem olyan nehéz kivitelezni, hiszen gyakorlatilag minden egyes dollár átutalásnak át kell mennie egy amerikai bankon. Ez arra kényszerítené az orosz exportőröket, hogy más valutában kereskedjenek, vagy esetleg aranyban kérhetnék el a vételárat. A dollár világhatalma ettől viszont meginoghatna. Ma a világkereskedelem mintegy fele dollár elszámolásban történik, aminek egy igen tetemes része az olajkereskedelem. Ma Oroszország a világ első számú olajexportőre, és ha ez a termék kiesne a dollár hatalma alól, akkor az amerikai valuta piaci pozíciói meginognának. A kőolaj, a földgáz és más nyersanyagok globális kereskedelme állandó piaci keresletet támaszt a dollár iránt, amit az amerikai jegybank készségesen kielégít, persze megfelelő kamatért. Vagyis az orosz kőolaj esetleges kiesése dollár iránti kereslet jelentős csökkenése vonja maga után. Más valuták lépnének a dollár helyébe, mint például az euró, jüan, vagy éppen a rubel.