Steiner Attila: a zöldátmenet lehetőség hazánknak
A magyar kormány elkezdte megvalósítani a kialakított zöldstratégiát: az országban soha nem volt ekkora volumenű napelemes pályázat, soha nem volt ennyi forrás elektromos buszokra, soha nem számoltak fel ekkora mennyiségű illegális hulladékot. A zöldátmenet lehetőség Magyarországnak, hogy gazdaságilag újrapozicionálja magát, és élhető környezetet őrizzen meg az utókornak – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
A napilap szerdai számában megjelent interjúban Steiner Attila arról is beszélt, hogy hosszú távon nem védhető a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztésére tett európai bizottsági javaslat. Azzal kapcsolatban, hogy a decemberi EU-csúcson heves viták robbantak ki a Fit for 55, az unió klímapolitikai elképzelései, valamint az energiaválság témájában, az államtitkár elmondta: a tagállamok és az országcsoportok jelenleg tárgyalási pozíciókat vesznek fel. Mindegyik tábor a saját pozícióját védi, ami bevettnek számít az európai politikában. Az Európai Bizottság a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére tett javaslatot; a közúti közlekedés és a lakóépületek energiafelhasználását is a rendszer hatálya alá vonnák. Közölte: meggyőződése, hogy ez a pozíció hosszú távon nem védhető.
Magyarország mellett a közép-európai régió, így a visegrádi országok, sőt néhány nyugat-európai ország is kritikusan gondolkodik az ETS ily módon történő kiterjesztéséről. Arról nem is beszélve, hogy az ETS hatálya alá nem tartozó szektorokban az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR) szabályozza a kibocsátáscsökkentést, ahol ugyancsak növelnék a célértékeket. Ezeket az ETS kiterjesztése nélkül is teljesíteni kellene, amivel alapvetően Magyarország is egyetért
– közölte. Mint mondta, az intézményközi érdekek, a tagállamok politikai érdekei és az Európai Bizottságon belüli személyes ambíciók is szeletei a tortának.
Az ETS kiterjesztése Frans Timmermans bizottsági alelnök személyes ambíciója. A tagállamokat tömörítő tanácsban viszont látni, hogy alapvetően nagy az ellenállás a bizottsági ambíciókkal szemben. Ezt pedig egyértelműen a V4-ek vezetik. Az uniós klímavédelmi elképzelések és a tapasztalható energiaár-válság közötti kapocs sem lebecsülendő. Eleve adott a magas energiaár-környezet, ami várhatóan velünk marad a következő években
– mondta.
Időközben a kibocsátási kvóták ára is rendkívül megnőtt: pár éve még öt euró körül mozgott a tonnánkénti érték, most pedig a 80–90 eurós szintről beszélünk. Tehát vitathatatlanul erős árnyomás van Európán, majd ezt fokoznák azzal, hogy az úgynevezett ETS-t ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre és az épületekre, azaz az autókra és a családi házakra és lakásokra is. Nem a szennyező multinacionális vállalatokkal, hanem a családokkal akarják megfizettetni a klímavédelem árát. Ez elfogadhatatlan a magyar kormány számára
– jelentette ki Steiner Attila. Arról, hogy az Európai Bizottság újévkor megelőlegezte a zöld címkét az atomenergiának és a földgáznak, az államtitkár elmondta: ez egy nagy győzelem a V4-országoknak, hiszen mindig határozott álláspontot képviseltek a taxonómiát illetően. A fő szövetségesük a folyamatban Franciaország. Magyarországnak az atomenergia használata kulcsfontosságú, de az Európai Unió sem érheti el a klímasemlegességet nukleáris energia nélkül. Hozzátette, hogy a földgáz fenntarthatósághoz való hozzájárulásának uniós elismerése szintén kiemelt jelentőséggel bír a régiónknak: ez egy gyors megoldás, amely sokkal tisztább a szénnél.
Gondoljunk csak Lengyelországra vagy Csehországra; ezen országok esetében is igaz, hogy a szénről való gyors átállás, a technológiaváltás hosszú távon akár 60–70 százalékkal csökkentheti a kibocsátást
– fogalmazott. Ismertetése szerint a kormány döntése értelmében az energetikai komponens két projektjét – a nemrég meghirdetett lakossági napelemes pályázatot és a villamosenergia-hálózatok megerősítését – előfinanszírozzák. Steiner Attila közölte, hogy nem tartja túl fairnek, hogy az unió szerint kötelező érvényűek Magyarországra nézve a célszámok, fokozni kell az ambíciókat, miközben ehhez források csak később állnak majd rendelkezésre.
Az egyes kormányok természetesen dönthetnek az előfinanszírozás mellett, de egy idő után ez a fajta kettős mérce nem tartható
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
