Szijjártó: a kölcsönös előnyökön és tiszteleten alapul a magyar–orosz együttműködés
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz hátterű Arnest Group első magyarországi beruházásának bejelentésén vett részt. A tervezett alsózsolcai aeroszoltöltő és fémpalack-gyártó üzem 2024 végére épül meg. A projekt értéke tizenhétmilliárd forint, ehhez az állam a képzési támogatásokkal együtt összesen hétmilliárd forinttal járul hozzá, így segítve elő kétszázötvenhat új munkahely létrehozását. A sajtótájékoztatón Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiai fontosságú partnerként tekint Oroszországra a gazdasági együttműködés, az energiabiztonság szavatolása és a koronavírus-járvány elleni védekezés területén is.
Szijjártó Péter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a keletről érkező beruházások egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar gazdaságban, ami visszaigazolja a keleti nyitás helyességét. Kiemelte, hogy a fejlesztésről az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére és a kétoldalú pragmatikus együttműködést érő bírálatok kereszttüzében kellett megállapodni. Az együttműködést szerinte számos nemzetközi szereplő szeretné megakadályozni, azonban a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségben érdekelt, amelyből mindkét fél egyformán profitál.
A sors fintora, hogy ugyanilyen együttműködésre hajtanak a nyugat-európai országok is, csak a politikai korrektség béklyója miatt inkább a bírálat, a kritika, az ellenséges hangnem eszközéhez nyúlnak, miközben hatalmas üzleteket hoznak össze Oroszországban vagy Oroszországgal
– mondta. Szijjártó Péter ennek érzékeltetésére rámutatott, hogy az európai uniós korlátozások 2015-ös bevezetése óta tizenhat százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a közösség tagállamai és Oroszország között, a német export huszonegy százalékkal, a francia negyvennégy százalékkal bővült.
Hangos kritika, nagy biznisz. Úgy tűnik, hogy ez a nyugat-európai szemlélet ebből a szempontból
– vélekedett, hozzátéve, hogy Magyarország őszinte politikát folytat ebben a kérdésben is. Leszögezte: amennyiben a kormány nem vállalta volna fel a nemzeti érdekre alapuló külpolitikát, és behódolt volna a nyomásnak, akkor kevésbé sikeresen vehette volna fel a küzdelmet a világjárvány ellen, kevésbé tudta volna garantálni az energiabiztonságot, illetve elmaradtak volna bizonyos gazdasági sikerek is. A miniszter aláhúzta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 51 százalékkal nőtt, míg a magyar kivitel tizenöt százalékkal, így meghaladva a kétmilliárd dollárt. Ezt követően kitért arra is, hogy a magyar vegyipar termelési értéke 2021-ben negyvenegy százalékkal emelkedett, és elérte a hétezermilliárd forintot, az ágazat pedig kis híján kilencvenötezer embernek ad munkát. Végezetül arról számolt be, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe tavaly mintegy hetvenmilliárd forint értékben érkeztek beruházások kormányzati támogatással. Tájékoztatása szerint a munkanélküliség itt mára hét százalék körül van, miközben 2010-ben tizenhát százalékon állt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
