Tállai András: a baloldal programja ma is a megszorítás
Az év eleji intézkedések öt-hat millió embert is segíthetnek és 1500 milliárdnál is többet jelentenek idén a társadalomnak és a gazdaságnak, miközben a baloldal programja ma is a megszorítás – erről Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) parlamenti államtitkára beszélt a Mediaworks Hírcentrumának.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent interjúban Tállai András azt mondta: az elmúlt tizenkét év alapján pontosan látható, merre menne tovább a mostani kormány, de az is kitalálható, a baloldal mit tenne kormányon. A baloldal programja ma is a megszorítás. Kijelölt miniszterelnök-jelöltjük most is a rezsicsökkentés, a minimálbér, a 13. havi nyugdíj eltörléséről beszél és arról, hogy hiba volt megszüntetni Gyurcsányék vizitdíját és kórházi napidíját.
Tállai András arra a kérdésre, hogy miként értékeli azokat a baloldali kritikákat, amelyek szerint a kormány felelőtlen gazdaságpolitikát folytat, Tállai András úgy válaszolt: a 2020–2021-es gazdasági visszaesés kétszer akkora erejű volt, mint a korábbi világválság 2008–2009-ben. Ennek ellenére tavaly 6,4 százalékkal növekedhetett a magyar gazdaság, idén pedig több mint ötszázalékos bővüléssel számolnak. Tudni kell azt is, hogy a magyar gazdaságé a legmagasabb beruházási ráta az Európai Unióban, miközben csökkentik az államadósságot és a GDP-arányos hiánycélt is. Utóbbi az év végi kormánydöntések nyomán idén 5,9 százalék helyett 4,9 százalék lehet.
Arról, hogy a kabinet az év végén 350 milliárdos zárolást hajtott végre, miközben elhalasztott állami beruházásokat 750 milliárd forint értékben és a baloldal szerint ez megszorítás, Tállai András elmondta: a 2008–2009-es válság időszakában előbb Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon volt a miniszterelnök, és külföldi utasításra ők ketten vezényelték le a magyar történelem egyik legbrutálisabb megszorítását. Megemelték a forgalmi adót, befagyasztották a családi pótlékot, elvették a családi adókedvezményt és otthonteremtési támogatásokat, a gyes hároméves időszakát egy évvel csökkentették, a táppénzt pedig tíz százalékkal megvágták. Elvették a 13. havi nyugdíjat és felemelték a nyugdíjkorhatárt. Kivéreztették a közszférát, a közszolgálati dolgozók bérét befagyasztották, megvontak tőlük egyhavi bért, s még országos, általános ingatlanadót is bevezettek. Mindeközben a rezsit tizenötször emelték.
Tállai András hangsúlyozta: sem az év végi zárolás, sem az idei kormányzati beruházások egy kisebb részének elhalasztása nem nevezhető megszorításnak. Annyi történt csupán, hogy bizonyos fejlesztéseket, kiadásokat átütemezett a kormány. Ezt pedig azért tette, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai programok folytatása, végrehajtása zökkenőmentes legyen. Ennek nyomán már él a fiatalok szja-mentessége; a változtatás 140 milliárd forintot jelent évente az érintett nagyjából félmillió, pályája elején járó munkavállalónak.
Január elejével csökkent a munkáltatók közterhe is. A változtatás évi hatszáz milliárd forintot hagy a gazdaságban azért, hogy a vállalkozások könnyebben kigazdálkodhassák a minimálbért. Idén húszszázalékos emelés után bruttó kétszázezer forint lett a legkisebb kereset összege. A minimálbér növelése akár egy-két millió munkavállaló fizetését is növelheti, vagyis a kormány adócsökkentésének előnyeit közvetve ennyien érezhetik. Béremeléssel indult az év az ápolóknak, az orvosoknak, a rendőröknek, a katonáknak, a pedagógusoknak, a szociális és kulturális dolgozóknak.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a következő hónapban megkezdődik például a családi adó-visszatérítés kifizetése. Ilyen kormányzati intézkedés még nem volt Magyarországon; ennek részeként csaknem kétmillió szülő kap vissza több mint 600 milliárd forint befizetett adót. Ezzel egy időben, február közepén vehetik kézhez a nyugdíjasok a teljes összegű 13. havi juttatást, ami 370 milliárd forintot jelent 2,5 millió nyugdíjasnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
