A Buda-Cash Brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója annak a csalássorozatnak, amely összességében 115 milliárdos kárt okozott a brókerbotrány károsultjainak–legalább is ez olvasható ki a PestiSrácok.hu által megszerzett brókerügy vádiratából, amit a mai napon kezd el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. A vádiratból az is kiderül, hogy a brókercég vezetői egy általuk létrehozott, Karácsony Miklósnak elnevezett fiktív személy számlájára, illetve offshore cégeknek milliárdos összegeket játszottak át. Emellett cikkünkben arra is kitérünk, hogy az egy éve kirobbant brókerügy tulajdonképpen elválaszthatatlan a London Brókerház volt vezetőjének meggyilkolásától, akit a saját háza előtt, 2000 januárjában lőtt agyon egy máig ismeretlen bérgyilkos. Úgy tudjuk, hogy a Buda-Cash Brókerház és a Reichardt-gyilkosság közötti összefüggésekről a Quaestor-botrány egyik érintettje kezdett el beszélni 2015 márciusában, alkukötés reményében. A megállapodás végül nem köttetett meg, de a férfi így is fontos információkat mondott el a nyomozóhatóságnak.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Csütörtökön kezdi tárgyalni a milliárdos sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash vezetők büntetőperét a Gimesi Ágnes vezette bírói tanács. A Fővárosi Főügyészség március 29-én nyújtotta be a PestiSrácok.hu által megszerzett vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Annak ellenére, hogy a rendőrség korábban tizenegy személyt hallgatott ki gyanúsítottként, a főügyészség csak öt ember ellen emelt vádat: V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.
Hamis kárpótlási jegyekkel alapíthatták a céget
Emlékezetes, a Buda-Cash Brókerház Kft.-t (Az 1997-ben alapított Buda-Cash Brókerház Zrt. elődjét.) még 1995 áprilisában alapította Kovács Tibor, Tarr István és Pintér Zoltán. A Privát Kopó bűnügyi magazin egy korábbi cikkében emlékeztetett, hogy a cég jegyzett tőkéje ötvenmillió forint volt, amely tizenötmillió forint pénzbeli, és harmincötmillió forint nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állt. A nem pénzbeli hozzájárulást 2124 db. kárpótlási jegy képezte. Mintegy öt hónappal korábban, 1994 novemberében tőkeemelést hajtottak végre a Kovács Tibor és Tarr István tulajdonában álló COTA Kft-ben. A tőkeemelést 2124 db. kárpótlási jeggyel hajtották végre, harminchárom millió ötszázezer forint értékben. A COTA Kft-nél és a Buda-Cash Brókerház Kft-nél felhasznált kárpótlási jegyek sorszáma megegyezett, azaz a két társaságnál ugyanazok a kárpótlási jegyek képezték a nem pénzbeli hozzájárulást. Az ügy érdekessége, hogy a kárpótlási jegyek sorszáma hét számjegyből állt, a COTA Kft-be és a Buda-Cash Brókerházba apportált papírok sorszáma elé azonban odanyomtattak egy nyolcadikat, a kárpótlási jegyek tehát hamisak lehettek. Emiatt annak idején nyomozás is indult, amit azonban végül megszüntettek.
Csaknem húsz évvel ezelőtt kezdődött a brókerház kálváriája
A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg. Az első vádpontban az ügyészség kitért arra, hogy a Buda-Cash Zrt. a 90-es évek közepén-végén kirobbant távol-keleti és orosz pénzpiaci válság hatására 1998-ra olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni, „a válság hatására értékpapír- és pénzhiány alakult ki a cégnél, a társaság elvesztette likviditását”. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották.
Az ügyészség szerint Pintér volt az értelmi szerző
A számla létrehozására azért volt szüksége a brókereknek, hogy “a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. Csakhogy a végrehajtott ügyletek fedezete a brókercég valós ügyfeleinek közös letéti számláján kezelt vagyon volt. A fiktív ügyfélszámla fölött V. Péter rendelkezett – áll a vádiratban, amely arra is kitért, hogy az évente készített pénzügyi beszámolókban a hiányt szintén leplezték, a felügyeletet pedig megtévesztették. A vád szerint az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő, 1998-tól működő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán másodrendű vádlott irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, a többiek, így T. Péter harmadrendű, Gy. János negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottak a rendszer segítői és támogatói voltak, azaz tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. Az ügyészi vádban szerepel, hogy V. Péter és társai 2007 április 16. és 2014 május 28-a között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjaikként rendelkeztek.
Egy fantomnak utalták a milliárdokat
A második vádpont szerint az elsőrendű terhelt a Buda-Cash pénzvagyonából “jogalap és ellenszolgáltatás nélkül engedélyezett kiutalásokat”. Ez úgy nézett ki, hogy az igazgatóság tagjai átutalásra nyújtottak be megbízást a brókercéghez “az ügyfélszámlájukról egy általuk megadott kedvezményezett részére”, ám a megadott gazdasági társaságok nem voltak a Buda-Cash ügyfelei és a megbízásoknak nem volt semmilyen jogszerű alapja. A milliárdok így az ügyfélvagyont nyilvántartó letéti számlákról a Karácsony Miklós nevű „ügyfél” számláján, valamint különböző, a vádlottakhoz köthető offshore cégeknél landoltak. A vádiratból azonban az is kiderült, hogy az elsőrendű vádlott „ismeretlen személyek” megbízásából is teljesített banki átutalásokat a Buda-Cash terhére, de a megbízók személye homályban maradt. Annyi ugyanakkor bizonyítható, hogy V. Péter bő négy év alatt, 2008 és 2012 között kilenc milliárd forintot tehetett zsebre.
A takarékszövetkezeteket is megtévesztették
A vádirat kitért arra is, hogy Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a „végrehajtás koordinálásával”, azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash Zrt. igazgatóságának tagjai 2008-ban már tulajdonosi befolyást is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékszövetkezetekben. Ezek után a Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a piaci gyakorlattal ellentétes módon a bankok ne saját maguk, hanem a brókercég útján vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat persze “azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlájára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. Mindezek miatt a DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedett. Megjegyzendő, hogy a pénzintézeti vagyon elvonását ugyan V. Péter hajtotta végre, de a vádirat utal rá, hogy az értelmi szerző, a kétes ügylet stratégiai megalkotója Pintér Zoltán volt. A DRB a brókerek tevékenységének is köszönhetően egyébként „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált. A vád szerint a brókerek által okozott kár összességében 115 milliárd forintra rúg.
Újra terítéken a brókergyilkosság
Nem mellékes körülmény, hogy a csütörtökön tárgyalt Buda-Cash-, illetve a Quaestor-botrány kirobbanása egybeesett a London Brókerház egykori tulajdonosa megölése miatt újraindított nyomozás elrendelésével, hiszen esély nyílt arra, hogy végre kiderüljön, kiknek állt érdekében a 2000. január 14-én a saját terepjárójában tíz lövéssel lekaszabolt Reichardt Ignác meggyilkolása. Megírtuk, hogy Reichardt a halála előtt nem sokkal azt tervezte, hogy kipakol a cégénél történt kétes ügyletekről és a visszaélésekben résztvevőkről, valamint az őket fedező titkosszolgákról. Egy korábbi informátorunknak ezzel kapcsolatban három nevet is megemlített: a tököli fiatalkorúak börtönéből titkosszolgálati segítséggel szabaduló Kovács Tibort, a Buda-Cash egyik alapítóját és üzlettársát, Rózsa Ferencet, valamint az egykori HBW Express Takarékszövetkezet, mai nevén MagNet Bank alapító tulajdonosát. A PestiSrácok.hu korábbi információja szerint a meggyilkolt bróker azért akart borítani, mert a megnevezett három személy csaknem egymilliárd forinttal rövidítette őt meg a 90-es évek végén. Talán az sem mellékes, hogy értesüléseink szerint Reichardt Pintér Zoltánt is fenyegette, hiszen az üzletember a Buda-Cash alapításával kapcsolatos hamis kárpótlási jegyek miatt őt is sarokba szoríthatta.
Reichardt Ignácot a saját háza előtt lőtte agyon egy ismeretlen bérgyilkos. Fotó: 24.hu
A Quaestor-botrány egyik szereplője boríthatott a Reichardt-ügyben?
Emellett információink szerint Reichardt a halála előtt nem sokkal közvetlen érdekeltséget akart szerezni a Buda-Cashben. A megvásárlás előtt átvilágíttatta a céget és egy sor kétes ügyben akart feljelentést tenni. A konkrét lépések előtt végezték ki. Ismert, korábban arról is írtunk, hogy a fentebb nevezett brókercég és a Quaestor elleni vizsgálat során akadtak olyan információkra a nyomozók, amiért újra leporolták a kivégzett bróker aktáját. Úgy tudjuk, a nyomozás elrendelésének közvetlen előzménye, hogy a Quaestor egyik vezetője megállapodást próbált kötni a Nemzeti Nyomozó Irodával és beszélni kezdett arról, hogy mit tud Reichardt megöletéséről. Az alku végül nem köttetett meg, de a férfi a Buda-Cash egyik vezetőjére nézve kompromittáló adatokat osztott meg a hatóságokkal. Elmondása szerint a terhelő információkra úgy tett szert, hogy jó kapcsolatokat ápolt egy, még a 90-es években a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz beépült, ott nyomozóként dolgozó titkosszolgával, aki teljes egészében ismerte a – feltételezhetően korábban félrenyomozott, elsimított – Reichardt-ügyet és aki fontos információkat mondott el a Quaestor-botrány egyik szereplőjének. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint ennek ellenére a több mint egy éve tartó, október végéig meghosszabbított eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja, így az ismeretlen tettes ellen folyik.
Pintér Zoltán – Forrás: BudaCash
Címlapfotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS