Pesti Srácok

Egy ország, amely lassan közelít az elvárásokhoz – Luxemburg lakosainak csaknem fele külföldi

Egy ország, amely lassan közelít az elvárásokhoz – Luxemburg lakosainak csaknem fele külföldi

A Luxemburgban lakók 47 százaléka külföldi – derült ki a nagyhercegség statisztikai hivatalának (Statec) hétfőn közzétett, 2021-re vonatkozó népszámlálási adataiból.

A luxemburgi állampolgársággal rendelkezők száma megközelíti a 340 ezret, ami az összlakosság 53 százalékának felel meg, míg a születésük alapján luxemburgiak a lakosság majdnem 51 százalékát teszik ki – közölte a hivatal. A nagyhercegség külföldi lakossága tíz év alatt 38 százalékkal, a luxemburgiaké lassabban, 16,5 százalékkal nőtt. A 2021. novemberi népszámláláson 180-féle külföldi állampolgárságot regisztráltak. A külföldiek legnagyobb csoportját a portugálok alkotják, akik a teljes lakosság 14,5 százalékát teszik ki, őket a franciák 7,6, az olaszok 3,7, a belgák 3,1 és a németek 2 százalékkal követik. A nem EU-s állampolgárok közül a britek és a kínaiak vannak a legtöbben az országban.

A Statec adatai szerint Luxemburg népessége növekszik a leggyorsabban az EU-ban: az ország összlakossága 132 ezer fővel gyarapodott egy évtized alatt. A nagyhercegség összlakossága jelenleg mintegy 660 ezer fő. Az adatokból az is kiderül, hogy az elvándorlás szintje alacsony: 2021-ben több mint 9000-rel többen érkeztek az országba, mint ahányan távoztak, ami háromszoros növekedés 1990 óta. A luxemburgi állampolgárok azonban csak az összmunkaerő negyedét teszik ki; az országban több mint 200 ezer ingázó munkavállaló is van.

A világ hatodik legkisebb állama stabil gazdasággal és fejlett bankszektorral rendelkezik. Luxemburg pénzügyi központként betöltött kiemelkedő szerepe, erős munkaerőpiaca, magas fizetési és életszínvonala vonzza a bevándorlókat Európa más részeiről és a világ minden tájáról.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.