Talán csak civilezést hallottunk többször az elmúlt hónapokban annál a mondatnál, hogy a kormány elűzi Magyarországról a világ egyik legjobb egyetemét. Úgy tűnik azonban, hogy a CEU csupán Magyarországon „világhírű”, ugyanis Soros György nemzetközi hálózatának ékköve nem szerepel a legfrissebb felsőoktatási világrangsorban. Ennek fényében még különösebb az az összehangolt hazai és nemzetközi felzúdulás és propagandakampány, amely a felsőoktatási törvény módosítását kísérte.
Megjelent a londoni központú Quacquarelli Symonds (QS) Higher Education Ranking 2018-as felsőoktatási világrangsora. Elsősorban ez az a rangsor, amelyre a Soros-egyetem külső propagátorai hivatkoznak, amikor a Central European University, illetve a Közép-Európai Egyetem (nehéz már ezen kiigazodni) globálisan kiváló, „Magyarország legjobb egyeteme” státuszát méltatják. A QS 2018-as rangsorán első helyezett a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a második a kaliforniai Stanford Egyetem, a harmadik a Harvard Egyetem, viszont sajnos nyoma sincs rajta a Central European Universitynek vagy a Közép-Európai Egyetemnek. A magyarországi egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem az 501–550., az ELTE és a Debreceni Egyetem a 651–700. helyen található, míg a Corvinus a 801–1000. helyezési kategóriába került.
A Magyar Hírlap ellenőrizte a Soros-egyetem helyét a többi használatos világrangsorban is, hátha csak a QS volt figyelmetlen, és mégis igazak a balliberális propaganda állításai a CEU világszerte méltatott pótolhatatlanságáról. A talán legtárgyilagosabb, igen széles körben használt Shanghai Global Ranking listáján George Soros egyeteme szintén nem található a világ ott értékelt, ötszáz legjobbja között. Itt a Harvard Egyetem vezet az egyaránt kaliforniai Stanford Egyetem és Berkeley Egyetem előtt. Hasonló a helyzet a híres CWUR globális egyetem rangsorával, amelyen szintén a Harvard az első és a Stanford a második, míg az MIT a harmadik, a Soros-féle CEU/KEE viszont ezen a rangsoron sem lelhető fel. Az egyetlen lista, amelyen megtalálható ez az állítólag pótolhatatlan tudományos fellegvár, az a Times Higher Education Learnings világranglistája, amelyet egyébként az Oxford Egyetem vezet, második a California Institute of Technology, harmadik a Stanford Egyetem. Ezen a 301–350-es kategóriában található a CEU.
Bürokratikus rejtőzködés, füllentgetés
Szintén a Magyar Hírlap írta meg korábban, hogy a Times Higher Education listáján a CEU elérhetőségét saját telefonszáma helyett idegen tollakkal ékeskedve, a patinás olasz Scuola Normale Superiore de Pisa egyetem számát adta meg. A csalás napvilágra kerülte után már persze megváltozott a helyzet, és a Soros-egyetem azóta már a valódi számát és címét adja meg. A CEU-nak ráadásul nem ez volt az első bürokratikus svindlije, elég csak arra gondolni, hogy az Egyesült Államokbeli állítólagos címe helyén semmiféle egyetem nem található, csupán a Soros György világszerte működő hálózatának a feje, az OSF alapítvány székhelye.
Az is emlékezetes, hogy az ügy márciusi kirobbanásakor a CEU azt közölte, hogy „most kapta kézhez az Oktatási Hivatal állásfoglalását” arról, hogy a működése megfelel a törvénynek, és erre kapcsolódva meg is hazudtolta a miniszterelnök és más politikusok állításait. Az OH néhány órán belül hivatalosan cáfolta, hogy bármiféle állásfoglalást kiadott volna, mire a CEU-nak is eszébe jutott, hogy inkább mégse akkor kapta kézhez, hanem egy jóval régebbi állásfoglalásról van szó. Mindez csak megkoronázza azt a tényt, hogy a CEU 2004-ben, Soros György külön kérésére olyan törvényi előjogokat kapott az akkori MSZP-SZDSZ-kormánytól, amilyeneket egyetlen másik magyar egyetemnek sem adtak.
Mindennemű politikai vitáktól függetlenül adja magát a kérdés, hogy amelyik egyetem kizárólagos törvényi előjogokat könyököl ki magának, majd még ezután is rendszeresen különféle kiskapukeresésekre és hazugságokra ragadtatja magát, az vajon mit takargat.
PS/magyarhirlap.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS