Határon túli szemmel egy kicsit másként áll az ember a nemzeti ünnepekhez és megemlékezésekhez. Kárpátaljaiként váltam “tápossá”, költöztem Magyarországra, és végre eljutottam a Békemenetre is. Felejthetetlen élmény volt és megnyugtató is egyben: több százezer ember egy emberként állt ki a a nemzeti hitvallásunk mellett, és bebizonyítottuk, hogy bár az országnak valóban vannak (gúny)határai, a nemzet határtalan.
Négy éve költöztem Magyarországra, de az idei volt az első Békemenet, amin részt vehettem. Miután elhagytam Kárpátalját, egy ideig folyamatosan utaztam, általában Székelyföldre, ahol nálam jobb emberek vendégszeretetét élveztem, no meg kiváló pálinkákat, amik nagyban hozzájárultak, hogy tiszteletbeli székely lehessek. De bejártam az elszakított országrészek legtöbb pontját. Zentától Dunaszerdahelyig, őrségi vadászfogadótól csíkszeredai kocsmáig (ahol éppen egy ravatal gyászolói szántak meg minket, mert máshol nem jutottunk ebédhez, a Tusványosra készülő tömeg miatt). Ezeken az utakon, ezeken a helyeken fogott el egyfajta nemzeti egységérzés. Egy szavakkal nehezen kifejezhető hangulat, amit talán az Ismerős Arcok Egy vérből valók vagyunkja foglal össze a leginkább. Ha sorba veszem ezeket az élményeket az idei Békemenet kiemelt szerepet kap közöttük.
Otthon sem voltunk egyedül
Az első hasonló élmény még Kárpátalján ért. 2012-ben éppen erőre kapott az ukrán közéletben a magyarellenesség. Tiszaújlakon ebben az évben tartottak megemlékezést a Turul-emlékműnél. Kevesen voltunk. Mindenki tartott a provokációtól, alig százan lehettünk, ketten mentünk el főiskolásként, a KMKSZ és a konzulátus részéről egy maréknyi küldött jelent meg. De jöttek mások, szintén kevesen, de a jelenlétük súlyát nem a számuk adta: a kárpátaljai ruszin közösség képviselői voltak. Máig emlékszem a vezetőjük felszólalására, két mondat volt, azonban mindent elmondott, amit akkor hallanunk kellett, mikor tört magyarsággal elkiabálta:
Ez ruszin föld, ez magyar föld, hety ukrán nacionalizm, hety ruszijszkoj kommunizm!
Erdélyi március
Két évvel ezelőtt tavasszal egy alig pár száz lelkes székelyföldi faluban töltöttem néhány hónapot. A kocsink lerobbant, egy nagyjából velem egyidős Daciával váltottuk fel, amivel hivatalosan talán a megyét sem hagyhattuk volna el, nemhogy az országot. Rengeteget dolgoztunk a ház körül, ahol megszálltam. Március 15-én eszünkbe sem jutott, hogy milyen nap van, fáradtak voltunk és fásultak. Aztán az iskolaudvaron felhangzott a Himnusz. Misi szomszéd, aki igazi székely és az egyik legjobb ember, akit ismerek, berohant hozzánk azzal, hogy a kislánya versel az ünnepségen, nézzük meg. Amennyire tudtuk rendbe szedtük magunkat, előkerestük a kokárdákat és kimentünk a falu apró főterére. Nehéz leírni azt, amit ott átéltem. Már csak azért is, mert mint említettem, egy pár száz fős falucska iskolai előadása volt. Tíz gyerek verset mondott, énekelt. Nem tűnik nagy dolognak. Azonban kárpátaljai magyarként, úgy hogy majd húsz évig minden nemzeti ünnepünket otthon, kisebbségben éltem át, ott és akkor egy másik országrészben ugyanazt az összetartást láttam. Számomra, az a néhány vers, a gyerekek dala azt jelentette, hogy a nemzetnek valóban nincsenek határai. Úgy éreztem, hogy nincs kárpátaljai vagy erdélyi magyar, sőt határon túli és anyaországi sincs. Magyarok vagyunk.
Kitérő
A 2004-es szégyenteljes népszavazásnál még gyerek voltam. Emlékszem, hogy hogyan lett hirtelen két jelentése a magyar szónak: voltunk mi magyarok, és voltak a magyarok. Tudniillik azok ott a határ túloldalán, akik lemondtak rólunk. Pejoratívabb verzióban a “táposok”. A családunkban kicsit más volt a hozzáállás. Végig követtük a szavazás alakulását, emlékszem anyámra, aki a számokat látva többször is elmondta, hogy nem mondtak le rólunk. Az anyaországiak többsége akkor is a kettős állampolgárság mellett szavazott, nem a nép tehetett arról, hogy az akkori hazaáruló vezetés ellenünk kampányolt, végül pedig az alacsony részvételre hivatkozva semmisnek nyilvánította az eredményeket. A seb, amit a szocialista kormány ejtett, azonban olyan mély, hogy sok helyütt még mindig nem gyógyult be. Sikerült éket verni a nemzetrészek közé, olyan hézagot, aminek az összeforrasztását csak később, például a fenti székelyföldi élményem során láttam eljönni. A tápos szó még mindig él, de lassan inkább belső vicc lett belőle. Ahogyan a cigányok cigányozzák egymást, úgy mondjuk mi, akik elhagytuk a határon túli létet egymásra, ha véletlenül valami kirívóan belpesties dolgot teszünk, hogy kezdünk tápososodni.
Békemenet
Miközben a baloldali politikusok és megmondóemberek folyamatosan románoznak, ukránoznak, szlovákoznak, szerbeznek minket, mi mosolygunk, erre találtuk ki a tápos kifejezést. A romkocsmákban, a Facebookon könnyű folyamatosan sértegetni a határon túliakat. Olyannyira könnyű, hogy az ember azt hihetné, tényleg ők vannak többen, hiszen hangosabbak, és az, hogy bozgoroknak neveznek minket semmilyen közösségi elvbe nem ütközik. A hozzáállásuk a 2004-es kampányuk szellemét idézi. Nekünk pedig úgy tűnhet ismét kisebbségbe kerültünk. Ismét mi lettünk a gyűlölt ellenség. Aztán kiderül, hogy mégsem. Eljött a Békemenet, amin legalább annyian részt vettünk, mint az előválasztási bohóckodáson, közben az ellenzéki összefogás látszattüntetésén század annyian hallgatták meg annak a beszédét, akinek a nagyapja hatvanöt, a férje pedig tizenöt éve a tömegbe lövetett. Mi voltunk, és mi vagyunk többen. Talán nem kommenteljük tele az ellenzéki portálok Facebook-oldalát, talán nem ordibáljuk tele torokból, hogy O1G, talán csendesebbek vagyunk, de többen vagyunk. És ez megnyugtató gondolat.
Olvasom a Telex és a 444 hozzászólóit, azt írják, hogy a Békemeneten nem találtak volna olyat, aki beszél magyarul, hogy mindenki, aki ott volt az buszoztatott lengyel, olasz vagy román(!!!), mindenki a Fidesz által lefizetett ember. Ordas nagy hazugságok, de nézzük mit jelentenek: annyira erős a gazdaság, hogy a kormány képes több százezer embert lefizetni egy felvonulásért? Ez sem hangzik rosszul. Saját narratívájukat buktatják meg nap mint nap. Írhatnak birkamenetet, beszélhetnek megvezetett ostoba Orbán-hívőkről, gyalázhatnak minket, ahogy akarnak. De még egyszer elmondjuk, hogy ők is megértsék: mi vagyunk a többség!
Fotó: Bacskó Szabolcs
ViAM
2021-10-25 at 08:03
Tegnapi párbeszéd, maga sem tudja hová álljon ismerősömmel:
“ingyen busszal szállították őket”.
Mindenki maga állja az útiköltséget.
“Isten háta mögötti kisfaluból persze, hogy örömmel mentek Pestre – ingyen.”
Te melyik apró faluból származol és most hol élsz, ők nem ingyen mentek.
“Akkor ráadásul hülyék – ha egyáltalán így volt. Akkor szavazok a Fideszre, ha azonnali fizetésemelést kapok.” (Hatalmas összeget jelölt meg.)
Na, ezekről ennyit.
Kata
2021-10-24 at 20:33
Kedves Kertész Dávid!
A ” mi komcsijaink” olyan hülyék, hogy a fal adja a másikat! Az állampolgárságról szóló népszavazáskor a szavazat számláló bizottságban minden párt képviseltette magát. A vörösöket egy vén komcsi nő képviselte, akit gyermekkorom óta ismertem. A mi körzetünkben messze az igenek győztek. A vörös rébék teli pofával szidta a külhoni magyarokat, mire csendesen megjegyeztem:-Kati néni, a maga lányát egy kárpátaljai magyar fiú vette el! Embert még úgy elsápadni nem láttam! Ezek nem tudnak gondolkodni, csak a központilag beléjük vert gyűlölet mentén tudnak közlekedni. Nincs következtetés, nincsenek gondolatok, érzelmek, a vén degeneráltnak saját családja sem jutott eszébe. Úgy megszégyenült, alig várta, hogy végre haza mehessen!Örülök, ha itthon otthonra talált, mert higgye el, azok vannak kevesebben, akik ezt a gyűlöletpolitikát követik, a többség a szívén viseli a határon túli magyarok sorsát!
Orientál
2021-10-24 at 19:00
…. Ja és a FIDESZ-KDNP rendezvényére a tervezettnél jóval előbb kellett elindítani a balliberális Gyurcsány-terrorra emlékeztető menetet mert több 100 ezren jöttek össze , több mint 450 0000-en.
Orientál
2021-10-24 at 18:34
Orbánra , tehát a FIDESZ KDNP rendezvényén tegnap több mint 450 ezren vettek részt ,nem rég közölt felmérések szerint. Gratulálok a rendezőknek és a szervezőknek tehát több mint a 150 az 1-hez arány.
TalEle
2021-10-24 at 18:28
A Békemenet immáron nyolcadszorra bizonyította, hogy a jobboldaliak számára a legjobb közösség szervező és mozgósító erő! Jövőre, amikor nagyszükség lesz a mozgósításra, az áprilisi választás napját megelőző szombaton újra össze kellene gyűlnünk, hogy, vélhetőleg, akkor már a gyermekvédelmi népszavazással egy időben, győzelemre segítsük a szuverenista, nemzeti érdekeket képviselő Fideszt! Köszönjük a CÖF-CÖKA-nak a mostani Békemenet megszervezését! Találkozzunk jövő áprilisban!
Most múlik pontosan
2021-10-24 at 17:32
https://www.youtube.com/watch?v=ng5yb4iQCHE
Orientál
2021-10-24 at 15:54
szemet szemért Gyilkoltató Kádárnak ennek az áruló gazembernek már a feje csontvázáról is gondoskodtak egyesek.
Orientál
2021-10-24 at 15:51
1:100 arányú a részvételek aránya ,amíg Orbánékén 300 ezer ember vett részt addig Gyurcsányékén 3 ezer ember vett részt.
INDIREKT
2021-10-24 at 15:17
szemet szemért
A te buta gondolataid is azt mutatják, hogy nincsenek jó kommunisták, csak megtévesztett, zavaros gondolkodású, alacsony értelmi szintű gyűlölködők.
K
2021-10-24 at 14:55
szemet szemért
2021-10-24 at 14:37
Már megint olyan buta vagy, hogy nem tudsz a témához értelmesen hozzászólni.
Ha nem tudsz hozzászólni, akkor minek szólsz hozzá?????
K
2021-10-24 at 14:43
szemet szemért
2021-10-24 at 14:37
Azt tudtad hogy a “szemet szemért” el az egy ókori buta elavult nézet????
Azt amit leírsz, hogy “Vannak jó kommunisták!”, az egy hazugság.
Azt amit meg utána írsz a “kecskékről”, az egy teljesen értelmezhetetlen butaság.
Menj a 444-re vagy a 24.hu-ra észt osztani, bár lehet hogy abból már neked is rég elfogyott.
szemet szemért
2021-10-24 at 14:37
Vannak jó kommunisták! Akiknek a kecske már legalább háromszor lelegelte a sírját!
Csak_úgy
2021-10-24 at 14:34
Annyit tudok erről, már mint az utaztatásokról, buszoztatásokról, hogy ellenzéki, baloldali szokás lehet, úgy mint mikor gyurcsány fizetett a neki tapsolóknak 300 forintot. Nekünk aztán senki nem kínált fel pénzt, de nálunk többet ér a becsület így indultunk a békemenetre. Nem a pénz mozgatja a jobboldali embereket hanem a haza szeretete, ez a nagy különbség ami lényeges.
K
2021-10-24 at 14:22
Az én szüleim is a szlovák felvidékről jöttek a II.világháborúban, és maximálisan együttérzek a Kárpát-medencében élő határon kívüli magyarokkal.
Csak a FIDESZ képviseli megbízhatóan a magyarokat, határon belül és határon kívül.
Rakovszky Is tran
2021-10-24 at 14:20
Sajnos csák szivben Volta Ott! Korom anyagi helyzetem nem engedte meg, hogy bajororszagbol hazautazhassak!
Contrabass
2021-10-24 at 14:18
Kedves Kertész Dávid, szívhez szóló, igaz írás. Édesapámmal néhány éve tettünk egy kisebb túrát Kárpátalján, felkerestük azokat a helyszíneket ahol Édesapám gyerekként egy-két esztendőt eltöltött, lévén az Édesapja erdész aki ott teljesített szolgálatot. Nagyszerű, becsületes, vendégszerető magyar emberekkel volt szerencsénk találkozni, nagy élmény volt!
Lacuska
2021-10-24 at 14:16
Felemelő volt a tegnapi nagy tömeg a 15 évvel ezelőtti borzalmak helyszinén! Minizsterelnök Úr beszéde szellemes volt, közvetlen, magabiztos… Azután megnéztük az ElQutuk- című filmet! Dobrev mondata belénk égett, amikor a készülő bombarobbanásra csak enyit mondott: “Járulékos vesztesség”
Nem ember az ilyen, hanem egy szörny, aki negédes embernek akar mutatkozni! Valóban ilyenek a vérőzös kommunisták unokái? Nő létére, semmi nő nincs benne, csak a gonosz bosszúvágy! Szörnyű, ő már 15 évvel ezelőtt polgárháborút és erőszakos rendteremtést akart azzal, hogy beáldoz néhány tucat Baranya megyéből fölvezényelt tapasztalatlan rendőrt, hogy azután véres eszközökkel letörje az elégedettlenséget!
Éva Mag
2021-10-24 at 14:13
egy vérből valók vagyunk ! akárhol is élsz, aki kivülrekedtél/-rekesztettek a mai országhatárunkon- a testvérem vagy, amennyiben nem állsz át a hazát gyalázók/-árulók oldalára,a gyermekeidnek is átadod a hazánk megbecsülését,az őseink tiszteletét.a testvéreim vagytok és soha nem tagadlak meg benneteket. én nagyon szégyellem magam ma is azok miatt,akik ezt nem nem értik, nem érzik.
puncius pinatus
2021-10-24 at 14:03
“Egy vérből valók vagyunk”
Nem mindenkivel!