A Facebooknak nem elég az, hogy a 2,4 milliárd felhasználója révén ma már kommunikációs világhatalom: mostanság a pénzügyi világuralom megszerzését is megcélozta. A saját digitális valuta ötletével tavaly állt elő Mark Zuckerberg, amellyel a kínai Tencent cég online fizetési rendszerét, a WeChat-et másolta. Nem elég, hogy a Facebook önkényes saját szempontjai szerint választásokat dönt el számtalan országban, ma már felhasználói pénzügyei felett is hatalmat akar gyakorolni. Ám könnyen lehet, hogy ez a terve nem sikerül a Facebooknak, hiszen meglepő módon az USA kormánya és az Európai Unió ellenzi a digitális Libra bevezetését.
Az unió kormányai fenntartják maguknak annak jogát, hogy “akadályozzák” a digitális valutákat. Ez elsősorban a Facebook által tervezett kriptovalutának szóló fenyegetés, ám értelmezhető például a bitcoin elleni fellépésként. Ez abban az egyoldalas dokumentumban olvasható, amelyet az unió finn elnöksége a napokban készített. Az Európai Bizottság minden olyan kriptovaluta ellen fel kíván lépni, amely globális hatókörrel rendelkezik, és veszélyeztetik a “monetáris szuverenitást”.
Zuckerberg Librája dollár alapú pénz lenne
A Facebook tervezett valutája, a Libra lényegesen különbözne a már ismert kriptovalutáktól, mivel tartalmazna egy fix átváltási árfolyamot a dollárhoz képest. Míg a jelenleg működő digitális valuták a kereslet-kínálat szabályai szerint válthatók át euróra vagy dollárra, addig a Libra árfolyamát a kibocsátó garantálná. Ez a pénz a Facebook 2,4 milliárd felhasználója számára korlátlanul elérhető lenne, rendelkezne digitális titkosítással és csak a kibertérben létezne. Tehát egy számlát csak az láthatna, aki birtokában van a számlához tartozó titkosítási kulcsnak. Így nem tekinthetne bele semmilyen állami hatóság.
Franciaország és Németország már korábban jelezte, hogy harcolni fog a Facebook minden olyan kísérlete ellen, amely a “pénzügyi hatalom” megszerzésére irányul. Szó szerint így fogalmaztak:
Úgy gondoljuk, hogy egyetlen magánszervezet sem igényelhet monetáris hatalmat, mert ez kizárólag a nemzetek szuverenitásának velejárója.
Az egész technológiai ágazat beállt mögé, majd kihátráltak
Mark Zuckerberg tavaly jelentette be, hogy Svájcban létrehoztak egy nemzetközi konzorciumot, amelynek tagja többek közt a Visa és a Mastercard, valamint a Spotfify és az Uber. (Egyébként ezek a cégek a bírálatok hatására azóta felfüggesztették a tevékenységüket a közös vállalkozásokban.) Továbbá az ötlet sem Zuckerbergé, hiszen a kínai Tencent online fizetési rendszere, a WeChat már működik. Erről viszonylag keveset tudni, de ma már Kínában nagyon elterjedt ez a fizetési mód. Sokan úgy vélik: ha a nyugat nem vezeti be a saját a rendszereit, akkor behozhatatlan hátrányba kerül a digitális fizetések piacán Kínával szemben.
Globális érdekek
Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen a digitális Libra létrehozása sok szempontból nem más, mint a szilícium-völgyi technológiai cégek kísérlete egy globális fizetőeszköz létrehozására.
Ezzel maguk alá gyűrnék a nemzeti valutákat és ellenőrzésük alá vonhatnák a nemzetközi pénzügyi rendszert.
Ha megvalósulna, akkor ők diktálhatnának a bankoknak és a tőzsdéknek. Jegybankokra se lenne szükség, legfeljebb csak az elején. Ha eléggé elterjedne a Libra, ha elég sokan használnák és mindent meg lehetne vásárolni érte, akkor már arra se lenne szükség, hogy biztosítsák a dollárra való átválthatóságot. Ha pedig senki sem akarna dollárt venni, akkor mi szükség volna a dollárt kibocsátó amerikai jegybankra, a FED-re?
Ezzel a kör bezárulna, hiszen a pénzkibocsátás joga gyakorlatilag átkerülne a technológiai mogulok kezébe.
Egyébként a digitális valuta és más futó projektek közt kísérteties a hasonlóság. Ugyanolyan globális átalakítási kísérlet, mint a műhús gyártása, amellyel a Föld mezőgazdaságát akarják uralmuk alá hajtani.
Furcsa módon azonban az amerikai szenátusban komoly ellenállásra találtak, és Trump elnök szintén ellenzi a globális valuta tervét. Ezt mondta:
Nem vagyok rajongója a Bitcoinnak és más kriptovalutáknak, mert az értékük nagyon ingatag.
Közölte, hogy ha a Facebook bankká akar válni, akkor a banktörvény hatálya alá fog tartozni. Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerint hatalmas kockázatokat rejt a Libra, mert a Facebooknak 2 milliárd felhasználója van, és kérdés: ha ekkorra embertömeg térne át a Libra használatára, akkor mi szükség volna a jó öreg dollárra. Szerinte a Libra bevezetését addig kellene halasztani, amíg az összes aggályt nem sikerül megnyugtatóan tisztázni. Ez pedig egyhamar nem fog megtörténni.
A szenátorok szintén bizalmatlanok a szilícium-völgyi nehézfiúkkal szemben, holott általában készségesen kiszolgálják őket.
Persze az ő gondolataik nem annyira mélyek, mint Trumpé, csak a választási esélyeiket féltik. Úgy érzik, ha végleg megszerzik a kommunikációs hatalmat az új szociális hálózatok, akkor rájuk semmi szükség nem lesz. Ezen félelmüket adatbiztonsági aggályok mögé rejtik, és állandóan a felhasználók jogait hozzák szóba. Ott kötnek bele a Facebook terveibe, ahol csak tudnak. A valóságban azonban csak a saját újraválasztásuk érdekli őket.
A tiltakozás megállította Zuckerberget – legalábbis egy időre
De ez az ellenállás már elég volt ahhoz, hogy Zuckerberg visszakozzon, és elhalasztotta a Libra bevezetését. Szövetségesei – mint a hitelkártyáiról itthon is ismert Mastercard – már faképnél hagyták. Feltehetőleg azonban a terv csak átmeneti halasztást szenved el. Ha nem a Facebook, akkor majd más létrehozza a globális digitális valutát. Fogyasztói igény volna rá, amit jól mutat a Bitcoin sikere. A jegybankok nagyon eltökéltek abban, hogy megakadályozzák a mostani kísérletet. De sokkal jobban tennék, ha a világ pénzügyi rendszereinek hibáit küszöbölnék ki, és akkor fel se merülne az ötlete egy ilyen globális pénznek. Persze a Facebookot semennyire sem érdeklik a kisemberek azon gondjai, amelyeket a ma működő valuták hibái okoznak. Ők ebben csak egy ürügyet látnak: ha sikerülne a tervük, akkor pofátlanul kihasználnák az átlagfogyasztót és ott húznák le pénzügyileg, ahol csak tudnák.
Az is érdekes lehet még, hogy egy ilyen kőgazdag technológiai óriást is meghátrálásra lehet kényszeríteni. Hiába rendelkezik korlátlan pénzügyi forrásokkal; jogi eszközökkel a különböző politikai erők összefogása féken tudja tartani. Legalábbis egy időre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS