Pesti Srácok

Egyeztetések kezdődnek az alapkutatások támogatási rendszerének finomhangolásáról

Egyeztetések kezdődnek az alapkutatások támogatási rendszerének finomhangolásáról

Egyeztetések kezdődnek az alapkutatások támogatási rendszerének finomhangolásáról – tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombat reggel az MTI-t.

A közlemény szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére még szeptemberben egyeztetések kezdődnek az innovációs tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetősége között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokhoz (OTKA) köthető pályázatok bírálati folyamatáról. A párbeszéd célja az idén kísérleti jelleggel bevezetett tudományos értékelési rendszer finomhangolása annak érdekében, hogy az a jövőben még hatékonyabban tudja segíteni a bírálók munkáját, és használatát széleskörű szakmai konszenzus övezze. Az MTA, mint a hazai tudományos közösség legfelsőbb testülete így az eddiginél jelentősebb szerephez juthat az OTKA-pályázatok megújuló rendszerében – írták.

A jövő évi kiírás nagyobb keretösszeggel, érdemi egyszerűsítésekkel segítheti a kutatások hatékony finanszírozását, a források jobb hasznosulását. A 2021-es OTKA-pályázatok feltételeit a minisztérium a kollégiumok és a tudományos közösség képviselőivel közösen, 2020 őszén dolgozza ki. Azt írták, az OTKA-pályázatok elsődleges célja a kutatói kiválóság támogatása. Ennek tudományosan is alátámasztott, objektív mércéje az érdemi mennyiségű publikáció, a publikációk idézettsége, ezen belül kiemelten a független hivatkozások száma. A cél olyan kutatások támogatása, amelyek vezető kutatói sokat és jó minőségben publikáltak, így várhatóan a jövőben is jól fognak teljesíteni a tudományterületükön. A nemzetközileg versenyképes kutatási projektek kiválasztásának alapvető feltétele, hogy az értékelés szakmai szempontjai olyan eszközrendszerrel egészüljenek ki, amely objektív mutatókon keresztül teszi mérhetővé a tudományos teljesítményt – hangsúlyozta az innovációs tárca.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.