A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása talán az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését, a személyes szerepvállalás fontosságába vetett hitet. A „nem számít, úgysem tudunk változtatni sorsunkon” érzése, a helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére mégis voltak olyan magyar cigányok, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni saját és közösségük sorsát. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Magyarország Kormánya megbízásából ezért idén is kampányt indít a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.
A Nemzetközi Roma Nap alkalmából 2020-ban ismét nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté. Voltak köztük, akik iskolát alapítottak vagy művelődésszervezőként dolgoztak, mások világraszóló művészetükkel, a zene, a költészet vagy a nyelvfordítás eszközével segítettek közösséget szervezni, kultúrát létrehozni. Köztük van Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Kovács Zoltán iskolaszervező, a roma önszerveződés meghatározó alakja, Hegyesiné Orsós Éva tanár, aki azon dolgozik, hogy tehetséges roma fiatalok utat találjanak a nagyvállalatokhoz. Örömteli, hogy a legfiatalabb nemzedékek is megismerhetik Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, zeneszerzőt, Horváth M. Judit fotóművészt, Hága Antónia tanárt, politikust, Nagy Gusztáv költőt, műfordítót, valamint Szegedi Dezső színművészt is.
/Vezető kép: Szentandrássy István, Kossuth-díjas festőművész/
(Forrás: 30 éve szabadon)
Gipsz Jakab
2020-04-09 at 00:11
Ez igazán szép,de nem vele vannak 600 éve problémáink,ugye?
Namond
2020-04-10 at 13:57
Nem csak.
Namond
2020-04-08 at 16:39
Köszönjék meg befogadásuk, mely lehetővé tette hőssé válásuk.
Emlékezzenek meg a románok alatti rabszolgaságukról és Ioan CUZA-ra az egységes románia fejedelmére, akinek köszönhető az a 1864-es rendelet, mely biztosította személyi és polgári szabadságjogaikat, ez után lettek jogilag szabad munkavállalók.
Rakovszky István
2020-04-08 at 17:06
Mi köze Románia fejedelmének a magyar cigányokhoz⁉
Namond
2020-04-08 at 19:21
Rakovszky István,
Milyen hülye kérdés ez?
Ne apu verseinek kopijával, a nagypapa tisztségével villogjon itt, hanem saját képességeivel és tudásával.
De segítek, hogy megismerje a nemzetet alkotó népelemek közül a cigányság elég rettenetes történelmét.
Ebből megtudhatja, hogy például a karib tengeri szigeteken és az US déli területein nem csak ír-néger, de cigány-néger rabszolgákat is tenyésztettet egyes magukat felvilágosultnak és hazafinak tartó személyek.
Keressen rá a “cigány rabszolgaság”-ra az interneten.
Talán megérti miért gyakori a cigányok között az uzsorázás és a rabszolgázás.
Hajrá unoka!