Magyarországon körülbelül 75 ezer felsőoktatási oklevél ragadt bent a nyelvvizsga hiánya miatt, ezekből azonban a Világgazdaság által megkérdezett felsőoktatási intézményekben már több, mint 13 ezret vehettek át a hallgatók a gazdaságvédelmi akcióterv keretében bejelentett nyelvvizsgamentesség óta.
A gazdasági napilap pénteki számában megjelent cikk ismerteti, hogy a legtöbb diploma a bölcsészi és a gazdálkodási területeken ragadt benn a nyelvvizsga hiánya miatt, de éppen ezeken a területeken tanul a legtöbb hallgató is – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A HÖOK éppen ezért nagy segítségnek tartja a nyelvvizsgamentes diplomaátvétel bevezetését az idén végző hallgatóknak, mert a tavasszal volt két-három hónap, amikor nem volt mód nyelvvizsgázni. A HÖOK szerint a döntés kifejezetten a társadalomtudományi és pedagógusi területen végzők diplomaszerzését könnyíti meg. Az Oktatási Hivatal októberre ígért statisztikát a ki nem osztott diplomákról.
Azt, hogy a nyelvvizsgamentesség miatt a gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtési programjában 75 ezer diák mentesülhet a nyelvvizsga-kötelezettség alól, még április elején jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az intézkedés a doktori képzések kivételével minden képzési formára vonatkozik, tehát a korábbi főiskolai és egyetemi, az alap-, mester-, osztatlan és felsőoktatási szakképzésekre is, a finanszírozási formától (ösztöndíjas vagy önköltséges) függetlenül.
A Világgazdaság által megkérdezett felsőoktatási intézményeknél több, mint 13 ezerre tehető azoknak a száma, akik jelentkeztek az okleveleikért. A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) például 3600-an, ez az összes át nem vett diploma csaknem 60 százaléka a Jancsik Andrástól, a BGE oktatási rektorhelyettesétől kapott válasz szerint. Az egyetemen folyamatosan adják ki a diplomákat: június elején már 1600 fölött tartottak, ebből közel 1500 diplomát alapképzésben szereztek. A Budapesti Corvinus Egyetemen a legnagyobb roham – 600 igényléssel – a hivatalos bejelentés utáni első két napon volt, június elejéig 1619 kérelem érkezett, és az egyetem becslése szerint összesen mintegy kétezer várható. Már 511 kérelmező át is vette a diplomáját. A legkevesebb diploma az Állatorvostudományi Egyetemen ragadt benn. Sótonyi Péter, az intézmény rektora azt mondta, hogy csak két hallgatónak kellett kiadniuk oklevelet, egy 2004-ben végzett alkalmazott zoológusnak és egy 2019-ben végzett állatorvosnak.
Forrás: Világgazdaság
Hesslerezredes
2020-06-12 at 16:55
Jól elvan ez a mi kis nyelv-klubunk itt magának, pedig bassszus csak (?) több százezer honfitársunkat érinti a probléma. Nem baj, azért is hányom a borsót…a falra:)))))))))))))))
Szabó László
2020-06-12 at 15:42
Vizsgáztam belőle, oklevelek silabizálására és önmagukat felsőbbrendűnek képzelő turisták felvilágosítására használom. Eddig bevált.
Szabó László
2020-06-12 at 13:08
Aki megtanul angolul perfecto, az úgy beszél utána magyarul, mint a gugli fordító. Próbálok, és egyszerűen nem tudok irigykedni rájuk.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 15:00
Angolul nem lehet ‘perfecto’ megtanulni. Még maguk az angolok/amerikaiak sem tudnak perfektül.
Szabó László
2020-06-12 at 15:38
Na, ez már butaság!
Hesslerezredes
2020-06-12 at 15:48
Minden magára adó angol/amerikai családnál van egy Webster szótár. A saját nyelvük megmagyarázására. Az öreg Országh proftól kérdezte egy diáklány, hogy meddig kell angolul tanulni, hogy valaki jól tudjon. Mire az öreg: jányom én már 80 éve tanulom,de még nem tudok. Országh prof írta anno az összes angol szótárt. Rohadt tnyelv, gyűlölöm, minden nap találok új szót, pedig 50 éve tanulom és van 2 felsőfokú nyelvvizsgám belőle.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 09:53
Vannak szakmák/munkahelyek, ahol kell a nyevtudás. Aki itt akar elhelyezkedni azt ott úgyis tesztelik. úgyhogy ott a nyelvvizsga fölösleges. Angolul egyébként ma már minden épeszű ember akar tudni valamilyen szinten, ezért itt meg emiatt fölösleges a nyelvvizsga. Ha a világnak esze lenne – nincs neki -, akkor az interlingua nyelvet tenné kötelezővé.
Naprózsa
2020-06-12 at 10:43
De akkor hol maradna az előnye az angoloknak és amerikaiaknak? Nekik ugyanis nem kell nyelvet tanulniuk, és szinte meg vannak sértve, ha nem mindenki érti amit mondanak.
Hiába, az angolamerikai kozmikus nyelv, látható, hisz az összes földönkívüli is a filmekben perfekt angol…hát hogy jön ki, hogy csak egy gyarmati magyar meg nem beszéli?…
Hesslerezredes
2020-06-12 at 11:06
Kedves Naprózsa! igaza van, de az az érdekes, hogy az interlingua-t angolok fejlesztették ki! többek között ezért nincsenek benne nyelvtani nemek. Nekünk magyaroknak áldás lenne, ha általánossá válnék. Ha megnéz egy interlingua szöveget – és tanult mondjuk angolt, oroszt, esetleg németet, vagy olaszt-franciát -, azonnal megérti.
Szabó László
2020-06-12 at 13:12
Én latinul próbálok beszélni velük, és látványosan megdöbbenek, ha nem beszélik európai létükre Európa kultúrájának nyelvét. Aztán befogott orral tovább megyek.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 14:58
Ha latinul akarsz beszélni, akkor az majdnem az interlingua. Mert utóbbit az előbbi leegyszerűsítésével alkották meg.
Szabó László
2020-06-12 at 09:08
Isteni ihletettségű döntés volt. Mivel rokontalan a nyelvünk rendszere Európában, egyenlőtlen terhet vállaltak a hallgatóink. Ennek hozományaként nagyon sok abszolutórium várt már talonban, hogy diplomává váljék. Köszönjük szépen Miniszterelnök Úr!
Soli Deo gloria!
Hesslerezredes
2020-06-12 at 10:41
A nyelvünk ‘rendszere’ egyáltalán nem rokontalan még Európában sem: ott van a finn, az észt, a lapp, baszk, a török!, baskír, tatár, kazah, kirgiz, üzbég, azeri-török, ujgur, néhány kaukázusi nyelv, az urali nyelvek, a japán, a koreai, néhány afrikai és közép-, és dél-amerikai nyelv (maya nyelv, kecsua nyelv). A rendszer azonosságát a ragozó-toldalékoló (agglutináló) jelleg és logika adja. Még a perzsa is mutat hasonlóságot, sőt, kapaszkodj meg: az orosz is!!!
Szabó László
2020-06-12 at 12:59
A finneknek a finnugoristák a rokonai, senki és semmi más. A felsorolt türk nyelvek agglutinálók, igen, ám mindössze ez a közös, de ez még nem jelent rendszert, és – kapaszkodj meg – európaiságot sem! Ebből kifolyólag hasznot sem hoznak különösebben! Tenmagad írtad ennek kapcsán korábban, hogy azok a munkáltatók, akik megkövetelik egy idegen nyelv perfekt ismeretét, nem a nyelvvizsga-bizonyítványra kíváncsiak, hanem a tudásra. Hejába mutatok nekik papírt ujgurról, kecsuáról, japánról – vagy ami mostanában divat – lóváriról, nem lesz értékesebb a történelemszakos diplomám.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 15:07
Dzsebimde csok elma var. Mondja a török. Zsebemben sok alma van. Mondja a magyar. Ez nem rokon Neked??? Az általam felsorolt összes nyelv így gondolkodik: szó/fogalom – tulajdoni viszony – ami történik vele. Zseb (fogalom) -em (enyém) – ben (az történik vele, hogy van benne valami). Hát ez a rokonság. Kapaszkodj meg: a maya nyelvben még birtokjel is van. Fia-i-é-i. Ezt a maya is így tudja mondani. Tókióban – Tokio-ni (mondja a japán). Vitrin-de – kirakat-ban – törökül. Úgyhogy minden ragozó-toldalékoló nyelv egymással rokon nyelv.
Szabó László
2020-06-12 at 15:37
Ezredes Úr!
Teljesen igaza van! Ezek toldalékoló nyelvek, de attól még nem európaiak, nem hasznosak, és nem könnyebb őket megtanulni; ahhoz képest, amennyire egyszerű a románnak, mondjuk olaszul vagy franciául tudni.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 15:53
Szabó Úr, nem arról beszéltünk, hogy melyik a hasznos és melyik nem. Sajnos az erdélyi magyar ezerszer többre megy a románnal nyugaton, mint a magyarral, ez a fájó igazság. Ezek a ragozó nyelvek olyanok, mint az állatvilágban az erszényesek és a méhlepényesek. Előbbiek az agglutinálók, utóbbiak a flektálók és a fejlettebbek (hasznosabbak, egyszerűbbek?)
tóth lászló
2020-06-12 at 08:56
Ez egy túlgondolt igazságtalan döntés a jövőben végzők számára.Nem fogja hozni a hozzáfűzött politikai reményeket