A parlament megszavazta a társadalombiztosítási ellátások összes rendelkezésének újraszabályozását. Az egységes, új járulék mellett az is eldőlt, hogy aki nem fizeti, az három hónap után nem veheti igénybe a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást. Emellett több fontos változásról is döntés született, valamint Matolcsy György értékelte a Magyar Nemzeti Bank 2018-as működését is.
Módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény
Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely pontosítja a kutatás-fejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatásköreit, illetve együttműködésük kereteit. Törvényi szinten jelenik meg a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének kutatási, fejlesztési és innovációs ügyekben való felelőssége, feladat- és hatásköre. A hivatal jogállását törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg. Lehetőséget kap a kormány, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki. Pontosították az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innováció, a kísérleti fejlesztés, a kutatás-fejlesztési és innovációs program fogalmát, valamint újként vezették be a kutatási infrastruktúrát és a kutató-tudásközvetítő szervezetet, valamint a technológia- és a tudástranszfert. Módosulnak a pályázatokkal és az azok értékelésével kapcsolatos szabályok is.
Tőkepiaci, államháztartási változtatásokat fogadott el a Ház
A tőkepiaci, biztosítási és banki területek szereplőit és az államháztartást is érinti a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő jogszabályok módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 19 ellenében, 39 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés. A tőkepiaci törvény módosítása uniós jogharmonizációt biztosít, ami az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy az értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő kibocsátói tájékoztatóról szól. A cél, hogy a befektetők egész Európában egységes séma szerinti információkhoz jussanak hozzá.
A módosítás megszünteti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) egységes munkaszervezetét és közös irányítását. A változtatás érinti a felügyeleti díjakat is, amelyek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezeti felügyeleti költségeit fedezik. Mivel a felügyeleti feladatellátás szempontjából jelentős költségemelkedés volt tapasztalható, szükségessé vált a 2007 óta változatlan felügyeleti díjak emelése, aktualizálásra szorult a pénzügyi intézmények minimális jegyzett tőkéje is.
A lakástakarék-pénztárak esetében is új szabályok lépnek életbe az állami támogatás nélküli termékekre: a jövőben nem lesz szükséges az új szerződéses módozatok felügyeleti engedélyezése, illetve nem tiltják majd teljesen a részösszegek kivételét.
A gazdasági stabilitási törvény módosítása egységesíti az eddig használt két adósságdefiníciót, és tartalmazza azt is, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során az államadósság-mutató emelkedéséhez vezető külső tényezőket, amelyeket a kormányzat befolyásolni nem tud, figyelmen kívül kell hagyni. Kivezetik a korábbi években már nem alkalmazott adósságképletet is.
A törvény jelentős része a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba, más passzusai januártól, illetve 2021 januárjától.
Júliustól egységes társadalombiztosítási járulék lesz
Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt.
Változnak a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőző szabályok
Az elmúlt években nyilvánosságra került új típusú pénzmosási eseteket, valamint a terrorizmus újabb finanszírozási módszereit is orvosolni célozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályok módosítása, amelyet 150 igen szavazattal, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A változtatás tekintettel van arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása általában határon átnyúló, bonyolult cselekmény, az egyes országok intézkedései csak korlátozott eredményt hozhatnak, így nemzetközi sztenderdek használatára van szükség. Az uniós jogalkotók tavaly nyáron fogadták el az EU ötödik pénzmosás elleni irányelvét, amellyel szabályozzák a virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, szigorítják az elektronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve egységes eljárásrendet határoznak meg a nem együttműködő, illetve harmadik országokban letelepedett, magas kockázatú ügyfelekkel szemben. A változtatás ennek átültetését is tartalmazza. Így pontosabb szabályok vonatkoznak a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi, tényleges tulajdonosi adatbázisra. Emellett ki kell alakítani egy központi bankszámla-nyilvántartást és egy központi széfnyilvántartást. A törvény hatálya alá kerülnek a 3 millió forintot meghaladó értékű műalkotások, régiségek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások. Az ingatlan-bérbeadás 500 ezer forintos havi díj túllépése esetén tartozik a jogszabály hatálya alá. Szigorodnak az ügyfél-azonosításra, átvilágításra és kapcsolat-nyomonkövetésre vonatkozó szabályok is. Könnyített a gyerekek és a nehezen mozgó betegek e-receptjei kiváltásán szerdán a parlament. A jövőben csak támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat a látvány-csapatsportokat képviselő szövetségek és egyesületek.
Módosították a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényt
A képviselők 112 igen szavazattal, 57 nem ellenében elfogadták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítását a kormány javaslatára. A döntéssel megteremtették a központosított beszerzés lehetőségét a védelem és a biztonság területén. A kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát és részletszabályait, valamint a beszerzéseket megvalósító szervezetet.
Könnyebbé válik a gyerekek, a nehezen mozgó betegek e-receptjeinek kiváltása
Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 17 tartózkodás mellett módosított egyes egészségügyi tárgyú törvényeket jogharmonizációs céllal a kormány kezdeményezésére. 2020. január 1-jétől lehetőség lesz arra, hogy a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit ne csak papír alapú felírási igazolás alapján válthassák ki a hozzátartozók, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér képviseleti jogosultsági rendszerén keresztül intézzék a meghatalmazást. Így a törvényes képviselő az EESZT állampolgári portál szolgáltatásait is elérheti. A meghatalmazás és a törvényes képviselet rögzítése bármely kormányablakban kérhető lesz, és a lakossági portálon online is rögzíthetővé válik. Módosultak az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó szabályok is, így jövőre a betegek akkor is megkapják a gyógyszereket, ha a készítmény engedéllyel már rendelkezik, de kereskedelmi forgalomba még nem került az Európai Unióban. Januártól egységes, országos nyilvántartást vezetnek majd a véradásból kizárt donorokról és a plazmadonációk számáról. A képviselők megteremtették a ritka betegségek populációs adatgyűjtésének országos bevezetését lehetővé tevő jogi hátteret, valamint az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat is elfogadtak.
Szigorúbban lépnek fel a kuruzslás ellen
Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő törvénymódosításokat a kormány javaslatára. A büntető törvénykönyvben (Btk.) kiterjesztették a kuruzslás vétségét, így a jövőben az ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat mellett a jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat és nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Btk.-ban emellett bevezetik az oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység vétségét, így két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki felsőoktatási vagy más képzéseken megszerezhető oklevéllel, bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, illetve jogosulatlanul adományoz törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető tudományos fokozatokat, címeket, rövidítéseket. A kuruzslókkal szembeni szigorúbb fellépés érdekében módosulnak a szabálysértési törvény jogosulatlan címhasználatra vonatkozó rendelkezései is, továbbá a felsőoktatási törvény, amelyben rögzítették, hogy a tudományos fokozatokat, címeket és azok rövidítéseit csak az arra jogosultak adományozhatják és használhatják.
Egyszerűsödnek a beruházások a látvány-csapatsportok esetében
Könnyíti a látvány-csapatsportokat képviselő szövetségek, egyesületek, alapítványok beruházásainak megvalósítását a társasági adóról szóló törvény módosítása, amelyet fideszes kezdeményezésre, 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadott el a Ház. A változtatás értelmében már önerő nélkül, száz százalékban támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat az érintettek. Az új szabály, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba, a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.
A parlament határozatban emlékezik a temesvári népfelkelésre
Az Országgyűlés – kormánypárti képviselők kezdeményezésére – határozatban fejezte ki, hogy tisztelettel adózik az 1989. december 15-én kezdődött és az azt követő napokban kiteljesedett temesvári népfelkelés hőseinek és áldozatainak. A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló javaslatot. A parlamenti határozat indoklásában kifejtették: Tőkés László hívei 1989. december 15-én este körülvették a temesvári református lelkész lakását, hogy megakadályozzák a falurombolás és a magyarok ellen hergelő állami politika ellen tiltakozó lelkipásztor kilakoltatását. Ez a szikra elég volt ahhoz, hogy az elnyomó kommunista rezsimmel szembeni elégedetlenség felszínre törjön, és a következő napokban az ellenállás átterjedjen a bánáti város egészére – olvasható a dokumentumban. Kiemelték: a diktatúra brutális terrorral válaszolt, de ez csak olaj volt a tűzre, a tiltakozás országossá vált: december 21-én Bukarestben is összecsapások robbantak ki, amelyek 27-ére véget vetettek a négy évtizedes kommunista uralomnak. Ez a Temesváron kezdődött tizenkét nap vezetett el az 1990. május 20-án tartott szabad választásokhoz és a demokratikus átalakuláshoz Romániában.
Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánították 2020-at
A parlament Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2020-at, a magyar költő, hadvezér és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából. A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló, szintén kormánypárti előterjesztésű határozati javaslatot. A Ház döntésével kimondta: támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága körében, amelyek méltó emléket állítanak Zrínyi Miklósnak és munkásságának. A parlament határozata hangsúlyozza, hogy Zrínyi Miklós kiemelkedő szerepet játszott a magyar-horvát közös történelmi múlt kulcsfontosságú eseményeiben, ezért az emlékévre egyben a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszközeként is tekint.
Megszüntették a Miniszterelnökség ellenőrzését egyes közbeszerzéseknél
Az Országgyűlés megszüntette a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknek a Miniszterelnökség általi ellenőrzését. A képviselők 111 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett hagyták jóvá a közbeszerzési törvény erről szóló módosítását. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a javaslat vitájában a párhuzamosságok kiküszöbölésével indokolta a változtatást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a módosítással nem csökken majd az ellenőrzések gyakorisága, mélysége és minősége, amelyet az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság a továbbiakban is ellát. Kitért arra is, hogy a változtatás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknek a Miniszterelnökség általi ellenőrzését, ami uniós kötelezettség.
Szigorodnak a közjegyzővé kinevezés feltételei
Szigorítja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit, valamint megszünteti az ingyenes céginformációs szolgáltatás korábbi korlátozását az a törvénymódosítás, amelyet 135 igen, 16 nem, 18 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére. Az új szabályok szerint az személy, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, illetve érdemtelenséget állapított meg, vagy a bíróság büntetőügyben elmarasztaló döntést hozott, a határozat jogerőre emelésétől számított 10 évig nem lehet közjegyző, -helyettes, -jelölt, illetve más módon sem vehetne részt közjegyzői iroda működésében. Jövő január elsejével megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése. Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni, de a gyakorlati visszajelzések alapján a korlátozás a jogalkotói célhoz fűződő előnyhöz képest aránytalan érdeksérelmet eredményezne.
Módosították a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is, így jövő februártól 15 ezer forintos díj ellenében lesz lehetőség közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásban végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésére. Az indoklás szerint erre a visszaélésszerű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében van szükség, de visszafizetik a díjat, ha a kérelem alaposnak bizonyul.
Változnak a hagyatéki eljárási rendszer egyes rendelkezései is. A jegyzők jövő februártól új, tájékoztatási feladatot kapnak, amelynek keretében többek között tájékoztatják a feleket a beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívják a feleket a megegyezés lehetőségére.
Egységes tb-járulék
Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadta el a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint az ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad a társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék. Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár, azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára november végi expozéjában arról is beszélt: a vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók. Az új szabályozással járulékmentességet kap minden munkát vállaló nyugdíjas; jövedelmüket ezentúl csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állók kapnak járulékmentességet. A törvény 7710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét. Újdonság, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a TAJ-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez a szabály nem érinti a sürgősségi ellátást; a változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A gyermekek után járó családi kedvezmény a jövőben a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.
Matolcsy: Sikeres az MNB működése
Sikeresnek és eredményesnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-as működését Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben. Az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában a jegybank elnöke azt mondta: az MNB tavaly, mint ahogyan 2013 óta minden évben, sikeresen és eredményesen működött, mert a törvényben rögzített mindhárom mandátumát teljesítette, és pozitív eredményt, nyereséget ért el. Matolcsy György kifejtette: a három mandátum teljesítése azt jelenti, hogy a jegybank óvta az árstabilitást Magyarországon, fenntartotta és biztosította a pénzügyi stabilitást, és a támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.
Ennek érdekében a jegybank úgynevezett laza monetáris politikát folytatott, ami kedvező volt a gazdaság valamennyi szereplőjének, az államháztartásnak, a befektetőknek, beruházóknak, a munkáltatóknak és munkavállalóknak
– tette hozzá. Kitért arra: a Monetáris Tanács 2018-ban változatlan szinten tartotta az irányadó alapkamat-rátát, ezzel stabil és a kiszámítható pénzügyi környezetet teremtett.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszél az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 11-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Áttörésnek nevezte, hogy a Monetáris Tanács úgy döntött, 2018 végéig kivezeti a három hónapos betéti eszközt, amit már 2013-ban meg kívánt tenni. Az árstabilitást jelző tényezőnek tartotta, hogy az éves infláció értéke 2,8 százalékos volt, nagyon közel a középtávú inflációs célszámhoz. A jegybank elnöke kitért arra: 2018-ban a magyar gazdaság 40 éves rekordnövekedést ért el, 5,1 százalékkal, aminek a jegybank számításai szerint mintegy felét az MNB programjai támogatták, segítették, váltották ki. Matolcsy György szerint a jegybanki programok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetés államadósság után fizetett kamatkiadásai jelentősen mérséklődtek: 2013 óta a bruttó hazai termék 4,3 százalékáról 2,3 százalékára csökkentek. Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az 1970-es évek óta magas adósságot cipel, ami után jelentős kamatokat kellett fizetni. Ez – folytatta – nagyságrendileg csökkent, hiszen 2013 és 2018 között 2400 milliárd forintot takarított meg a költségvetés a kamaton; csak 2018-ban 800 milliárd forintot, 2019-ben pedig várhatóan 900 milliárd forintot. Beszámolt arról, hogy az MNB hazahozatta a jegybank aranytartalékát, és a “nemzettudat szempontjából” történelmi tettként értékelte, hogy tízszeresére emelték az aranytartalékot, visszaállítva az 1945-ös szintet.
Kiemelten szólt arról, hogy az MNB kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyképességi fordulatnak, és az erről szóló javaslatokat a miniszterelnök felkérésére egy kötetben foglalták össze. Ezzel kapcsolatban jelezte: 2018 szeptemberében újraindították ezermilliárd forintos kerettel a növekedési hitelprogramot, fókuszáltan a versenyképességet növelő beruházások finanszírozására. Fontos áttörésnek tartotta, hogy a 2013-től a növekedési hitelprogram révén a korábbi négy évben jellemező hitelszűkülés helyére hitelbővülés állt. Ez 2018-ban a vállalati szektorban 14 százalékos volt, a lakosság körében pedig 7,3 százalékos. Hozzátette: az MNB számítási metodikája szerint, ha Magyarországon 10 százalékkal nő a vállalati és lakossági hitelállomány, akkor ez 2-2,5 százalékkal bővíti a bruttó hazai terméket. Fontosnak nevezte, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek aránya jelentősen nőtt, 2018 végére elérte a 68 százalékot. Elmondta: az MNB 2018-ban is folytatta oktatási programjait; a kiválósági ösztöndíj 500 közgazdasági és gazdasági képzésben résztvevő hallgatót ért el. A jegybank elnöke úgy összegzett: az MNB 2018-as működése, a sikert és az eredményességet jelző számok együtt azt a fontos közgazdasági és nemzetgazdasági összefüggést bizonyítják, hogy “a megoldás belül van”.
Minden gazdasági siker, minden gazdasági fordulat, végül gazdasági csoda titka mindig belül van; nem a külső támogatásokban, hanem belső erőforrások okos használatában
– fogalmazott. Rámutatott: ezt bizonyítja, hogy a MNB programjai, döntései és működése 2013 és 2018 között 10200 milliárd forintot adtak a magyar gazdaság szereplőinek, ami azonos azzal az összeggel, amit az Európai Uniótól kapott Magyarország. Kifejtette, hogy a 10200 milliárd forint több nagy tételből állt össze: benne van a költségvetés 2400 milliárd forintos megtakarítása az államadósság után fizetett kamatsoron, a háztartások, családok, és a vállalkozások hiteleihez kötődő terhek csökkenése, ami 2900 milliárd forintot ért, a növekedési hitelprogram 2800 milliárdos hitelkerete és a korábbi devizahitelek kivezetése révén megkönnyebbült családi költségvetés 2100 milliárdos megtakarítása.
Fidesz: A jegybank sikeres évet zárt
F. Kovács Sándor, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a jegybank és a magyar kormány hatékony együttműködését a magyar gazdaság és a pénzügyi stabilitás érdekében.
A jegybank sikeres évet zárt 2018-ban és teljesítette a kitűzött célokat
– értékelt. Kitért arra, hogy tavaly gyorsult a magyar gazdaság eddig is dinamikus bővülése, és a GDP 5,1 százalékkal nőtt. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a jegybank a Monetáris Tanács gazdaságtörténeti döntésének köszönhetően hazahozta az aranytartalékot, és októberben tízszeresére emelte annak mennyiségét, 31,5 tonnára növelve.
Megkezdődött a bankjegyek megújítása is, amely mostanra lényegében le is zárult
– jelezte. Kiemelte az egyetemekkel való együttműködés fontosságát, és azt, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében kiválósági ösztöndíjprogram indult.
A 27 magyar felsőoktatási intézményből közel 500-an részesültek a juttatásban
– tette hozzá. A fideszes politikus összegzése szerint a Magyar Nemzeti Bank tavaly is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette az elvárásokat, és a magyar emberek érdekében végezte munkáját.
A Jobbik szerint a jegybank költekezésének nincsenek határai
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelentése nem került az Országgyűlés elé.
A magyar nemzetgazdaságnak nem célja, hogy a jegybank nyereséges legyen
– jegyezte meg az előtte elhangzottakra reagálva, kifejtve: a jegybanknak van jogszabályokban meghatározott feladatköre, ezeket kell, hogy ellássa, de nem profitorientált módon.
Ugyanakkor, ha örülnek a nyereségnek, akkor miért nem fizetik be a magyar költségvetésbe osztalék gyanánt, mint más országokban?
– vetette fel. Z. Kárpát Dániel szerint a jogszabályi háttér mostani formájában rossz, a jegybank költekezésének pedig nincsenek határai. Kitért arra is, hogy a forint “elképesztően gyenge” árfolyamáról egyetlen szót sem ejtettek az előtte felszólalók.
Elszállt a magyar forint, és a kormány nem avatkozik be a folyamatokba. Minden importtermék drágább árát a magyar lakossággal fizettetik meg
– rótta fel, hozzátéve: szeretné azt hallani, hogy van árfolyamcél, és ez nem a gyenge forint.
MSZP: A gyenge forinttal nem javul a versenyképesség
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka feltette a kérdést: ha megállítanának az utcán embereket, milyen mondatok hangoznának el a Magyar Nemzeti Bankról. Attól fél, hogy messze nem kapnának olyan pozitív képet, mint más országokban.
Miért van ez? A vezető személye, vagy azok az ügyek, sandaságok, amelyek a jegybank tevékenysége körül zajlanak?
– firtatta, úgy folytatva: “miért kell a jegybanknak gazdasági stratégiát csinálni?” Ez szerinte a gazdaságpolitikával foglalkozó kormánytagok feladata. Kitért arra is: teljesen elképesztő, hogy a forint gyenge árfolyama nem mindennapos témája a politikai közbeszédnek a parlamentben.
Ma az elemzések szerint a V4 országainak valutái közül az egyik leggyengébb a magyar
– jegyezte meg. “A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak” – idézte Orbán Viktor 2004-es szavait, és kitért arra is, hogy a Fidesz elnöke 2008-ban miniszterelnök-cserével gondolta megoldani a 300 forintos határ átlépését.
A mostani helyzetben a forint megmentéséért akár még Orbán Viktorról is lemondanánk
– fogalmazott az MSZP-s politikus. Úgy látta: a gyenge valuta exportserkentő hatásának víziója is megbukott. Nem igazolja semmi, hogy a gyenge forinttal a versenyképesség javul, viszont a magas euróárfolyam a mindennapok szempontjából rendkívül káros.
A kereskedelmi többlet csökkent, és ma már kimondható, hogy alapvetően a belső forgalomból fakad bármilyen növekedése a magyar gazdaságnak
– összegzett a politikus.
Varju László: Más világban élnek Önök, mint mi
A DK képviselője szerint a kormánypárt nem hajlandó semmilyen bizottságban részt venni, így a devizások megsegítésével kapcsolatban is egészen más a megítélése az elvégzett munkájuknak, ebben egészen biztos.
Tudják, hogy hány ember életébe került az, ahogyan önök hozzáálltak a devizakárosultakhoz?
– tette fel a kérdést, hozzátéve: a devizahiteleseket kellett volna megsegíteniük. Véleménye szerint arra törekednek, hogy minél rosszabb forintárfolyam legyen, és a kormány menekül az euró bevezetésétől, pedig az az állampolgároknak jobb lenne.
Az MNB rosszul csinálja, amit csinál
– foglalta össze a véleményét. Arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok egyre szegényebbek lesznek az országban a tudatos árfolyamrontásnak köszönhetően.
Mellár Tamás nem hiszi el, hogy eredményes lenne a magyar gazdaság
Mellár Tamás szerint a pozitív mutatók azt mutatják, hogy “ez egy mesterségesen generált gazdaság”. Kifejtette: számára nem hiteles, hogy például az építőipar ilyen eredményeket produkál, mert “az nem lehet”. Szavai szerint “ez a lufi ki fog pukkadni”. A közgazdász szerint a devizásoknak sem segített a kormány, és az is elgondolkodtató, hogy miért nyereséges az MNB, mert annak nem feladata annak lennie.
Persze az sem jó, ha veszteséges
– fogalmazott, majd éles váltással arról kezdett beszélni, hogy miért gyengül a forint. Ezt egyébként az oktatási rendszer válságával indokolta Mellár Tamás, aki arról is szólt, miről tanít az egyetemen.
Fazekas Sándor: Csak elismerni lehet azt a munkát, amit az MNB-nél végeznek
Fazekas Sándor felszólalásában arra emlékeztette az ellenzéki képviselőket, hogy nem csupán az ipar, de a mezőgazdaság is jó mutatókat produkál. Majd Z. Kárpát Dániellel azt is ismertette, miért magasabb az importtermék ára, aminek a jobbikos képviselő valószínűleg nem igazán lehetett tudatában – legalábbis ez derült ki felszólalásából. Fazekas Sándor kiemelte:
óvatos lennék azzal, hogy a parlament falai között nehezményezném, miért drágábbak a déligyümölcsök.
Z. Kárpát Dániel szerint nagyon nehéz magyar gyümölcsöt venni és az áremelkedés is “elképesztő”, valamint komoly logisztikai művelet magyar termékhez jutni.
Vállaltuk az euró bevezetését
Az MNB alelnöke, Nagy Márton úgy fogalmazott: vállaltuk az euró bevezetését. Ez viszont azt is jelenti, hogy elveszítjük a monetáris politikánkat.
A gyors gazdasági növekedés nem egyenlő azzal, hogy túlfűtött a gazdaság
– magyarázta, hozzátéve: Magyarországon ez nincs. Jelenleg egy közepes gazdasági csapdából való kilábalás zajlik jelenleg. A magyar gazdaság potenciális növekedése ma már 3,5-4 százalékon van, ez pedig a magas beruházásnak és a fejlesztéseknek köszönhető. A kötvényprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt, hogy milyen vállalatokhoz kerül, az MNB-nek nincs jogköre eldönteni, hogy ki kerül be.
Ki mondja meg, hogy azok a cégek kormányközeliek-e vagy nem?
– tette fel a kérdést. Majd az infláció mérésével kapcsolatban is részletezte, miért tévednek az ellenzéki felszólalók:
Az infláció mérését utána kellene nézni, hogy ki végzi. Ez az Eurostat hatásköre. Nem biztos, hogy ez tökéletes, mi sem mondjuk azt.
A készpénz tartásáról is beszélt: ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy annak tartása lelassult. Az uniós források vizsgálatát fontos dolognak nevezte, majd ismertette, hogy a hazai növekedés negyven százaléka uniós, a többi hazai forrásból valósult meg.
Elképzelhető, hogy mégsem a mai volt az utolsó parlamenti ülésnap
Bár eredetileg úgy volt, hogy december 11-én ülésezik idén utoljára a parlament, egyes információk szerint december 17-én mégis egy újabb, rendkívüli ülésre kerülhet sor, mivel a keddi szavazáson 27 fideszes honatya rossz gombot nyomott a bírák és ügyészek illetményének emelésével kapcsolatban.
Forrás: PS/MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS