Az amerikai külpolitika történelmi irányváltását jelzi a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó – hangsúlyozta keddi, több konzervatív újságban megjelent kommentárjában Pat Buchanan konzervatív közíró, aki a többi között Richard Nixon, majd Ronald Reagan egykori elnökök közeli munkatársa volt a Fehér Házban.
Buchanan szerint Donald Trump amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott csúcstalálkozóján – és korábban, a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten – elhangzott kijelentéseivel olyan “történelmi irányváltást” jelzett, amely meghatározhatja nemcsak saját elnöksége sorsát, hanem az Egyesült Államok jövőjét is.
Trump visszautasította a második világháború vége óta az amerikai külpolitikát uraló alapvető elveket
-állapította meg Buchanan, utalva arra, hogy az amerikai-orosz viszony megromlásáért Donald Trump nem egyértelműen Vlagyimir Putyint tette felelőssé. A szerző szerint az amerikai elnök ebben a kérdésben elutasította a neokonzervatívok és a velük szövetséges intervencionista (beavatkozáspárti) liberálisok agendáját és a szerinte háborút pártoló washingtoni agytrösztökét is. Pat Buchanan Donald Trump brüsszeli, nagy-britanniai és helsinki tárgyalásaiban
egyértelmű, következetes és meglepő üzenetet” látott, és azt szűrte le, hogy “nem lesz második hidegháború.
Vagyis az Egyesült Államok nem hagyja, hogy a Krím bekebelezése és az ukrajnai oroszbarát lázadóknak nyújtott moszkvai segítség megakadályozza az amerikai-orosz közeledést és partneri kapcsolatokat.
Tárgyalni fogunk a fegyverzetkorlátozási egyezményekről és kibeszéljük nézetkülönbségeinket, ahogyan azt Ronald Reagan tette Mihail Gorbacsovval
– jósolta Pat Buchanan, aki 1985-től három éven keresztül Ronald Reagan akkori elnök kommunikációs igazgatója volt. Majd leszögezte,
Helsinki bizonyította, Donald Trump komolyan gondolta, amit mondott, nevezetesen, hogy a békesség Oroszországgal nem rossz, hanem jó dolog.
Buchanan utalt arra is, amit Trump Szíriáról mondott, nevezetetesen, hogy ő és Putyin “együttműködik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, aki valamennyi iráni erő és Irán támogatását élvező milícia távoltartását akarja a Golán-fennsíktól”. Majd idézte Trump azon bejelentését is, miszerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése után az amerikai erők kivonulnak Szíriából, és arra a következtetésre jutott, hogy – mint fogalmazott –
Amerika hazatér a külföldi háborúkból és leveti magáról a külföldi kötelezettségvállalásokat.
Álláspontjának kifejtésére Buchanan kérdéseket vetett fel. “Vajon mire gondolhatott Trump, amikor az Egyesült Államok külpolitikai elitjének az amerikai-orosz viszony romlásához is hozzájáruló őrültségéről és butaságáról beszélt?” – tette fel többi között a kérdést. “Vajon arra gondolhatott, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió szétesése után provokatív módon megjelent Oroszország hátsó udvarában, vagy Irak amerikai lerohanására, hogy megszabadítsa Szaddám Huszeint a nem létező tömegpusztító fegyvereitől? Vagy a Bassár el-Aszad szíriai elnök elűzésére szövetkezett szír lázadóknak nyújtott amerikai támogatásra? Vagy az Egyesült Államok cinkosságára a kijevi puccsban, amellyel kiütötte a hatalomból a megválasztott oroszbarát rendszert, s amely ahhoz vezetett, hogy Putyin a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont megőrzése végett megkaparintotta a Krímet?” Pat Buchanan mindebből arra következtetett, Vlagyimir Putyin több, az amerikaiak által elítélt reakciója valójában válaszreakció volt.
Forrás/fotó: MTI
ómió
2018-07-18 at 08:24
Ráció, az biztos nincs benne.
Erdős Géza
2018-07-18 at 01:53
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület.
Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amely nem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte…”
Akkor még Csoóri volt az MVSZ elnöke.. Hogyhogy nem tudták megakadályozni, amikor a hírek szerint Csoóri volt az egyik, aki Antallt ajánlotta miniszterelnöknek?
Köze van a témához, nagyon is sok köze.: Ukrajna, Oroszország, Putyin… stb. Minden mindennel összefügg. … Mi folyik Ukrajnában? Mit művelnek a kárpátaljai magyarsággal?! Ifj. Jeszenszky, amikor az apja feldobálta neki a ladbákat, hogy legyen mit leütnie (micsoda ócska, erkölcstelen akció volt kettejük “párbaja”!), miért nem markolt bele a mélyére könyékig, hogy az apja szó szerint túltett Trianonon is?! Mikor meglátom ezt a kis konjunktúra lovagot, kapcsolom is el a televíziót. Minden megnyilvánulása hamis, egy szavának sincs fedezete.
Kristóf
2018-07-17 at 23:29
“Nem lesz második hidegháború”
Lesz majd harmadik meleg?