Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő kérdést intézett Kásler Miklóshoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjéhez, “Mentődolgozóként a mentődolgozókért! – Vajon megbecsüli a kormány az ÉLET-mentőket?” címmel. Az országgyűlésben az írásbeli kérdés és az arra adott írásbeli válasz külön műfaj, az előbbi mostanában a drámaírás és a hatásvadász segélykiáltás ötvözete, míg a második, egy kormányhoz méltóan, a tények felsorolásán és a szakmai valóság ismertetésén alapul. Az OMSZ lehető legjobb működése szó szerint élet-halál kérdése, ezért kezeli értékén a jelenlegi kormányzat ezt a szervezetet.
Mielőtt rátérnénk Rig Lajos „kérdésére”, érdemes áttekinteni a minisztérium helyzetjelentését, Rétvári Bence államtitkár válaszát arról, hogy hol tart a Mentőszolgálat fejlesztése, mi történt az elmúlt években és mi várható a továbbiakban.
Nem megszorítás, emelkedés van
- Az elmúlt években 31 új mentőállomás épült, továbbá 8 Mentési Pont létesült. 2010 óta 104 jelentősebb mentőállomás felújítása történt meg. Ez a program tovább folytatódik, a Kormány döntése alapján összesen 25 mentőállomás felújításának, építésének előkészületei kezdődtek már meg.
- 2017-ben hazai forrásból 193 mentőautó beszerzésére nyílt lehetőség, amelyek 2018 második félévére leszállításra is kerültek, 2018-2019-ben pedig további 117 új mentőautó állhat szolgálatba. A beszerzések révén a 2010 óta vásárolt mentőautók száma 793-ra fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy a futó kocsik mindegyike új, korszerű jármű lesz, 7 évesnél öregebb mentőautó csak a tartalékállományban fog szerepelni. Az elmúlt évek fejlesztéseinek és többletforrásainak köszönhetően az OMSZ mentőautóinak átlagéletkora a 2011-es 8,3 évről mintegy 30 százalékkal, 5,95 évre csökkent. Az új beszerzések után pedig a járművek átlagéletkora 5,51 évre csökken majd.
- A legkorszerűbb mentéstechnikai eszközök beszerzésére 2017-ben 1,3 milliárd forintos forrás nyílt meg, 2018-ban pedig újabb 1,9 milliárd forintos forrást fordíthat az OMSZ eszközbeszerzésre, így az új autókba új eszközök is kerülnek. Az egyenlő esélyű egészségügyi szolgáltatás biztosításának elérése érdekében 800 db modern, 4G- és Bluetooth-kapcsolatra is képes transztelefonikus EKG (TTEKG) készülék beszerzésére kerül sor például. 2018 végéig egyebek között a defibrillátorok, az EKG-monitorok, AED-k, perfúzorok, lélegeztetőgépek, motoros szívóberendezések, baleseti sérültellátáshoz nélkülözhetetlen mentéstechnikai eszközök, lapátágyak és non-invazív lélegeztetéshez szükséges eszközök cseréje is megtörténik. Mindezek következtében szinte a teljes mentéstechnikai eszköztár megújul.
- Az OMSZ jogszabályi kötelezettségének eleget téve 2018. november 1-től csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ezzel egyidőben az egész országban egységesen új típusú Intelligens Fedélzeti Terminálokra cserélték a korábban használt tableteket, így november 1-től gyakorlatilag megszűnt a papíralapú mentési dokumentáció. A mentés során minden betegről elektronikus mentési dokumentáció készül, ami az átvevő intézmény számára betegátadást követően elektronikusan hozzáférhetővé válik. A sikeres átállást követően 2018. november 1-től az OMSZ mind a 784 mentőegysége az új eszközön, a megújult szoftverrel dokumentálja a mentési feladatait. Mára valamennyi, kivonuló szolgálatot teljesítő mentőápoló, mentőtiszt, mentőorvos EESZT-regisztrációja megtörtént, aminek eredményeként az Intelligens Fedélzeti Terminálon általuk rögzített esetlapok automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT központi adatbázisába.
- 2010 óta a mentőorvosok bruttó átlagfizetése több, mint a kétszeresére, a mentőtiszteké közel a kétszeresére, a mentőápolóké a kétszeresére, a gépkocsivezetőké a bő másfélszeresére nőtt.
- A 2018. évben az OMSZ-nál minden idők legnagyobb munkaruha-beszerzése történt meg, 6700 mentődolgozó (kivonuló mentő és mentésirányító) kapott új, jó minőségű, korszerű munkaruhát, 1,1 milliárd forintos kormányzati forrásból. A 85 ezer ruhadarabból és kiegészítőből álló tétel egy munkaruha-szettben 3 nadrágot, 2 dzsekit és egy „softshell” meleg bélést tartalmaz.
- A minisztérium tájékoztatása szerint az OMSZ átvállalta a szakdolgozóktól a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai tagdíj megfizetését, és ez így lesz 2019-ben is.
Rétvári Bence (b) és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója. Fotó: MTI/Mónus Márton
Koncepció és technológiai fejlődés
Nyilván minden olyan munkahelyen, ahol olyan komplex szakmai munka folyik, amely szakmák és szakemberek folyamatos együttműködését feltételezik, rendszeresek az olyan egyedi problémák, amelyek az érintett munkahelyi és szakmai vezetők beavatkozását és döntéseit igénylik. Amennyiben bizonyos problématípusok több helyen és ismétlődően megjelennek, akkor a szervezet legfelsőbb vezetőinek felelőssége azokat kivizsgálni és rendszerszinten orvosolni. Ha ezt nem tudják megtenni jogszabályi vagy anyagi okokból, akkor pedig kötelességük a kormányzathoz és a minisztériumhoz fordulni. Aki ismeri a magyar egészségügyet, az tudja, hogy az elmúlt évtizedekben a téves koncepciók erőltetése és a koncepciótlanság egyszerre jellemezte a korábbi kormányok egészségpolitikáját. Az egészségügy és a mentés is a legbonyolultabb, legszélesebb szakmai kompetenciákat és tapasztalatokat igénylő szakterület, amelynek folyamatosan alkalmazkodnia kell a technológia fejlődéséhez, az állandóan változó társadalmi elvárásokhoz. Ez a mindennapi mentési munka pszichológiai terhelésén túl is óriási kihívások elé állítja a szakembereket. A mentősök az egyik legkeményebb munkát végzik az országban, nem lehet eléggé megbecsülni őket, sem emberileg, sem anyagilag.
Rendszerszintű probléma
A kérdés az, hogy Rig Lajos „kérdése” bármilyen szempontból hozzájárul-e ehhez. A parlament.hu-n elolvasható szöveg a szokásos politikai sértegetésen kívül tulajdonképpen egyedi ügyek felemlegetése, annak a bizonyítása nélkül, hogy azok mögött ténylegesen rendszerszintű problémák állnak. Rig Lajos szakszervezetis volt, politikai karrierje előtt a tapolcai kórház szakszervezeti vezetője volt. A szövegben felvetett egyedi ügyek tipikusan olyanok, amelyeket helyi szinten kell először megoldani, a dolgozók, az OMSZ és a szakszervezet jóakaratú együttműködésével. Az egyedi fegyelmik, beosztási, besorolási, munkaszervezési kérdések nem kormányzati problémák. A megoldásukhoz a helyi viszonyok tökéletes ismerete szükségeltetik. Csak akkor lesznek általános problémák, ha ez az együttműködés és az ahhoz szükséges jóakarat hiányzik. Ebben az írásbeli kérdésben egy rendszerszintű probléma valóban megjelenik: az, hogy az ellenzék tényleg mindenből megpróbál politikát csinálni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS