Pesti Srácok

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

A magdeburgi gázolás és a berlini terrorista őrizetbevétele óta komoly félelem uralkodott el a németeken. A titkosszolgálatok szerint ez a félelem nem megalapozatlan, mivel komoly terrorveszély van egész Európában.

A karácsonyi vásárok elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmak a németek körülbelül kétharmadát (62 százalékát) komolyan foglalkoztatják. Amikor arról kérdezték őket, hogy „a múltban Berlinben és Magdeburgban is voltak támadások – ez aggasztja Önt a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban?”A megkérdezettek 22 százaléka „igen, nagyonnal” válaszolt, további 40 százalék pedig az „igen, némileg” választ adta. Ezt a YouGov közvélemény-kutató intézet állapította meg a Német Hírügynökség (dpa) megbízásából. A felmérés szerint csupán a németek 35 százalékának nincsenek aggályai a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban. Pedig a terrorveszély a rendőrség szerint is igen magas.

Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon
Fotó: dpa. Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon

 

Terrorveszély és Merkel-Legok a merénylők ellen

 

A városok és az üzemeltetők széleskörű intézkedéseket tesznek karácsonyi vásárok legjobb tudásuk szerint történő védelme érdekében. A gyakori intézkedések közé tartoznak a bekötőutakon elhelyezett betonakadályok az úgynevezett „Merkel-Legok” autók és teherautók megállítására. Rendőrjárőrök és privát biztonsági szolgálatok is jelen vannak. 2024 óta szigorú késtilalom van érvényben a karácsonyi vásárokon Németország-szerte. Az „elegendőnek tartja a karácsonyi vásárok biztonsági intézkedéseit?” kérdésre a válaszadók 41 százaléka igennel válaszolt, míg 37 százalék nemmel, a fennmaradó válaszadóknak nem volt véleményük.

A válaszadók ötvenkilenc százaléka tervezi, hogy idén ellátogat egy karácsonyi vásárba. Harminchárom százalékuk nem szándékozik elmenni. A leggyakoribb okok a távolmaradásra a következők voltak: az ételek, italok és áruk magas árai (53 százalék), a túlzott tömeg és torlódás (50 százalék), az érdeklődés hiánya (36 százalék), valamint a biztonsági aggályok (32 százalék). A rendőrszakszervezet feszült biztonsági helyzetről beszél Németországban. A lakosság körében általánosságban növekvő bizonytalanság érzése tapasztalható. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a rendezvényekre – és a nagyobb rendőri jelenlétre. Az adventi időszakkal kapcsolatban kijelentették: „Minél nagyobb a karácsonyi vásár, annál nagyobb az igény a biztonságra, és annál nagyobb a szervezők felelőssége.”

Münchenben a piacot kamerás megfigyelés alatt tartják, és privát biztonsági szolgálatokat is alkalmaztak a rendőri erők mellé. A rendőrség „indokolt esetekben” szelektív csomagellenőrzést végez. Nürnbergben a 2024-es magdeburgi eseményeket vették figyelembe (gázolásos merénylet). A biztonsági koncepció részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra. Hamburgban egyes piacokra vonatkozó szabályozásokat szigorítottak. Vannak vásárok, ahol további akadályokat állítanak fel nehéz, vízzel teli konténerek formájában. Berlinben a rendőrség és a belügyminiszter továbbra is különösen éber a kilenc évvel ezelőtti terrortámadás miatt. A kerületi vásárokkal szomszédos utcákat is lezárják az autóforgalom elől, hogy megakadályozzák a gépjárművel történő támadást.

Brüsszel még mindig szétosztaná a migránsokat

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a terrorveszély gyökeréről senki nem mer nyilvánosan beszélni, mivel akkor Angela Merkelt és az akkori kormányt kellene hibáztatni, mivel az illegális migrációval iszlamisták ezreit szabadították Európára. Sokszáz ártatlan ember vesztette életét Párizstól kezdve Berlin át egészen Barcelonáig a merényletekben, amelyek nagy részét az Iszlám Állam követte el. A politikusok azonban ennek ellenére sem zárták le a határokat az európai lakosság védelmének érdekében. Sőt, hazánkat napi egymillió euróra büntetik, mivel nem akarunk beengedni potenciális terroristákat, bűnözőket és ingyenélőket. Brüsszel ismét elővette a migránsok szétosztásának ötletét. A társadalmak összetétele enélkül is drasztikusan megváltozott. Svédországban, amelynek lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval a migrációs hátterű lakosok száma elérte a 20 százalékot (tendencia növekvő). Kis lélekszámú országok, mint hazánk is, nagyon hamar szembesülne azzal, hogy a pár tízezer migránsból a családegyesítésekkel villámgyorsan pár százezer lenne, majd néhány év múlva a születések magas száma miatt már egymillió fölé emelkedne a migránsok száma. 

  • Az ilyen folyamat pedig visszafordíthatatlan károkat okoznak társadalmunknak. 

 

Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.