Pesti Srácok

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

A magdeburgi gázolás és a berlini terrorista őrizetbevétele óta komoly félelem uralkodott el a németeken. A titkosszolgálatok szerint ez a félelem nem megalapozatlan, mivel komoly terrorveszély van egész Európában.

A karácsonyi vásárok elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmak a németek körülbelül kétharmadát (62 százalékát) komolyan foglalkoztatják. Amikor arról kérdezték őket, hogy „a múltban Berlinben és Magdeburgban is voltak támadások – ez aggasztja Önt a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban?”A megkérdezettek 22 százaléka „igen, nagyonnal” válaszolt, további 40 százalék pedig az „igen, némileg” választ adta. Ezt a YouGov közvélemény-kutató intézet állapította meg a Német Hírügynökség (dpa) megbízásából. A felmérés szerint csupán a németek 35 százalékának nincsenek aggályai a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban. Pedig a terrorveszély a rendőrség szerint is igen magas.

Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon
Fotó: dpa. Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon

 

Terrorveszély és Merkel-Legok a merénylők ellen

 

A városok és az üzemeltetők széleskörű intézkedéseket tesznek karácsonyi vásárok legjobb tudásuk szerint történő védelme érdekében. A gyakori intézkedések közé tartoznak a bekötőutakon elhelyezett betonakadályok az úgynevezett „Merkel-Legok” autók és teherautók megállítására. Rendőrjárőrök és privát biztonsági szolgálatok is jelen vannak. 2024 óta szigorú késtilalom van érvényben a karácsonyi vásárokon Németország-szerte. Az „elegendőnek tartja a karácsonyi vásárok biztonsági intézkedéseit?” kérdésre a válaszadók 41 százaléka igennel válaszolt, míg 37 százalék nemmel, a fennmaradó válaszadóknak nem volt véleményük.

A válaszadók ötvenkilenc százaléka tervezi, hogy idén ellátogat egy karácsonyi vásárba. Harminchárom százalékuk nem szándékozik elmenni. A leggyakoribb okok a távolmaradásra a következők voltak: az ételek, italok és áruk magas árai (53 százalék), a túlzott tömeg és torlódás (50 százalék), az érdeklődés hiánya (36 százalék), valamint a biztonsági aggályok (32 százalék). A rendőrszakszervezet feszült biztonsági helyzetről beszél Németországban. A lakosság körében általánosságban növekvő bizonytalanság érzése tapasztalható. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a rendezvényekre – és a nagyobb rendőri jelenlétre. Az adventi időszakkal kapcsolatban kijelentették: „Minél nagyobb a karácsonyi vásár, annál nagyobb az igény a biztonságra, és annál nagyobb a szervezők felelőssége.”

Münchenben a piacot kamerás megfigyelés alatt tartják, és privát biztonsági szolgálatokat is alkalmaztak a rendőri erők mellé. A rendőrség „indokolt esetekben” szelektív csomagellenőrzést végez. Nürnbergben a 2024-es magdeburgi eseményeket vették figyelembe (gázolásos merénylet). A biztonsági koncepció részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra. Hamburgban egyes piacokra vonatkozó szabályozásokat szigorítottak. Vannak vásárok, ahol további akadályokat állítanak fel nehéz, vízzel teli konténerek formájában. Berlinben a rendőrség és a belügyminiszter továbbra is különösen éber a kilenc évvel ezelőtti terrortámadás miatt. A kerületi vásárokkal szomszédos utcákat is lezárják az autóforgalom elől, hogy megakadályozzák a gépjárművel történő támadást.

Brüsszel még mindig szétosztaná a migránsokat

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a terrorveszély gyökeréről senki nem mer nyilvánosan beszélni, mivel akkor Angela Merkelt és az akkori kormányt kellene hibáztatni, mivel az illegális migrációval iszlamisták ezreit szabadították Európára. Sokszáz ártatlan ember vesztette életét Párizstól kezdve Berlin át egészen Barcelonáig a merényletekben, amelyek nagy részét az Iszlám Állam követte el. A politikusok azonban ennek ellenére sem zárták le a határokat az európai lakosság védelmének érdekében. Sőt, hazánkat napi egymillió euróra büntetik, mivel nem akarunk beengedni potenciális terroristákat, bűnözőket és ingyenélőket. Brüsszel ismét elővette a migránsok szétosztásának ötletét. A társadalmak összetétele enélkül is drasztikusan megváltozott. Svédországban, amelynek lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval a migrációs hátterű lakosok száma elérte a 20 százalékot (tendencia növekvő). Kis lélekszámú országok, mint hazánk is, nagyon hamar szembesülne azzal, hogy a pár tízezer migránsból a családegyesítésekkel villámgyorsan pár százezer lenne, majd néhány év múlva a születések magas száma miatt már egymillió fölé emelkedne a migránsok száma. 

  • Az ilyen folyamat pedig visszafordíthatatlan károkat okoznak társadalmunknak. 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.