Pesti Srácok

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

A magdeburgi gázolás és a berlini terrorista őrizetbevétele óta komoly félelem uralkodott el a németeken. A titkosszolgálatok szerint ez a félelem nem megalapozatlan, mivel komoly terrorveszély van egész Európában.

A karácsonyi vásárok elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmak a németek körülbelül kétharmadát (62 százalékát) komolyan foglalkoztatják. Amikor arról kérdezték őket, hogy „a múltban Berlinben és Magdeburgban is voltak támadások – ez aggasztja Önt a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban?”A megkérdezettek 22 százaléka „igen, nagyonnal” válaszolt, további 40 százalék pedig az „igen, némileg” választ adta. Ezt a YouGov közvélemény-kutató intézet állapította meg a Német Hírügynökség (dpa) megbízásából. A felmérés szerint csupán a németek 35 százalékának nincsenek aggályai a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban. Pedig a terrorveszély a rendőrség szerint is igen magas.

Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon
Fotó: dpa. Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon

 

Terrorveszély és Merkel-Legok a merénylők ellen

 

A városok és az üzemeltetők széleskörű intézkedéseket tesznek karácsonyi vásárok legjobb tudásuk szerint történő védelme érdekében. A gyakori intézkedések közé tartoznak a bekötőutakon elhelyezett betonakadályok az úgynevezett „Merkel-Legok” autók és teherautók megállítására. Rendőrjárőrök és privát biztonsági szolgálatok is jelen vannak. 2024 óta szigorú késtilalom van érvényben a karácsonyi vásárokon Németország-szerte. Az „elegendőnek tartja a karácsonyi vásárok biztonsági intézkedéseit?” kérdésre a válaszadók 41 százaléka igennel válaszolt, míg 37 százalék nemmel, a fennmaradó válaszadóknak nem volt véleményük.

A válaszadók ötvenkilenc százaléka tervezi, hogy idén ellátogat egy karácsonyi vásárba. Harminchárom százalékuk nem szándékozik elmenni. A leggyakoribb okok a távolmaradásra a következők voltak: az ételek, italok és áruk magas árai (53 százalék), a túlzott tömeg és torlódás (50 százalék), az érdeklődés hiánya (36 százalék), valamint a biztonsági aggályok (32 százalék). A rendőrszakszervezet feszült biztonsági helyzetről beszél Németországban. A lakosság körében általánosságban növekvő bizonytalanság érzése tapasztalható. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a rendezvényekre – és a nagyobb rendőri jelenlétre. Az adventi időszakkal kapcsolatban kijelentették: „Minél nagyobb a karácsonyi vásár, annál nagyobb az igény a biztonságra, és annál nagyobb a szervezők felelőssége.”

Münchenben a piacot kamerás megfigyelés alatt tartják, és privát biztonsági szolgálatokat is alkalmaztak a rendőri erők mellé. A rendőrség „indokolt esetekben” szelektív csomagellenőrzést végez. Nürnbergben a 2024-es magdeburgi eseményeket vették figyelembe (gázolásos merénylet). A biztonsági koncepció részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra. Hamburgban egyes piacokra vonatkozó szabályozásokat szigorítottak. Vannak vásárok, ahol további akadályokat állítanak fel nehéz, vízzel teli konténerek formájában. Berlinben a rendőrség és a belügyminiszter továbbra is különösen éber a kilenc évvel ezelőtti terrortámadás miatt. A kerületi vásárokkal szomszédos utcákat is lezárják az autóforgalom elől, hogy megakadályozzák a gépjárművel történő támadást.

Brüsszel még mindig szétosztaná a migránsokat

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a terrorveszély gyökeréről senki nem mer nyilvánosan beszélni, mivel akkor Angela Merkelt és az akkori kormányt kellene hibáztatni, mivel az illegális migrációval iszlamisták ezreit szabadították Európára. Sokszáz ártatlan ember vesztette életét Párizstól kezdve Berlin át egészen Barcelonáig a merényletekben, amelyek nagy részét az Iszlám Állam követte el. A politikusok azonban ennek ellenére sem zárták le a határokat az európai lakosság védelmének érdekében. Sőt, hazánkat napi egymillió euróra büntetik, mivel nem akarunk beengedni potenciális terroristákat, bűnözőket és ingyenélőket. Brüsszel ismét elővette a migránsok szétosztásának ötletét. A társadalmak összetétele enélkül is drasztikusan megváltozott. Svédországban, amelynek lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval a migrációs hátterű lakosok száma elérte a 20 százalékot (tendencia növekvő). Kis lélekszámú országok, mint hazánk is, nagyon hamar szembesülne azzal, hogy a pár tízezer migránsból a családegyesítésekkel villámgyorsan pár százezer lenne, majd néhány év múlva a születések magas száma miatt már egymillió fölé emelkedne a migránsok száma. 

  • Az ilyen folyamat pedig visszafordíthatatlan károkat okoznak társadalmunknak. 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.