Pesti Srácok

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

Terrorveszély: Félnek a németek a karácsonyi vásárokon - GEOrgPOLITIKA

A magdeburgi gázolás és a berlini terrorista őrizetbevétele óta komoly félelem uralkodott el a németeken. A titkosszolgálatok szerint ez a félelem nem megalapozatlan, mivel komoly terrorveszély van egész Európában.

A karácsonyi vásárok elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmak a németek körülbelül kétharmadát (62 százalékát) komolyan foglalkoztatják. Amikor arról kérdezték őket, hogy „a múltban Berlinben és Magdeburgban is voltak támadások – ez aggasztja Önt a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban?”A megkérdezettek 22 százaléka „igen, nagyonnal” válaszolt, további 40 százalék pedig az „igen, némileg” választ adta. Ezt a YouGov közvélemény-kutató intézet állapította meg a Német Hírügynökség (dpa) megbízásából. A felmérés szerint csupán a németek 35 százalékának nincsenek aggályai a karácsonyi vásárok látogatásával kapcsolatban. Pedig a terrorveszély a rendőrség szerint is igen magas.

Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon
Fotó: dpa. Továbbra is nagy a terrorveszély a karácsonyi vásárokon

 

Terrorveszély és Merkel-Legok a merénylők ellen

 

A városok és az üzemeltetők széleskörű intézkedéseket tesznek karácsonyi vásárok legjobb tudásuk szerint történő védelme érdekében. A gyakori intézkedések közé tartoznak a bekötőutakon elhelyezett betonakadályok az úgynevezett „Merkel-Legok” autók és teherautók megállítására. Rendőrjárőrök és privát biztonsági szolgálatok is jelen vannak. 2024 óta szigorú késtilalom van érvényben a karácsonyi vásárokon Németország-szerte. Az „elegendőnek tartja a karácsonyi vásárok biztonsági intézkedéseit?” kérdésre a válaszadók 41 százaléka igennel válaszolt, míg 37 százalék nemmel, a fennmaradó válaszadóknak nem volt véleményük.

A válaszadók ötvenkilenc százaléka tervezi, hogy idén ellátogat egy karácsonyi vásárba. Harminchárom százalékuk nem szándékozik elmenni. A leggyakoribb okok a távolmaradásra a következők voltak: az ételek, italok és áruk magas árai (53 százalék), a túlzott tömeg és torlódás (50 százalék), az érdeklődés hiánya (36 százalék), valamint a biztonsági aggályok (32 százalék). A rendőrszakszervezet feszült biztonsági helyzetről beszél Németországban. A lakosság körében általánosságban növekvő bizonytalanság érzése tapasztalható. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a rendezvényekre – és a nagyobb rendőri jelenlétre. Az adventi időszakkal kapcsolatban kijelentették: „Minél nagyobb a karácsonyi vásár, annál nagyobb az igény a biztonságra, és annál nagyobb a szervezők felelőssége.”

Münchenben a piacot kamerás megfigyelés alatt tartják, és privát biztonsági szolgálatokat is alkalmaztak a rendőri erők mellé. A rendőrség „indokolt esetekben” szelektív csomagellenőrzést végez. Nürnbergben a 2024-es magdeburgi eseményeket vették figyelembe (gázolásos merénylet). A biztonsági koncepció részleteit azonban nem hozzák nyilvánosságra. Hamburgban egyes piacokra vonatkozó szabályozásokat szigorítottak. Vannak vásárok, ahol további akadályokat állítanak fel nehéz, vízzel teli konténerek formájában. Berlinben a rendőrség és a belügyminiszter továbbra is különösen éber a kilenc évvel ezelőtti terrortámadás miatt. A kerületi vásárokkal szomszédos utcákat is lezárják az autóforgalom elől, hogy megakadályozzák a gépjárművel történő támadást.

Brüsszel még mindig szétosztaná a migránsokat

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a terrorveszély gyökeréről senki nem mer nyilvánosan beszélni, mivel akkor Angela Merkelt és az akkori kormányt kellene hibáztatni, mivel az illegális migrációval iszlamisták ezreit szabadították Európára. Sokszáz ártatlan ember vesztette életét Párizstól kezdve Berlin át egészen Barcelonáig a merényletekben, amelyek nagy részét az Iszlám Állam követte el. A politikusok azonban ennek ellenére sem zárták le a határokat az európai lakosság védelmének érdekében. Sőt, hazánkat napi egymillió euróra büntetik, mivel nem akarunk beengedni potenciális terroristákat, bűnözőket és ingyenélőket. Brüsszel ismét elővette a migránsok szétosztásának ötletét. A társadalmak összetétele enélkül is drasztikusan megváltozott. Svédországban, amelynek lakosságszáma nagyjából megegyezik Magyarországéval a migrációs hátterű lakosok száma elérte a 20 százalékot (tendencia növekvő). Kis lélekszámú országok, mint hazánk is, nagyon hamar szembesülne azzal, hogy a pár tízezer migránsból a családegyesítésekkel villámgyorsan pár százezer lenne, majd néhány év múlva a születések magas száma miatt már egymillió fölé emelkedne a migránsok száma. 

  • Az ilyen folyamat pedig visszafordíthatatlan károkat okoznak társadalmunknak. 

 

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.