A magyar utcanévtáblák leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe kezdett szerdán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal.
A hivatal alkalmazottai a város Kolozsvár felőli bejáratától a városközpontig vezető Dózsa György úton láttak neki a magyar utcanév eltávolításának. Az eset kapcsán Vass Levente parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Marosvásárhelyi szervezetének elnöke tett közzé tiltakozást. Közösségi oldalán fényképeket is közölt, rajtuk a magyar feliratokat eltávolító munkásokkal. Vass Levente emlékeztetett rá: a Dózsa György utcában 2014-ben kerültek fel kétnyelvű utcanévtáblák, és az akkori ígéretek szerint ezek kihelyezése csak az első lépés volt az utcanevek kétnyelvűsítésében. A megígért folyamat azonban nem folytatódott. Az egynyelvűsített utcanévtáblákon Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel.
Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűsítéséért évek óta küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője az MTI-nek elmondta: a több mint öt kilométer hosszú Dózsa György úton 2014-ben Peti András akkori RMDSZ-es alpolgármester fellépése következtében jelent meg pár kétnyelvű utcanévtábla. 2016 áprilisában és májusában azonban a sugárút teljes hosszán kétnyelvűsítették a táblákat. Ekkor nem egyazon táblára került a román és a magyar utcanév, hanem a román utcanévtáblák alá vagy mellé azonos kivitelezésű magyar táblák is kerültek.
Szigeti Enikő városházi forrásokból arról értesült, hogy a polgármesteri hivatalt a prefektus utasította a táblák kicserélésére. Elmondta, a városházán kedden iktatták a prefektus átiratát. Ennek tartalmát azonban a civil aktivista a gyermeknapi munkaszünet miatt nem tudta megnézni. Az MTI által csütörtökön megkeresett Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa nem tudott arról, hogy Lucian Goga prefektus ilyen tartalmú átiratot küldött volna a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar “utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.
MTI
Anna
2017-06-01 at 17:42
Van olyan még, amit az oláhok nem tettek tönkre?
Ferenc
2017-06-01 at 13:34
És az “emberi jogok” meg a “kisebbségi jogok” európai gigantikuma még nem dőlt le? Hova lett a “hátrányos megkülönböztetés” megszüntetése meg a francia patkánylázadás egyenlősége, brüsszeli tetübanda? A trianoni egyenlőbbekre ez nem vonatkozik?
Marianna
2017-06-01 at 13:18
Hol a fél világ sivalkodása eme rendszeres jogtalanságok ellen? EURÓPAI PARLAMENT HAHÓ ÉBRESZTŐ,.
fraknófrankó
2017-06-01 at 13:10
Még Torontóban is egyébként éppen ott ahol ötven éve a magyar negyed volt Spadina utca már több évtizede vannak kinai jelekkel irt táblák akiket senki sem tud elolvasni.
Magyar soha nem volt. Pedig akkor ott volt egy Szent Erzsébet templom de lehet hogy csak az volt kiirva hogy Saint Elizabeth of Hungary Church. Legalább ennyi. Dehát az is megszűnt már régen.
Kaktusz
2017-06-01 at 11:05
Ilyenkor, hol van Brüsszel? Hol vannak a “civilek”, mint pl az Amnesty I. meg a Helsinki B. stb. Ez miért nem fontos nekik?