Elnézik a szabálysértéseket Amerikában, de elnézik Budapesten is

San Franciscóban a Walgreens nevű gyógyszertár-lánc bezárni kényszerül öt üzletét a megfékezhetetlen, szervezett lopáshullám miatt, amelynek következtében az üzletlánc átlagának az ötszörösére emelkedett a hasonló esetek száma. Eközben a biztonságra költött összeg a negyvenhatszorosa a korábbi átlagnak.

Már 2020 októberében is be kellett zárni a Walgreens egyik patikáját, mivel a lopások okozta kár elérte a napi ezer dollárt. Ugyanabban a San Francisco-i üzletben történt az is, hogy éppen dokumentumfilmet forgattak a lopásokról, amikor egy férfi a kamera előtt ugrotta át a pultot, majd a lopott holmival elmenekült egy elektromos robogón. A lopások elszaporodásához az vezetett, hogy a baloldali kaliforniai vezetés kilencszázötven dollárra emelte a szabálysértési határt. Az ugyancsak kaliforniai Santa Monicában a lazításban érintett szabálysértések száma tizenöt százalékkal emelkedett, miközben a nem érintetteké kilenc százalékkal csökkent.

Feketéknek engedmény

A faji zavargásokkal a lapok címoldalára került Philadelphiában is a bűnözők életét könnyíti meg a baloldali vezetés: megtiltották a rendőrségnek, hogy kisebb szabálysértések – például nem működő féklámpa – miatt megállítsák az autósokat. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy sokkal több feketét állítanak meg, mint fehér és dél-, illetve latin-amerikai származású autóst. Ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy a feketék hajlamosabbak a szabálysértésekre, hanem azt, hogy előítéletesek a rendőrök. A rendelet elfogadását megelőző napokban tweetelte a rendőrfőnök, hogy lejárt rendszámtábla miatt megállított egy kocsit, amiben illegálisan birtokolt lőfegyvert talált egy férfinél, aki hasonló ügyben már volt letartóztatásban. Philadelphiában eközben rekordszintet ért el az emberölések száma. Az úgynevezett vezetési egyenlőségi rendelet pártolói azzal érvelnek, hogy a kocsik leállítása csak az esetek csekély százalékában vezet illegális dolgok elkobzásához.

Mi a helyzet Magyarországon?

És akkor térjünk vissza Magyarországra, a magyar fővárosba, ahol a hatósági elnézés szintén a szabálysértőknek kedvez, és a törvénytisztelő polgárok életét nehezíti meg. 2018-ban az Országgyűlés még az Alaptörvényt is módosította annak érdekében, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodást szankcionálni lehessen. A szabálysértési törvényt is szigorították: a kiszabható pénzbírság helyett olyan szabálysértési eljárást vezettek be, amivel akár hatvan napra elzárhatják a szabálytalankodókat. Tarlós főpolgármester alatt meg is tisztultak az aluljárók és más forgalmas helyek. Időközben az utcán fetrengést emberi joggá nyilvánító pártok főpolgármestere, Karácsony Gergely vette át Tarlós helyét. Több bíró beadványa nyomán az Alkotmánybíróság is foglalkozott a kérdéssel, és úgy döntött:

A támadott szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt.

A személyi változás és az alkotmánybírósági döntés hatására a rendőrség mintegy varázsütésre behunyta a szemét, és nem intézkedik a törvény által előírt módon.

A szabályozás mindazokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással. A támadott tényállás tehát nem egy állapotot – a hajléktalan létet – szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt.

Megértem, hogy nem a rendőri munka csúcsa a hajléktalanokkal szembeni fellépés, de a rendőr akkor sem válogathat szabad elhatározásából, hogy melyik törvényt tartatja be és melyiket nem. Ehhez azonban meg kell kapnia a szükséges eszközöket is. Az Alkotmánybíróság döntése óta a hatóságok csak széttárják a kezüket: ugyan hogyan tudnánk igazolni, hogy az eljárás megindításkor volt hely az ellátórendszerben? A válaszom: egy mobiltelefonos alkalmazással. Aminek az egyik végén az ellátóhelyek töltik fel a szabad kapacitásaikat, a másik végén a rendőr azt le tudja kérdezni, a rendszer pedig hitelesen naplózza a szabad helyek számát is és a lekérdezés tényét is. Közeleg a tél. Ne ezen múljon, hogy emberek fagynak-e halálra a szabadban! A választók nem kifogásokat, hanem megoldást várnak, és erre kötelez az emberi méltóság védelme is.

Vezető kép: Fabrice Florin/Flickr