Pesti Srácok

Először fordul elő, hogy az ellenzéki propagandasajtó kihátrál egy Bangóné-szintű egészségügyi álhír mögül

Először fordul elő, hogy az ellenzéki propagandasajtó kihátrál egy Bangóné-szintű egészségügyi álhír mögül

Párját ritkító eseménynek lehetünk tanúi éppen: a liberális propagandamédia kihátrál egy hatalmas hazugságsorozatból. Sőt, a hazugsághalmazt az álhírgyár-csoportba beszállító 168 Óra még az állítólag „partizánkodó” szerkesztőjét is kirúgta, az egyébként első látásra is teljesen hihetetlen sztori állítólagos magánakcióként történő nyilvánosságra hozása miatt. A jó hírű 168 Óra a szintén jó hírű Bangónéval közösen kezdte el építeni a minden emberi gátlást nélkülöző támadást, gyakorlatilag beárazták egymást. A hazugságáradatot tartalmazó állítólagos nyílt levél mögött felsejlő egészségügyi belháború pedig – amely látványosan milliárdos magánérdekek mentén is vívódik – megmutatja, hogy a liberális ellenzék milyen gátlástalanul használja fel az egészségügyet a saját politikai érdekei miatt. Ideje észrevennie az ellenzéki szavazóknak, hogy a Bangónékből álló ellenzék a holdudvarának milliárdjaival és nem az ő egészségükkel törődik.

Szintet lépett az ellenzéki álhírgyártás

Az önkormányzati választások során alkalmazott gátlástalan álhírterjesztési technikák sikeressége felbátorította az ellenzéki propagandasajtó prominenseit és a demokrácia egyéb ellenségeit, hogy az eddig a baloldal által fizetett álhíroldalakban megfuttatott képtelenségeket, kitalált történeteket, állítólagos „dokumentumokat”, nyílt leveleket ezentúl beemeljék a fő, az állítólag az álhír-vonal felett működő médiáikba is. Úgy vélték, hogy Bangóné már önmagában hitelesít egy ilyen szofisztikált anyagot, mint a miskolci történetben szereplő állítólagos nyílt levél. A 168 Óra döntéshozói úgy gondolták, már mindent el lehet adni a magyar közvéleménynek, bármilyen totális ostobaságra lehet sajtókampányt, aztán tüntetéssorozatot, hisztériakampányt, rasszistázást, etnikai konfliktust és végső soron forradalmat alapozni. Némi örömmel állapíthatjuk meg, hogy erre még nem érett a magyar társadalom, és maguk az elkövetők is – legalábbis egy részük –megrettentek ettől. A köreikben szokásos módon rákenték egy kollégájukra a dolgot, aztán minden megy tovább. Azt meg már tudjuk, hogy Bangónénak nem árt semmi, az ő politikai karrierje nem a cizellált üzenetek átadására épül; két hét múlva ugyanezzel a lendülettel fog koncentrációs tábort találni Mészáros Lőrinc pincéjében. Jellemző egyébként az a szégyenkezés nélküli, a hazugságokat ismételgető terelés, amivel az Index menekül a helyzetből.–

Az egészségügy zömmel a baloldali „privatizőrök” birodalma volt

PestiSracok facebook image

A történet másik szála is ugyanennyire lényeges, mert bemutatja azokat a generális problémákat, amelyek az egészségügyet terhelik. Az egészségügy privatizációjáért még a diktatúra utolsó éveiben kezdték meg a harcot a liberális közgazdászok. A Horn-kormány idején az MSZP némi ésszel is rendelkező balosai akadályozták a privatizációt, az első Orbán-kormány idejére meg már nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizáció szinte sohasem sikeres, ha külföldi szakmai nagybefektető jelenik meg és nincs erős hazai konkurenciája. Gyurcsányék privatizációs kísérletét pedig már a jobboldal akadályozta meg egy sikeres népszavazással.

Az azóta visszavont 168 Óra-cikk egy része

Mindezektől függetlenül azonban számtalan magánszolgáltató jelent meg az egészségügy körül, amely az egészségügyi és politikai kapcsolatrendszerét kihasználva beékelődött az állami egészségügyi ellátórendszer és a betegek közé, sokszor csak látszatmunkát végezve, viszont rendkívüli sikerességet felmutatva a betegellátásra szánt pénzek kiszivattyúzásában. Az egészségügy az elmúlt harminc évben az egyik „legsikeresebb” lopási szakterület volt: olyan kapcsolatrendszerek, tulajdonviszonyok, szerződéses rendszerek jöttek létre – egyébként nyilvánvalóan maffiamódszerekkel –, amelyek sikeresen tudták blokkolni, nehezíteni a betegellátást, ha megpróbáltak tőlük megszabadulni és leállítani a gyógyításra szánt pénz „nem hatékony felhasználását”.

És természetesen törvényesen!

Formailag természetesen minden törvényes volt, és minden jól szervezett akció mögött ott állt egy nagy érdekérvényesítő, zsarolási potenciállal rendelkező külföldi multi, a baloldali propagandasajtó és sokszor a magyar politikai osztály egyes csoportjainak támogatása is. A nagy rablások alapvetően érdekes módon a baloldali kormányok idejéhez kötődtek, de ezek a hálózatok nyilván a jobboldalra is beépültek, és ennek is volt szerepe abban, hogy a jobboldali kormány sem tudott áttörést elérni idáig az ilyen ügyek felszámolása terén. Minden ilyen ügyet gondosan bebetonoztak jogilag, szerződésekkel, úgy, hogy az adott intézmény, szakterület a rablóhorda hitbizományaként működhessen akár évtizedekig. A projekt részeként persze mindent megtettek a tisztességes cégek, beszállítók ellehetetlenítéséért. Ezért élte túl az ellátórendszer a kórházi adósságállomány évenkénti felszaporodását is. A tisztességesek dolgoztak, a nem tisztességesek meg tudtak várni a pénzükre. Persze valahogy általában inkább őket fizették ki először.

Az ellenzék harcol az egészségügyi reform ellen!

Az egészségügyi pénzek megcsapolására szakosodott csoportok miskolci ellentámadásának minőségéből és hevességéből lemérhetjük, hogy milyen emberi minőség áll az ilyen ügyek mögött, legyen szó „közgazdászokról”, egészségügyi menedzserekről vagy akár sajnos „orvosokról”.A jogilag, szakmailag és gazdaságilag átláthatatlan helyzetek lehetővé teszik, hogy néhány gazember komoly támogatást szerezzen – akár ilyen akciókhoz is – a becsületesen dolgozó és a bizniszből nem gazdagodó kollégái között is. Sajnos ki kell mondanunk, hogy több száz, orvos identitását elvesztő, „üzletemberré” züllő orvosvezető gazdagodott meg ilyen ügyeken; sokmilliárdos vagyonok születtek meg úgy, hogy egyesek a saját kórházuk betegein, a saját betegeiken megspórolt pénzre mozdultak rá. Mindezt úgy, hogy naponta a szemébe néztek a valóban alacsony fizetésért dolgozó nővér és orvos kollégáiknak, és az alacsony finanszírozásról papoltak nekik.

Nagyon kemény harc vár ránk, ha meg akarjuk tisztítani az egészségügyet – attól tartok, az eddigi legnehezebb –, az ellenzéki reakcióiból is látható, hogy mennyire védik a haverjaikat teljes erőből. Most meghátráltak, de lesz itt még mindenféle rémhírterjesztés és gyűlöletkampány, az biztos.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.