A brexit, illetve az unió bővítése is szerepelt Orbán Viktor és Emmanuel Macron tárgyalási pontjai között. Az országvezetők tegnap találkoztak Párizsban, ahol minden bizonnyal az elutasított magyar és francia biztosjelöltek ügye is szóba került – írja a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor barátságos hangulatú munkaebéden vett részt tegnap a párizsi Élysée-palotában, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel szinte valamennyi, Európa előtt álló kihívásról, így a brexitről, az uniós költségvetésről, a közös migrációs politikáról, illetve a klímavédelem kérdéséről is egyeztettek. A körülbelül kétórás tárgyalás előtt Macron elnök optimista hangvételt ütött meg: szerinte bár vannak nézetkülönbségek közte és a magyar miniszterelnök között, a múltban számos alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek ezeket áthidalni.
Ma inkább arról szeretnék beszélni az elnök úrral, amiben egyetértünk
– ezt már Orbán Viktor kormányfő mondta, aki a megbeszélés előtt újságíróknak arról is beszélt: Franciaország és Magyarország egyaránt a sikeres, gazdaságilag erős Európában érdekelt. A miniszterelnök azt is a francia elnök figyelmébe ajánlotta, hogy országunk elkötelezett az unió bővítése mellett.
Európa biztonságát akkor tudjuk növelni, ha ezt a kaput lejjebb toljuk
– hangoztatta, azt húzva alá, hogy jelenleg Magyarország jelenti az unió déli bejáratát. A megbeszélésen borítékolhatóan szó esett a hamarosan munkába álló, új Európai Bizottságról is, bár Macron elnök tegnap meglehetősen szűkszavú volt a kérdést illetően. Mint mondta, mindenkinek érdeke, hogy egy erős bizottságot sikerüljön létrehozni.
Magyarország és Franciaország jelenleg hasonló cipőben jár, miután az Európai Parlament (EP) mindkét állam biztosjelöltjére (valamint a román aspiránsra) nemet mondott. Pedig a jelöltállítási folyamatban is volt egyeztetés az országvezetők között. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök több alkalommal is az egyértelműen frankofón beállítottságú volt párizsi nagykövet, Trócsányi László jelöltségét ajánlotta Macron figyelmébe, akinek nem is volt kifogása a mára eltávolított volt igazságügyi miniszter ellen. Macron európai mozgásterét a francia Sylvie Goulard bukása mindenesetre csökkenti, miközben az Európai Parlament látszólag nem bocsátja meg könnyedén, hogy a francia elnök a májusi választásokat követően hallani sem akart az EP csúcsjelöltjeiről.
Nem ugyanakkora a súlya annak, ha a magyar, illetve ha a francia biztosra mondanak nemet
– írta egy vezető uniós diplomatát idézve a német sajtó, egyúttal utalva arra, hogy az elszabadult hajóágyúként működő uniós parlament nemcsak, hogy Macron elnök, de Merkel kancellár akaratának sem engedelmeskedett. Ursula von der Leyennek pedig nemcsak amiatt kínos a kialakult helyzet, mert valószínűleg decembernél előbb nem áll munkába az általa vezetett bizottság, hanem amiatt is, mert a francia államfő a német számlájára írta Goulard bukását.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
leona
2019-10-12 at 11:30
Orban okos, tudja mit csinal, mit mond.
Nem megy neki fejjelm a falnak!!!
Namond
2019-10-12 at 11:55
A tegnapi sajtó tájékoztatón fáradtnak, elgyötörtnek, kényszeredettnek, dekoncentráltnak láttam
Logikus
2019-10-12 at 14:23
Ne tévesszen meg a látszat. A választások után majd pihen egy kicsit…
Namond
2019-10-12 at 11:24
Na azt, “hogy jelenleg Magyarország jelenti az unió déli bejáratát” semmiképp nem tudom felfogni.
Mintha ez ellenkezne Orbán miniszterelnök eddigi beszédei, igen meggyőző tartalmával.
Eddig abban a tévhitben éltem, hogy Bulgária, Görögország uniós tagok és Macedónia, Szerbia, Bosznia, stb mindent megtesznek uniós taggá válásukért.
Nem értékelném pozitívan, már a holnapi önkormányzati választásokon sem, ha a kormány fogadná a németektől kisepert migránsokat, az eddig többször elutasított – a merkeli elképzelések szerint.
Miért nem hallok arról, hogy az EU Parlamentje és Bizottsága működésébe beépülnek a “fékek és ellensúlyok” a demokrácia és jogállamiság biztosítására:
– a kötelességszegési eljárás indítási lehetősége a Parlament, a Bizottságai és az EB, valamint biztosai ellen,
– a nem EU polgárok érdekei képviseletének közösségi és személyes retorziója,
– a képviselői korrupció, csalás kiemelése a mentelmi jog alól?
MacMondeau
2019-10-12 at 11:43
hiú ábránd hogy ha majd az egész balkánt felveszik akkor az egy külső védvonalat jelent számunkra-hogy ők majd megvédenek-erősen tartok tőle hogy sorosék azokat is megveszik és csak ellenségeink számát szaporítják-akiket sorosék megvesznek azok betelepítenek és nem védenek!!!-talán akkor ha ebben a korruptság rothadt uniójában
még sorosnál is többet fizetnénk a megfelelő pénzéhes bábnak
ómió
2019-10-12 at 10:24
Trianon 2-t (még) nem pedzette Micron efftárs? Vagy azt kiválthatnánk sima migráncs-invázióval is?
zolatiguszti
2019-10-12 at 09:24
Na ez az amit nem értek Min elnök úr!
“Európa biztonságát akkor tudjuk növelni, ha ezt a kaput lejjebb toljuk
– hangoztatta, azt húzva alá, hogy jelenleg Magyarország jelenti az unió déli bejáratát.”
Nem, az Únió déli határa a semmilyen egyezményt be nem tartó Görögország, olyannyira hogy még Schengeni tag is…..Mi a gyakorlati déli határ vagyunk ahol először lép működésbe a Schengeni rendszer a saját szabályainak megfelelően.
Na ennek a logikája mentén, ha a Gurevszki féle Macedónia jól védte a Macedón-Görög határt, majd az őt váltó Zaev meg szarik bele miközben Mcedónia nem uniós sem schengeni tag, a Nato 4-ik legnagyobb hadseregével rendelkező úniós és Scehengeni tag Görögországon át meg úgy sétálnak át a migrik mintha ott se lenne akkor mi köze az únió bővítésének a migri válsághoz?
A jelek szerint ez inkább kormányzat függő mint Unió vagy Scehengen függő.
Inkább ismerjük fel, isteni mázli hogy bár Görög orszég az únió déli kapuja de a földrajzi megszakítottság miatt nálunk is maradt jogosan határvádelmi feladat.Ugyanis ha korábban már belépett volna Szerbia, vagy még inkább Schengeni tag lenne meg Románia is, akkor futhattunk volna tényleg egy erős kört a belső határok visszaállítása miatt az EU előtt.Csak miután fizikailag Schengeni határ vagyunk így hiába próbálkoztak vele.
Tényleg egy Szerbiára, vagy Boszniára, vagy Albániára vagy Koszovóra akarjuk bízni magunkat? A Schengeni rendszerbe nem léphetnek ezek az országok be egyszerűen különben semmilyen EU-s jogunk nem marad törvényesen védeni magunkat és jönnek a kötelesség szegési szarok, jogállami nyavajgások etc….Magyar bartá kormányzatok azok igen de határellőrzés, na be is baszna.