Aki á-t mondott, annak bé-t is mondania kell!

Nem hozott meglepetést a romániai államelnökválasztás első fordulója, az első helyen a hivatalban levő Klaus Iohannis végzett a szavazatok 37,2 százalékával. Az első helyezett kiléte pillanatig sem volt kétséges, az alig néhány nappal korábban sikeresen kormányt alakító román nemzeti liberálisok (PNL) jelöltje azonban a vártnál valamivel gyengébben szerepelt, nem sikerült elérnie a bűvös 40 százalékos szavazatarányt. Éles küzdelmet a második befutó helyért vártak az elemzők, de úgy látszik borult a papírforma, a korrupciós vádak igencsak negatív hatással voltak a liberális Dan Barna eredményére. A jelek szerint hiába kampányolt mellette a Momentum, a Mentsétek meg Romániát pártszövetség elnökére leadott voksok száma messze elmaradt a várakozásoktól, a 14,3 százalékos szazavazatarány csak a harmadik helyhez volt elegendő. Iohannis kihívója az a Viorica Dancila lesz, aki a szocialisták (PSD) jelöltjeként 23,1 százalékos szavazataránnyal jutott a második, döntő fordulóba, miután alig néhány hete bukott meg az általa vezetett kabinet. A választások másnapján a jelöltek zöme – győztesek és vesztesek egyaránt –, a választási eredményeket értékelve, elégedettségének adott hangot. A szombati nap egyértelmű vesztesét, Dan Barna-t leszámítva. Hasonlóan cselekedett Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje is, aki immár harmadik alkalommal indult az államfőválasztáson, mindannyiszor pártjának előző választási eredményei alatt teljesítve. Az idei 4,1 százalékos eredmény, ha hinni lehet a statisztikának, 353 578 voksot takar. Sok ez vagy kevés? Attól függ, ki honnan nézi. A sajtónak nyilatkozó Kelemen Hunor igen meg volt elégedve ezzel az eredménnyel. Lelke rajta. A kérdés most már csak annyi, mi következik ezután? Mert ha már 353 ezer szavazópolgárt sikerült meggyőznie, hogy urnához járuljonaz első fordulóban, akkor a második forduló előtt lehetlen lebeszélnie őket, hogy újra megtegyék. Csakhogy mire biztatja őket, kire voksoljanak? Mert újra két rossz közül kell választaniuk. Ha jól emlékszem, akkor Iohannisnak az erdélyi magyarság jogkövetelései iránti érzéketlenségét, az autonómia iránti elutasító magatartását az RMDSZ és maga Kelemen is szóvá tette. Dancila pártjával pedig, aki akkoriban a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte, éppen az úzvölgyi katonatemető elfoglalása miatt mondta fel az együttműködési szerződést, hozzájárulva ezáltal a kormánybuktatáshoz. Megváltozott volna azóta valami? Nem tudunk róla.

P.S. „A második fordulóban azt a jelöltet támogatjuk, aki képviseli a magyar közösség érdekeit” – nyilatkozta a sajtónak Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök. Tényleg? És melyikük lenne az, ha szabadna kérdeznem.