A szavazók 94-98 százaléka a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlensége mellett döntött közölte a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott “luhanszki népköztársaság” választási bizottságának elnöke. Donyeckben a résztvevők 90 százaléka szavazott a függetlenségre. Az az ukrán külügyminisztérium szerint a kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött “orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett” terrorista bűncsoportok állnak. Közölték, a népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére.
Luhanszkban a szavazók 94-98 százaléka támogatta a függetlenséget
Olekszandr Malihin azt mondta, hogy hétfő reggelig 28 választó kerületi szavazóbizottságban dolgozták fel a vasárnapi népszavazás voksait. Hozzátette, hogy várják még a szavazatokat azokról területekről, ahol a kijevi vezetés által felállított Nemzeti Gárda tevékenysége nehezítette a szavazást. Az előzetes adatok szerint a szavazók 94-98 százaléka támogatja a megye függetlenné válását, s a részvételi arány 81 százalékos volt – mondta. Malihin közölte: helyi idő szerint délre (13 óra) várják a pontosabb adatokat, illetve a Moszkvában lakó luhanszkiak szavazásának összesítését, amit szintén beszámítanak majd a végeredménybe.
Roman Ljahin, a szakadárok által donyecki népköztársaságnak kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke vasárnap este az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. Ljahin szerint a részvételi arány náluk 74,87 százalékos volt. Végleges eredményeket hétfőre ígért. A kijevi vezetés és több külföldi ország közölte, nem ismeri el a kelet-ukrajnai úgynevezett népszavazások eredményét.
Donyeckben a résztvevők 90 százaléka a függetlenségre szavazott
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Roman Ljahin, a szakadárok által “Donyecki Népköztársaságnak” nevezett megye választási bizottságának elnöke az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelen volt. Ljahin szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt. A választási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy “meglepően könnyű volt megszámolni a voksokat, mivel viszonylag kevesen szavaztak nemmel, ráadásul az elrontott szavazócédulák aránya is elenyésző volt”.
Vaszilij Nyikityin, a szakadár fegyveres alakulat, az úgynevezett “délkeleti hadsereg” szóvivője azt mondta, hogy helyi idő szerint délután öt vagy hat órakor tartandó “össznépi gyűlésen” hozzák nyilvánosságra a népszavazás hivatalos eredményeit”, és megvitatják a “Luhanszki Népköztársaság” további teendőit.
A kijevi hírportálok finom gúnnyal tudósítottak arról, hogy a donyecki választási bizottságnak milyen gyorsan sikerült összesítenie a voksokat. Az Ukrinform hírügynökség megjegyzi, hogy a “terroristák” választási bizottsága nem tudta magát visszafogni, és “fenomenális gyorsasággal”, az urnák zárása után már másfél órával hozta nyilvánosságra az eredményt. Az UNIAN úgy fogalmazott, hogy “a donyecki szeparatisták gyors voksszámolóknak bizonyultak”. A hírügynökség a kételyeket erősítendő megjegyzi, hogy a Donyecki megyében 3,35 millió szavazásra jogosult polgár él, 21 szavazókörzetnek és 2425 szavazóhelyiségnek kell működnie. Egyedül a megyeszékhelyen, Donyeck városában 706 ezer szavazásra jogosult polgár él és 371 szavazókörzet van.
Kijev: a népszavazások és a provokációk mögött terroristák állnak
A kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki megyében lebonyolított népszavazások és provokációk mögött “orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett” terrorista bűncsoportok állnak – közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium. A tárca leszögezte, hogy a “Krem által szervezett és pénzelt” népszavazások jogilag semmisek, és semmilyen jogi következményeik sem lesznek Ukrajna területi épségére és berendezkedésére nézve. A minisztérium szerint ennek a “bűnös bohózatnak” a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.
“Az ukrajnai állampolgárok túlnyomó többsége a Donyecki és a Luhanszki megyében nem vesz részt az ilyen az önkényes cselekményekben, és nem veszi kezébe a honfitársai vérével összefröcskölt bűnös szavazócédulát” – áll a közleményben, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. A dokumentum leszögezi azt is, hogy az ukrán nép nem ismer el semmilyen “terrorista referendumot” sem a Donyecki, sem a Luhanszki megyében, sem pedig a Krím félszigeten.
A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást. Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolt, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.
Törvénytelenek a kelet-ukrajnai szavazások az EU szerint
Az Európai Unió nem fogja elismerni a Kelet-Ukrajna egyes területeinek önrendelkezéséről tartott vasárnapi népszavazások eredményeit, Brüsszel a szavazást törvénytelennek minősíti – tájékoztatott az EU külügyi biztosságának szóvivője.
“Az úgynevezett népszavazások Luhanszk és Donyeck megyékben törvénytelenek, és nem ismerjük el eredményeiket. A népszavazás szervezőinek nincs demokratikus felhatalmazásuk” – mondta Maja Kocijancic szóvivő. Szerinte a referendum ellentétes azokkal a célokkal, amelyeket Ukrajna, Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok áprilisban Genfben megállapodásba foglalt az ukrán válság enyhítése és megoldása érdekében. Az EU ugyanakkor felszólít minden érintett felet, hogy támogasson egy szabad és tisztességes ukrán elnökválasztást, amely május 25-én esedékes – tette hozzá a szóvivő.
A brüsszeli uniós állásponttal összhangban a referendum megtartása miatt sajnálkozásának adott hangot a brit külügyi tárca vasárnap esti nyilatkozatában. London is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránoknak a május 25-i elnökválasztáson módjuk lesz demokratikus módon kifejezésre juttatni véleményüket.
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben olyan előterjesztést vitatnak meg, amely szerint az eddigi 48 érintetten túl további 15 főre mondanának ki uniós vízumtilalmat és vagyonzárlatot az ukrán válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt. Most először jogi személyeket – konkrétan két krími energetikai vállalkozást – is érinthet a bankszámla-befagyasztás szankciója. Arról azonban egyelőre nincs szó, hogy az unió átfogó gazdasági szankciókat léptetne életbe Oroszországgal szemben.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a The Washington Post által vasárnap közölt interjújában úgy vélekedett: hogy ez megtörténik-e, attól függ, hogy az oroszok tesznek-e olyan lépést, ami a május 25-i ukrajnai elnökválasztás lebonyolításának ellehetetlenítését célozza. Ha igen, akkor a francia diplomácia irányítója szerint elkerülhetetlenek lesznek az uniós intézkedések. Fabius mindazonáltal figyelemre méltónak tartja, hogy Vlagyimir Putyin a most vasárnapi szeparatista népszavazás elhalasztását javasolta – bár eredmény nélkül -, és hogy az orosz elnök “bizonyos értelemben elfogadja az elnökválasztást”, aminek a megtartására Párizs a legnagyobb hangsúlyt helyezi.
Közvetlenül a hétfői brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozás után, már aznap este Kijevben tárgyal Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt másnap, kedden várják Brüsszelbe.
Putyin az eredmények fényében mond véleményt a népszavazásokról
Vlagyimir Putyin orosz elnök az eredmények fényében mond véleményt a Donyecki és a Luhanszki megye jogállásáról tartott vasárnapi népszavazásról – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva. Peszkov szerint “nehéz megjósolni”, hogy milyen döntést hoz az államfő.
A lap munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, befolyásolni fogja-e Putyint az, hogy ő maga kérte a “föderalizáció” kelet-ukrajnai híveit a népszavazás elhalasztására. Peszkov ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin “nem kérte” őket erre, hanem csupán javaslatot tett.
“Ugyanakkor erre (a javaslatra) még az elnök tekintélye ellenére is nehéz volt hallgatni. A hadműveletek miatt a lakosok kénytelenek saját terveik mentén cselekedni, a valós helyzetből kiindulva” – mondta Peszkov.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió már értésre adta, hogy nem ismeri el a donyecki és luhanszki népszavazást, továbbá arra figyelmeztetett, hogy újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen, ha a kelet-ukrajnai referendum miatt meghiúsulna a május 25-i ukrán elnökválasztás.
Peszkov szerint az Oroszországgal szembeni kifogások mind “badarságok”. “A Nyugat miért nem volt képes megakadályozni a páncélozott harcjárművek bevetését Szlovjanszkban és Kramatorszkban, és a békés polgárok agyonlövetését? Ők nem vetették latba befolyásukat, és emiatt semmi bajuk, miközben Oroszország tehet mindenről” – hangoztatta Putyin szóvivője.
Dmitrij Peszkov szerint a Nyugat képmutató politikát folytat, amikor szankciókkal fenyegeti Moszkvát. “Nem fontos számukra, hogy végrehajtják-e a megállapodásokat, zajlik-e a párbeszéd, és vége van-e a lövöldözésnek. Az a fontos nekik, hogy megrendezzék az elnökválasztást, és lezárják az általuk megszervezett puccs törvényességével kapcsolatos jogi kérdést” – mondta a szóvivő.
mti / PestiSrácok – fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
Facebook
Twitter
YouTube
RSS