Minden adott volt, a műtárgy-állomány rangja, a kollégák szaktudása, csak pont ez az intézmény hiányzott, és most ezt sikerült pótolni – fogalmazott portálunknak Baán László, miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a nemrégiben elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot bemutató sajtótájékoztatón, hozzátéve, Európában kapacitását, felszereltségét tekintve a legjobbak közé tartozó intézményt sikerült létrehozni, amelyhez jelenleg csak a londoni British Múzeum, vagy a szentpétervári Ermitázs mérhető.
Jelenleg is folyik az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű műtárgy-költöztetése, lezárult a korszerű restaurátorműhelyek kialakítása, és megkezdődött a munka az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban – hangzott el a projekt lezárását bejelentő sajtótájékoztatón. Mint ismert, a Liget Budapest Projekt keretében 2019-ben készült el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kapott egy látogatóközpont is. A csaknem harmincezer négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát.
- a 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú az épületek teljes hűtési és fűtési energiáját biztosítja, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamosenergia felhasználás egy jelentős részét is fedezik
- a korszerű raktártechnológia 37.000 polcfolyóméternyi (azaz 37 kilométernyi) rakodófelületet és 25.000 m2 képrács-felületet biztosít az ide költöző műtárgyak számára
- a raktározási kapacitás több mint 300 ezer darabot ölel fel
- Bókay kert néven egy új, 13 ezer m2-es parkkal járul hozzá a környéken lakók életminőségének és az itt dolgozók munkakörnyezetének javításához
Fotó: Horváth Péter Gyula
Rögtön Európa élvonalához zárkózott fel az épületegyüttes
Baán László, a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója portálunknak arról beszélt, nyolc évvel ezelőtt, a munka megkezdésekor megvizsgálták, hogy Európa legjobb hasonló intézményei hogyan működnek, ennek eredményeként jött létre egy olyan raktár-, és restaurátori komplexum, amely Európában kapacitását, felszereltségét tekintve a legjobbjai közé tartozik, csak a londoni British Múzeum, vagy a szentpétervári Ermitázs mérhetőek hozzá.
Magyarországnak egy olyan lépést sikerült megtenni, amely rögtön az európai csúcsszínvonalhoz zárkóztatta fel az új intézményt
– fogalmazott. A miniszteri biztos kitért arra, a 300 ezer négyzetméteres befogadótérbe egy európai rangú gyűjtemény került, amelyet európai kvalitású restaurátor-kollégák gondoznak.
Minden adott volt, a műtárgy-állomány rangja, a kollégák szaktudása, csak pont ez az intézmény hiányzott, az a hardver, amely a nyugat-európai legnagyobb múzeumoknál megvolt, nálunk hiányzott, és most ezt sikerült pótolni
– hangsúlyozta Baán László, hozzátéve, a kormány eltökéltsége, hogy a legmagasabb színvonal valósuljon meg, végre gyümölcsöt hozott ezen a területen is. A miniszteri biztos kitért arra, a költözés még egy több éves folyamat, amelynek azonban pozitív hozadéka, hogy végül biztos tudással fognak rendelkezni a múzeumi szakemberek a műtárgyak állapotáról, és a kiállítási lehetőségekről.
A Liget Budapest Projekt közleménye szerint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületében jelenleg is zajlik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint százezer gyűjteményi műtárgyának beköltöztetése, és már az új, a legkorszerűbb technikai feltételeket biztosító műhelyekben dolgoznak a két gyűjtemény restaurátorai. Az új épület adottságai műtárgyvédelmi feladatok tekintetében is egyedülállónak tekinthetőek az országban, megteremtve ezáltal a műtárgyak hosszútávú megőrzésének és kutathatóságának feltételeit. Az épület gépészeti kialakítása alkalmas arra, hogy a restaurátor műtermekben és a műtárgyraktárakban, az anyagok megőrzéséhez egyedileg beállított hőmérsékletet és páratartalmat biztosítson.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Világszínvonal a műtárgyak megőrzésében is
A szakmának hihetetlen áttörés, amely elhozza azt a világszínvonalat, amelyet a magyarországi múzeumok egyéb téren már évek, évtizedek óta képviselnek – fogalmazott portálunknak Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Mint kifejtette, a magyar múzeumi gyűjtemények minden vitán felül álló világszínvonalat képviselnek, az intézményekben zajló ismeretátadási tevékenység, múzeumpedagógia, a kiadványok, az állandó kiállítások egyre inkább felveszik a versenyt a világ más hasonló intézményeivel, és ezt a világszínvonalat végre az állományvédelem, a gyűjtemények tárolása, raktározása, megőrzése terén végre is fel tudja mutatni a szakma a budapesti intézményben Budapesten. Kemecsi Lajos kitért arra, több kritika érte a projektet, hogy miért viszik a föld alá a tárgyakat. Mint kiemelte, többek között azért, mert a műtárgyak így sokkal nagyobb biztonságban vannak, a természetes fény nem károsítja azokat, könnyebben lehet a páratartalmat és a hőmérséklet-ingadozást is szabályozni.
Az új épületben működik a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja is. A nemzeti etnográfiai A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja a raktárak mellett világszínvonalú restaurátor műhelyekkel és preventív műtárgyvédelmi eszközparkkal felszerelve működik. A gyűjteményben lévő különböző anyagok eltérő tulajdonságai különálló, specializált – pl. fém, fa, papír, textil – restaurátor műhelyek kialakítását indokolták.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A Városligetet is tehermentesítette a beruházás
Vasáros Zsolt, a Narmer Építészeti Stúdió vezető tervezője portálunknak arról beszélt, a Dózsa György úttól a Hun utcáig tartó rozsdaövezeti tömb hasznosítása maga egy sikertörténet, mivel az épületek végleges lepusztulása előtt sikerült egy olyan projektet megvalósítani, amelytől nemcsak az épületek menekültek meg, hanem egy megújulási folyamat is megkezdődhetett a projekt környezetében. Kitért arra, a tervezés nagy kihívás volt az épület speciális funkciói miatt, többek között azért, mert a közel negyvenezer négyzetméteren alig néhány száz ember dolgozik. Mint megjegyezte, ha gyárat vagy klasszikus irodaházat építettek volna, akkor itt több ezren is dolgozhatnának, a raktározási funkciónak, valamint a a restaurálási tevékenységnek azonban speciális munkahelyi igényei vannak. A vezető tervező kitért arra, a legnagyobb nehézséget a teljes tervezési folyamat a kézbentartása jelentette, mivel az engedélyezéstől a kiviteli terveken keresztül a belsőépítészeti és a raktártechnológiai tervekig bezárólag minden folyamatot nyomon követtek. Ugyanakkor megjegyezte, cégének voltak korábbi tapasztalatai a múzeumi kiállítások, kisebb-nagyobb múzeumok, látogatóközpontok tervezése terén, ez a tapasztalat adott egy olyan szemléletet, amely meghatározta a tervezési és kivitelezési folyamatot. Portálunk kérdésére Vasáros Zsolt azt is hangsúlyozta, a közel 40 ezer négyzetméternyi raktározási kapacitás részben a Liget Projektben már megvalósult vagy még tervezés, kivitelezés előtt álló épületeket is tehermentesítette, azaz ennyivel több hely maradhatott a Városligetben a zöldterületek számára.
Az Ybl-díjas Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készült fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekedett – áll a Liget Budapest Projekt közleményében. Mint kifejtik, a telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS