Pesti Srácok

Évről évre egyre nő azoknak a tőkeerős hazai cégeknek a száma, amelyek külföldön tudnak terjeszkedni

Évről évre egyre nő azoknak a tőkeerős hazai cégeknek a száma, amelyek külföldön tudnak terjeszkedni

A hazai cégek külföldi ügyleteinek növekedése volt 2021-ben a magyar felvásárlási piac egyik újdonsága az EY vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat (M&A) értékelő tanulmánya szerint.

A nemzetközi tanácsadó cég kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: 2021-ben 132 tranzakciót hoztak nyilvánosságra Magyarországon összesen 4,64 milliárd dollár értékben. Az ügyletek száma 25 százalékos növekedést, míg együttes értékük 19 százaléknyi csökkenést mutat a 2020-ban összesen 5,69 milliárd dollárt eredményező 105 bejelentéshez képest. Az elemzés szerint bár a magyar piacot 2021-ben is a belföldi tranzakciók határozták meg (40 százalék), de 2020-hoz képest szinte megduplázódott (30 százalék) a hazai cégek külföldi beruházásainak aránya.

– idézte a közlemény Paulovits Mártont, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatóját. A nyilvánosan közzétett, kifelé irányuló tranzakciók elsődleges célpontjainak Lengyelország (5 ügylet), Csehország (4 ügylet), valamint Horvátország, Hollandia és Szlovénia (országonként 3 ügylet) számított.

PestiSracok facebook image

A magyar felvásárlási piacon tavaly is a technológia-felvásárlások dominálták a piacot. A területen 18 tranzakciót tettek közzé; ezt követte az energia (13), a gyártás (13), a pénzügy (11 ügylet), az ingatlan (10 ügylet) és az egészségügyi szektor (7 ügylet). A legaktívabb külföldi szereplőnek az amerikai, a svájci, a lengyel, a német és az osztrák cégek mutatkoztak a hazai M&A-piacon. Az előző évvel összhangban 2021-ben is a stratégiai befektetők voltak túlnyomó többségben Magyarországon, akiknek az aránya elérte a 81 százalékot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.