Pesti Srácok

Ki viszi át fogában tartva? – Avagy a törökbecsei turulmentők

Azt mondják, Törökbecse pezsgő kulturális és gazdasági életével, a zsíros bánáti földeken megtermett világelső gabonával valóban igazi világváros volt hajdanán. Magyar világváros, amelynek dicső magyar múltra emlékeztető emlékeit az elmúlt száz évben elpusztították vagy legalábbis megkísérelték elpusztítani. A kevésbé baráti szerb–magyar együttélés idején talán azt gondolták, idővel úgy tűnik el Bánátból, Bácskából a magyar emlékezet, ahogy a magyar lakosság. A Trianon előtt színmagyar településen, Törökbecsén például a magyar lakosság aránya becslések szerint ma 20 százalék körül lehet. Aki először jár Törökbecsén, a várost megismerve mégis hitetlenkedve fogadja a népességarányt. Javarészt egy maroknyi helyi civilnek köszönhetően minden régi épület, minden kő, sőt, még az utcatáblák is a magyar múltról mesélnek. Eszembe ötlik Nagy László versének utolsó súlyos kérdése – és őket látom, a törökbecsei turulmentőket, akik több helyreállított magyar emlékmű után, csodák során át találták meg és gyűjtötték össze, a templomkertbe menekítve az 1918-ban ledöntött szabadságszobor obeliszkjének darabjait, és elhatározták, hogy a turulmadarat kiemelik a Tiszából, majd újra felállítják az emlékművet. A Turul újraállítását erkölcsileg a szerbek is támogatják – így lehet a szabadság madara, a megbékélés, a megbocsátás és a békés együttélés szimbóluma egyben.

„S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra?” – kérdezi Nagy László. Bizonyos vagyok benne, hogy a délvidéki Törökbecsén azok, akik nehezebb időkben is valóban a foguk között szorították a magyarságot és magyarságtudatot. Néhány törökbecsei civil a jó példa arra, hogy abszolút kisebbségben, olykor elnyomás alatt is meg tudjuk őrizni azt, ami igazán fontos, elveszíteni pedig csak azt tudjuk, amiről a szívünkben végképp lemondunk.

Link Lajos és barátai lassan két évtizede mentik a magyar emlékeket és hozzák a fogukban tartva arra a túlsó partra, ahol szerb és magyar hosszú békétlen évtizedek után végre barátságban, békében élhet egymás mellett.

Az egész valóban mesébe illő történet még a millecentenáriumra készülve, Közép-Európa egyetlen pusztatemplomának, az aracsi pusztatemplom romjainak kitakarításával és a templomnál egy kereszt felállításával kezdődött. Nem sokkal később a helyi fiatalok összefogásával folytatódott – akikből sikerült azt a mai harmincas, negyvenes nemzedéket kinevelni, akik megőrzik magyarságában a Délvidéket.

PestiSracok facebook image
Gróf Leiningen-Westenburg Károly aradi vértanú újraállított mellszobra a templomkertben

Link Lajos azt mondja, még ma sem könnyű aktív civil munkára bírni a fiatalokat, kifejezetten a magyar múlt továbbörökítése érdekében, de akkor, amikor magyar szóért még verést is kaphattak, még nagyobb elszántság és főleg bátorság kellett az ilyen munkához. A '90-es években, a délszláv háború alatt, a gazdasági válságnak és a vele járó durva inflációnak nemcsak negatív következménye volt, hogy nem tudtak utazni, nyaralni, világot látni. Az országhatárok közé zárva és az elnyomás alatt erősödött meg igazán az a harcias magyar lelkület a fiatalokban, ami nem engedte elsodorni, letarolni a magyarságot a szórványban sem.

A Link Lajos által megszervezett, összefogott fiatalok megvédték magukat az atrocitásoktól, ha kellett, és közben magyar múltat mentettek. Ledöntött kereszteket, emlékhelyeket kutattak fel, majd állítottak újra. A műemlékmentés végül az egyház és a magyar kormány partnerségével olyan eredményeket ért el, amit talán soha, ha nincs az az első aracsi pusztatemplom-tisztítás és az abból kinőtt civil szerveződés. Ma újra áll, ha csak mellszoborként is, de áll a hős aradi vértanú, gróf Leiningen-Westerburg Károly szobra, a Hungária-szobor, és nem lett az enyészeté az Istvánffy család sírboltja.

Az Istvánffy család sírboltját Link Lajos maga restaurálta

A nemes küldetés csúcsa lehet, ha sikerül megvalósítani, amit néhány évvel ezelőtt elterveztek. Mégpedig az, hogy újra felállítják az eredeti darabokból a bevonuló szerbek által 1918-ban ledöntött szabadságszobrot, a 8 méter magas obeliszket, rajta a kétméteres szárnyfesztávolságú bronz turulmadárral, csőrében Atilla kardjával.

Link Lajos egy ünnepi beszédében mondta ki évekkel ezelőtt, hogy még a Turult is visszaállítják, majd a spontán jött szavakat olyan csodák követték, amit csakis isteni beavatkozásként, isteni elrendelésként tudnak értelmezni. Egyesével bújtak elő rejtekükből a 105 éve széthullott obeliszk kövei, a neves orvos család sziklakertjéből, kocsmapultjából és a templom szent szobrai alól, majd búvár kutatók a madár feltételezett helyét is bemérték.

A törökbecsei Turul visszaállítása mellé állt a Magyar Csodaszarvas Egyesület, valamint Gaudi-Nagy Tamás és az általa vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Gaudi-Nagy Tamás 2014-ben még képviselőként a Parlamentben szólalt fel az ügy érdekében, 2020-ban pedig a Csodaszarvas Egyesület szervezett jótékonysági esetet, amelynek fővédnökségét Kásler Miklós az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter vállalta el.

A Turul obeliszkje egy darabjának kiemelése

A törökbecsei emlékműmentő csapat legaktívabb tagjai Link Lajos, Szabó László, Farkas László, Cseh Tibor, Simon József és id. Link Lajos. A törökbecsei Turul ügye követeinek nincs kétségük afelől, hogy ha az Úr idáig vezette őket, a további segítség sem marad el, hogy a turulmadár visszaszálljon, mint a szerb–magyar megbékélés és új barátság szimbóluma. A misszió folytatásához előső sorban a madár Tiszából való kiemeléséhez, valamint a kövek és a szobor restaurálásához anyagi forrásra van szükség; a szerb és magyar illetékes vezetők közben elvben már egyeztetnek arról, hol lenne megfelelő helye a megbékélés emlékművének, az újraállítandó turulmadárnak.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.