Végre győzelem, tovább él a remény az olimpiai selejtezőre! – Magyarország–Brazília 28–25 (14–14)
Szinte végig vezetve, a fontos pillanatokban rendre megújulva legyőzte Brazíliát a magyar férfi kézilabda-válogatott a svéd–lengyel közös rendezésű világbajnokság középdöntőjének mai mérkőzésén. Ezzel megmaradt az esélyünk a legjobb nyolc közé kerülésre, amely – a Zöld-foki Köztársaság reménybeli legyőzése után – vasárnap válhat majd valóra.
A Portugália és Svédország elleni vereség után ma már kizárólag a győzelem volt elfogadható a brazilok ellen ahhoz, hogy az eredetileg kitűzött célt, a nyolc közé kerülést és ezzel az olimpiai kvalifikációs tornára való bejutást elérjük. Azonban a legutóbbi két mérkőzésen látott játékot követően kérdéses volt, hogy sikerült-e összeszednie magát a mieinknek?
Első félidő
Már a kezdés is fontos volt, hiszen többször is „beragadtunk” a rajtnál ezen a vébén és az egyébként stabil brazilok ellen ez nem lett volna szerencsés, ha újra megtörténik. Szerencsére repülőrajtot vett válogatottunk, a hatodik percben már 5–2-re vezettünk, méghozzá megérdemelten. A következő percek is rólunk szóltak: hátul Mikler parádézott, elöl pedig Ancsin, Bodó és Ilics is eredményes volt, így a félidő feléhez közeledve magabiztossá vált az előnyünk (9–3).
Sajnos azonban ezután feljavultak a brazilok. Előbb négyre zárkóztak (13–9), majd a huszonötödik percben már 13–11-nél kellett kikérnie első idejét Chema Rodríguez magyar szövetségi kapitánynak. Igazán az időkérés sem tudott visszazökkenteni bennünket a helyes kerékvágásba, mert az első játékrész véghajráját is megnyerték a dél-amerikaiak. A lefújáskor 14–14 volt az állás, szünet után tehát kezdődhetett minden elölről.
Második félidő
Az első támadásból betaláltak a brazilok, először vezetve a mérkőzésen (14–15), mi pedig bízhattunk abban, hogy utoljára is. Lékai is így gondolhatta, mert „postafordultával” egyenlített, majd, ha lassan is, de ismét elkezdtük építeni az előnyünket. Egy, majd két góllal vezettünk, szép gólokat szereztünk és a félidő háromnegyedéhez érkezve már öttel mentünk (24–19). Ám ekkor ismét megtört a lendület: a végleges kiállítása miatt Sipost már nélkülöző védelmünk is megingott olykor, olyannyira, hogy egy gólt lőttünk, amíg a brazilok ötöt (25–24), így teljesen nyílttá vált a párharc.
Az utolsó percekre azonban megrázta magát válogatottunk, Lékai és a kapuban nagy bravúrokat bemutató Mikler vezérletével végül behúztuk ezt a rendkívüli fontosságú győzelmet (28–25). Méghozzá megérdemelten, mert végig vezettünk és jobbak voltunk, mint Brazília. Válogatottunk még egy mérkőzést vív a középdöntőben, méghozzá vasárnap, a Zöld-foki Köztársaság ellen. Ott csak a győzelem az elfogadható, de talán könnyebb is lesz majd, mint ma a brazilok elleni. Ha vasárnap is nyerünk, akkor odaérhetünk a nyolc közé, igaz, ehhez a csoportunk többi meccsének is jól kell alakulnia számunkra.
Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
