Ez egy békekötési segédbeszéd volt – Mráz Ágoston Sámuel és Schiffer András elemezte a miniszterelnök tusnádfürdői gontolatait

Orbán Viktor egy békekötési segédbeszéd keretében elmondta, világossá tette, hogyan lehet véget vetni a háborúnak – jelentette ki a miniszterelnök beszédét elemző pódiumbeszélgetésen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, hozzátéve, a miniszterelnök ugyanis eloszlatta a nyugati sajtó legnagyobb félreértését, amikor kijelentette: senki ne reménykedjen abban, hogy Zelenszkij és Putyin találkozni fognak, de még egy fegyverszünetben sem. Az oroszok ugyanis azt várják, hogy az amerikaiak adjanak garanciát, azaz a békekötés a nyugati világ és Oroszország között kell végbemenjen. Mráz Ágoston Sámuel szerint a beszéd újdonsága éppen abban állt, hogy ez a megközelítés eddig a nyugati sajtóban nem kaphatott teret. Schiffer András többek közt arról beszélt, a miniszterelnök évekkel korábban a Nyugat hanyatlásáról értekezett éppen Tusnádfürdőn, amiért mindenki kinevette. A volt parlamenti képviselő szerint azonban mára oda jutott a világ, hogy a világ 10 legnépesebb országából kilenc nem akar az USA alá betagozódni, sőt pont annak ellenében alkotnak szövetségeket. Mint megjegyezte, ezért is örül annak, hogy Orbán Viktor lassan “lejött az atlantista tripről”. Schiffer András ugyanakkor arról is beszélt, az a szomorú helyzet állt elő, hogy aki békét akar, az Donald Trumpnak fog drukkolni az amerikai elnökválasztáson…

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott beszédét elemezte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és Schiffer András jogász, volt parlamenti képviselő szombat délután.

Rituálék, tradíciók nélkül nem lehet politikai közösséget építeni

Mráz Ágoston Sámuel a felvezető kérdésre reagálva elöljáróban arról beszélt, a Fidesznek mint politikai közösségnek vannak rituáléi, a hagyományos évenkénti országértékelő beszéd, a szűkebb körnek szóló kötcsei találkozó, vagy Tusnádfürdő, ahová mindenki ellátogathat. Mint ugyanakkor megjegyezte, az más kérdés, hogy ezek a rituálék mennyire köthetőek a miniszterelnök személyéhez, vagy mennyire tekinthetőek politikai hagyománynak.

Schiffer András erre úgy reagált, ha történetesen Márki-Zay Péter nyerte volna meg a választást, nem biztos, hogy ő szólalna fel miniszterelnökként Tusnádfürdőn, hiszen az összefogás annyira labilis politikai képződmény volt, hogy könnyen történhetett volna miniszterelnökjelölt-váltás. A szabadegyetem kapcsán kitért arra, bár 2013-ban, mikor először vett részt Tusnádfürdőn frakcióvezetőként egy vitában, azonnal le-orbánbérencezte a balliberális sajtó, de az már akkor világossá vált a számára, hogy az elmúlt 30 év legjelentősebb határon túli fesztiválja a Bálványosi Szabadegyetem, amelynek külön erősségét képezik a beszélgetések, előadások, viták, kulturális rendezvények, amelyek a fesztiválipar felfutásával Magyarországról is kikoptak. Mint megjegyezte, lehet azon poénkodni, hogy ez egy fideszes rendezvény, de gúnyolódás helyett a politikai ellenfeleknek inkább azon kellene elgondolkodniuk, mi is a jobboldal sikerének titka. Hangsúlyozta, rituálék, tradíciók nélkül nem lehet egy politikai közösséget fenntartani.

Békekötési segédbeszéd

Mráz Ágoston Sámuel kérdésre válaszolva elmondta, az emlékezetes 2014-es beszédhez hasonlóan – ahol először megfogalmazódott az illiberális-liberális ellentét – a miniszterelnök most is megfogalmazott hasonló ellentétpárt, amikor arról beszélt, a posztnyugattól a Közép-Európa vette át a hagyományos európai értékek őrzését. Mint hozzátette, a beszéd alapján látható, hogy a miniszterelnök komoly szellemi munkát végez, hogy hitelesen, egy nagyobb absztrakciós szinten legyen képes megfogalmazni a valóságot a hallgatóság számára, és szerinte ez az, amire más nyugati vezető jelenleg nem lenne képes. Az elemző kiemelte, talán a beszéd egyik legemlékezetesebb epizódja az volt, amikor Orbán Viktor elmondta, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak. A miniszterelnök ugyanis eloszlatta a nyugati sajtó legnagyobb félreértését, amikor kijelentette: senki ne reménykedjen abban, hogy Zelenszkij és Putyin találkozni fognak, de még egy fegyverszünetben sem. Az oroszok ugyanis azt várják, hogy az amerikaiak adjanak garanciát, azaz a békekötés a nyugati világ és Oroszország között kell végbemenjen. Mráz Ágoston Sámuel szerint ez egyfajta „békekötési segédbeszéd volt”, és bár Orbán Viktor nélkül is bárki juthatott hasonló következtetésekre, a beszéd újdonsága éppen abban állt, hogy ez a megközelítés eddig a nyugati sajtóban nem kaphatott teret. Orbán Viktor ugyanis világossá tette, hogy senki se követelje Oroszországtól és Ukrajnától, hogy kettesben rendezzék ezt a problémát, és ezt eddig senki nem fogalmazta meg az európai vezetők közül.

Schiffer András a felvetést úgy kommentálta, hogy aki követi Orbán Viktor elmúlt hónapokban elhangzott beszédeit, az könnyen összerakhatta már magában a Tusnádfürdőn elhangzottakat, mindazonáltal fontosnak nevezte, hogy egy miniszterelnök pontosan diagnosztizálja, ami az országban és annak környékén történik. Ugyanakkor megjegyezte, az elhangzottak pragmatikus kijelentések voltak, és ezek nem Orbán Viktor zsenialitását dicsérik, sokkal inkább állítanak ki szegénységi bizonyítványt a hazai baloldal, és a nyugati politikai elitről. Véleménye szerint mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a balliberális oldal a kampány előtt és után is megspórolta magának, hogy bármit is mondjon a jelenleg zajló folyamatokról, az európai vezetők pedig olyannyira szóra sem érdemesek, hogy például a német kancellár nemhogy egy Kohl vagy Adenauer, de még egy Merkel szintjét sem éri el. Mint kiemelte, az a szomorú tapasztalat, hogy az innovatív, elemző, önálló politikai gondolkodás kezd kiveszni a nyugati politikából.

Kinevették Orbánt, mikor a hanyatló Nyugatról beszélt

Mráz Ágoston Sámuel a folytatásban elmondta, a miniszterelnök nem abban a reményben mondta el beszédét, hogy azt Nyugaton esetleg meg is fogadják, főleg, ha felidézzük, amint az Európai Bizottság elnöke kék-sárgába öltözve jelenti be az újabb szankciós csomagokat. Orbán Viktor szerinte azért is utalt vissza Angela Merkelre – akivel nem voltak politikai barátok -, mivel a volt német kancellár reálpolitikus volt. Donald Trump pedig azért szerepelhetett hivatkozási alapként, mert üzletemberként ért a tárgyaláshoz, képes leülni egy asztalhoz minden féllel. Az elemző szerint ez a két elem veszett ki a nyugati politikából, azaz a pragmatizmus és a tárgyalási hajlandóság. Európának ugyanis megvolt a lehetősége, hogy a minszki megállapodás révén békét teremtsen Ukrajna és Oroszország között, de ebben kudarcot vallott, ezért is lehet az USA a béketárgyalások kulcsa.

Schiffer András arról beszélt, egyáltalán nem meglepő, hogy a tusnádfürdői beszéd külpolitikai fókuszú volt. Mint kifejtette, Magyarországnak volt 18 nyugodt éve, a 2008-as gazdasági válságtól kezdve azonban kiderült, hogy a külpolitika nem politikusok hobbija, vagy elvont tudóskodás, hanem a valóság. Az időben előre haladva ezután következett a migráció, a covid-járvány, vagy az orosz-ukrán háború, amely mindezt igazolja. A volt politikus megjegyezte, Orbán Viktor diagnózisaival 90 százalékban egyet is szokott érteni, példaként felidézve, amikor a miniszterelnök évekkel korábban a Nyugat hanyatlásáról beszélt, amiért mindenki kinevette. Schiffer András szerint azonban mára oda jutottunk, hogy a világ 10 legnépesebb országából kilenc nem akar az USA alá betagozódni, sőt pont annak ellenében alkotnak szövetségeket. Ugyanez, amikor a ’90-es években az Egyesült Államok még katonai támaszpontként használta Indonéziát, Pakisztánt vagy Egyiptomot, elképzelhetetlen lett volna. Schiffer András ugyanakkor kiemelte, amiben nem ért egyet a miniszterelnökkel, hogy egyrészt nem mutat rá a globális kapitalizmusra, mint a problémák gyökereire, hasonlóképpen mellőzi az ökológiai válság kérdését, amely számtalan probléma kiváltó oka, legyen az a migráció, vagy a covid-járvány. Mint megjegyezte, a miniszterelnök legalább „kezd lejönni az atlantista trippről”, hiszen még Barack Obama idején sem kritizálta az USA imperialista törekvéseit.

Mráz Ágoston Sámuel a felvetésre úgy reagált, Orbán Viktor 2008 óta biztosan nem vádolható atlantizmussal. Ebben az évben ugyanis a miniszterelnök élesen elítélte a Grúzia elleni orosz beavatkozást, mire Barack Obama azzal köszönte meg a közép-európaiak hősies kiállását az orosz agresszióval szemben, hogy lefújta a rakétaprogramot. Az elemző szerint Magyarország ekkor tapasztalta meg, hogy az oroszokkal szembeni stratégiai kérdésekben nem számíthat az USA-ra, azért csak a szuverén érdekeit kell szem előtt tartania. Hazánk ezért is keresett legalábbis gazdasági kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal. Mráz Ágoston Sámuel felidézte, Orbán Viktor nemrégiben úgy fogalmazott, Amerika erős, Kína erősödik, Európa bajban van, és ez lehet az a viszonyítási pont, ahogy Magyarország szuverenitási stratégiáját meg kell határozni. Kitért ugyanakkor arra, hogy a beszéd kegyetlen látleletet adott a V4-ek jelenlegi állapotáról, hiszen hazánk a lengyelekkel jelenleg nem tud együttműködni, a csehek és a szlovákok pedig nem is kívánnak, mivel Nyugaton akarnak jó pontokat szerezni.

Aki békét akar, Trumpnak szurkol

Schiffer András arról beszélt, az a szomorú helyzet áll elő, hogy aki békét akar, az világnézeti meggyőződésétől függetlenül Trumpnak drukkol az amerikai elnökválasztáson, ő ugyanis hosszú idő óta az egyetlen olyan elnök volt, aki nem indított háborút. Mint kiemelte, Putyint nem lehet felmenteni háborús bűnei alól, de a konfliktus elfajulásában az USA-nak jelentős felelőssége van, és abban is, hogy a tárgyalások megakadtak az ukránok és az oroszok között. A Visegrádi Négyekről szólva arról beszélt, ez az elmúlt 12 év egyik legfontosabb politikai vívmánya, hiszen a rendszerváltó politikai elit egy jó darabig csak annyit tudott, hogy már nem Moszkvából, hanem Bonnból, Berlinből vagy Washingtonból érkeznek az utasítások. Kelet-Európában még dicsekedtek is a különböző kormányok, hogy éltanulók. A visegrádi országok összefogása ebben jelentett jelentős változást, nem is véletlenül szúrja a szemét a németeknek éppúgy, mint az amerikaiaknak, az EU-nak, vagy éppen az oroszoknak. Schiffer András ugyanakkor úgy vélte, a történelmi múlt miatt nagyon könnyű éket verni a V4-ek közé, és ez most be is következett. Ugyanakkor megjegyezte, mindez nem lenne olyan könnyű, ha nem állnának ezek az országok folyamatos negatív adó-, és bérversenyben, hanem megállapodnának.

Brüsszel csúnyán átverte Magyarországot a helyreállítási alappal

Mráz Ágoston Sámuel arról is szólt, a 2030-as gazdasági helyzet, és annak lehetősége, hogy a V4-ek, vagy Magyarország nettó befizetője legyen az Európai Uniónak, nagyban függ a háborútól. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés miatt a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásai során már lényegesen más lesz akár hazánk testtartása is. Az elemző kitért arra, csúnya átverés történ 2020 decemberében Brüsszelben, amikor a magyar miniszterelnök megállapodott az újraindítási alapról, annak érdekében, hogy ne akadályozza a gazdaságok újraindítását. Ehhez képest 2022 júliusában Magyarország abból az alapból, amelyet azért hoztak létre, hogy a bajból kisegítse a gazdaságokat, egyetlen eurocentet sem kapott. Mint kiemelte, ez a tapasztalat beépült a magyar, de a közép-európai országok hozzáállásába is. Schiffer András ezzel kapcsolatban megjegyezte, az Európai Bizottság éppen megkezdte az Európai Unió szétverését, amikor a jogállamiságra hivatkozva pont a jogállamiságot számolja fel, közben azt is érzékeltetve, hogy nem is érdeke a megállapodás a helyreállítási alapról.

Vezetőkép: facebook.com