„Precíziós nemesítés”, „génszerkesztés” és hasonló varázsszavak használatával próbálja elfogadtatni a biotechipar a génmódosított termékek új generációját. A multicégek, felismerve az idők szavát, most többek között a klímaváltozásra hivatkozva próbálják elfogadtatni GMO-s termékeiket; kutatóintézeteket támogatnak, hogy aztán számukra megfelelő tanulmányokkal ostormolhassák az Európai Unió döntéshozóit. A témában rendezett háttérbeszélgetésen a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2023-ra lazíthat a GMO-szabályozáson, ugyanakkor a tagállamoknak és hazánknak is van arra lehetősége, hogy megálljt parancsoljon az ellenőrizetlen GMO-k európai elterjedésének.
GMO 2.0: génpiszkált termékek a hátsó ajtón át? címmel rendezett még decemberben háttérbeszélgetést a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője az online beszélgetésen elöljáróban arról beszélt, hogy az utóbbi években a hazai és a nemzetközi sajtóban is a “precíziós nemesítés”, “génszerkesztés” varázsszavaival népszerűsítették azokat a génmódosítási technológiákat, amelyek valójában ugyanúgy a GMO-k csoportjába tartoznak. Mint kifejtette, hiába, hogy úgy Magyarországon, mint Európa-szerte ezen technológiáknak csak az előnyeit emelik ki, az Európai Unió Bírósága három évvel ezelőtt, 2018-ban kimondta, hogy az új génmódosítási technológiával előállított növények is génmódosítottnak minősülnek, hasonlóan a transzgénikus GMO-khoz. A szakértő szerint ugyanakkor ahelyett, hogy ezt a döntést érvényesítenék – például megfelelő jelöléssel látnák el az ilyen GMO-kat tartalmazó élelmiszereket, vagy egyáltalán átesnének az engedélyeztetési procedúrán –, olyan irányú folyamatok indultak el, hogy jogi kiskaput teremtsenek ezen termékeknek, amelyek így engedélyeztetés nélkül juthatnak be az európai piacokra, sőt, akár termeszthetik is azokat. A háttérbeszélgetésen megszólaló szakértők többek közt kifejtették, miért nem nyújt a génszerkesztés megoldást az éghajlati válságra, miként ejtette foglyul a géntechnológiai iparág Európa döntéshozóit, és hogyan érte el Bill Gates, hogy befolyást gyakoroljon az uniós élelmiszerbiztonsági szabályozásra.
Fidrich Róbert. Fotó: MTI
A jelenlegi uniós szabályozás kellő védelmet nyújt a GMO-k ellen, mégsem érvényesülnek
Mute Schimpf, a Föld Barátai Európa programvezetője az uniós politikai folyamatokról tartott elemzésében szintén utalt arra, hogy az Európai Unió Bírósága már 2018-ban hozott egy olyan döntést, hogy azok a szervezetek, amelyek természetes körülmények között (növény- vagy állatnemesítés) nem jöhettek volna létre, ugyanúgy GMO-nak minősülnek. A programvezető szerint ezzel szemben a biotechnológiai cégek olyan globális kampányt folytatnak, amely már az Európai Bizottságra is hatással van. Hozzátette: a szakértők attól tartanak, hogy a 2023-ra tervezett jogszabálycsomagban (amelynek jelenleg előzetes tanulmányi dokumentációját állítják össze) egyes új GMO-s növényeket kiemelhetnek a jelenlegi jogszabályi közegből, így azokra sem a címkézés, sem a kockázatelemzés kötelezettsége nem vonatkozva. Ugyanakkor megjegyezte: mivel az új szabályozás az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Bizottság közös döntésén alapul, ezért például a magyar kormánynak is lesz lehetősége befolyásolni ezt a folyamatot.
Mute Schimpf. Forrás: youtube.com
A szakértő arról is szólt: amikor az Európai Bizottság igyekszik az újgenerációs GMO-k vonatkozásában fellazítani az ellenőrzést, csak olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek a biotech cégek megrendelésére készültek, azaz az Európai Bizottság csak azokat az érveket visszhangozzák, amelyeket a multicégek fogalmaznak meg, többek között azt állítva, hogy a fenntartható mezőgazdaság és kibocsátás-csökkentés csak az ilyen új növényeken keresztül valósulhat meg. Mint kiemelte, a valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a GMO-k nem járulnak hozzá érdemben a kibocsátáscsökkentéshez, már csak azért sem, mert monokultúrás rendszerben alkalmazzák azokat. Úgy vélte, ahogy a “hagyományos” GMO-k a 20 évvel ezelőtti hasonló igéreteket sem váltották be, ugyanez a helyzet az új GMO-k esetében is. Mute Schimpf hangsúlyozta: az unió jelenlegi szabályozása jó és elégséges, csak érvényt kellene annak szerezni.
A cél, elmosni a határokat
Christoph Then, a TestBiotech ügyvezetője előadásában az új GMO-k jelenlegi elterjedéséről és tulajdonságairól beszélt japán példákat említve, ahol nagyon fellendült azok alkalmazása. Az egyik ilyen “génszerkesztett” paradicsomban például mesterséges eszközökkel fokozták annak az anyagnak a termelődését, amely vérnyomáscsökkentő hatású. Más esetben bizonyos halfajták testtömegét, húsuk szerkezetét változtatták meg a génszerkesztés eszközeivel, amely a szakértő állítása szerint állatjóléti kérdéseket is felvet. Mint Christoph Then kiemelte, ezekre a növényekre és állatokra is egyaránt igaz az, hogy nemesítés révén, azaz természetes körülmények között nem jöhettek volna létre. Mivel azonban “már létező” fajtákról van szó, a génolló alkalmazását követően nem tesztelték megfelelően ezeket a termékeket. Az ügyvezető szerint a biotechnológiai ipar tudatosan próbálja elmosni a különbségeket az új GMO-k és az eredeti fajták közöt, azaz szándékos zűrzavarkeltésükkel azt érik el, hogy a politikai döntéshozók ne kaphassanak tiszta képet.
Christoph Then. Forrás: Deutsche Welle
Bill Gates pénzével befolyásolja a GMO-k megítélését
Nina Holland kutató, a Corporate Europe Observatory kampányfelelőse előadásában az egyik, márciusban publikált kutatásuk ereményét ismertette, amely az új GMO-k körül folyó erőteljes lobbitevékenység kapcsolati hálóját göngyölítette fel. Mint felidézte, az Európai Bizottság ambíciózus terveket fogalmazott meg a fenntartható mezőgazdaság kiépítése érdekében, ez pedig a multicégeknél “egzisztenciális krízist” okozott, ezért indultak el az új, vagy akként eladható technológiák irányába, amilyen az új GMO-k köre is. A kutató szerint ezeknek a cégeknek jelenleg bizonyíthatóan az a céljuk, hogy különböző indokokra hivakozva kivegyék a szabályozás alól az új GMO-s termékeket, pusztán növénynemesítési módszernek eladva például a génszerkesztést, és e téren bizonyos sikereket is elértek már Belgiumban, Svédországban vagy épp Németroszágban, ahol már termőföldi tesztelésük is zajlik, minden előzetes ellenőrzés nélkül. Nina Holland elmondta: ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a multicégek a tagállamokon keresztül is próbálnak az uniós döntéshozatalra nyomást gyakorolni, az új GMO-kat a klímaválságra megoldást jelentő eszközként eladni.
Nina Holland. Forrás: Global Reporters
A szakértő arra is kitért: a cégek egy másik módszere, hogy kutatóintézetekkel, egyetemekkel építenek ki szoros kapcsolatot, aztán a pénzügyi támogatásoknak köszönhetően nem meglepő módon olyan eredményekre jutnak ezek az intézmények, amelyek a multicégek érdekeit szolgálják. Megjegyezte: az amerikai üzletember, Bill Gates például alapítványain, bőkezű adományain keresztül próbál az uniós döntéshozókhoz elérni, olyan tudósok felsorakoztatásával, akik elvileg a tudomány meggyőző hangját képviselik, ugyanakkor nem tekinthetőek független szakértőknek, mivel vagy kedvezményezettjei az üzletember alapítványainak, vagy maguk is rendelkeznek biotech-szabadalommal. Nina Holland kiemelte: az Európai Bizottság korábban említett előkészítő tanulmányának megállapításai 74 százalékban ilyen nem független kutatóktól származnak, az előzetes tervezetek pedig éppen emiatt azt sugallják, hogy ha nem mutatható ki egyértelműen káros hatás, akkor kockázatelemzés nélkül is biztonságosnak mondhatóak az új GMO-s termékek.
Vezetőkép: MTI/Czika László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS