Zirchez közeli otthonából, kisgyermeke mellől, ma hajnali ötkor próbálta meg előállíttatni Füssy Angéla kolléganőnket a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírőnője a nemrég felmentett Szeviép-vezér, Pistrui László feljelentése nyomán. Mint már többször, ezúttal is megütközést keltett a kis bakonyi falu lakóiban, hogy a rendőrség hajnalban akciózott kolléganőnk háza előtt. A bírónő később elfogatóparancs kiadásával fenyegetőzött, ám végül elfogadta, hogy Füssy Angéla a pesti tárgyalás helyett óvodás gyermeke első anyák napi ünnepségén szeretne részt venni. A durva incidens újabb példa arra, hogy alapjaiban fenyegeti a sajtó szabad működését a rágalmazás büntető törvénykönyvi szankcionálása, amely magánvádas feljelentések nyomán bűnözőként kezeli a munkájukat végző újságírókat, két év letöltendő börtönnel és szakmájuktól való örökös eltiltással fenyegetve őket. A Fidesz–KDNP-frakció végre mentesítené a sajtót ezektől az eljárásoktól, a törvénymódosítás múlt szerdai vitájában ugyanakkor a teljes (a Jobbikkal kiegészült) baloldal indulatosan érvelt a mostani szabályozás megtartása mellett. Szabó Tímea azt is megígérte: az Alkotmánybíróságig viszi az ügyet, ha a kormányoldal enyhíteni merészel a szabályokon.
Fantasztikusan indult a mai reggel… Mit reggel… hajnal… 5 óra után telefoncsörgés ismeretlen számról, majd rendőrautók villogása, berregése az ablak alatt. Mindez azért, mert az épp aktuális rágalmazásos feljelentés miatti épp aktuális bírósági per legutóbbi tárgyalásán nem voltam ott, ezért a drága bírónő úgy gondolta, hogy elővezettet. Sőt, mivel ez nem sikerült, egyfelől mert nem mentem ki a házból, másodszor normális, emberséges rendőreink vannak, akik ismernek és tudják, hogy az oknyomozó munkáim miatt vegzálnak, a bírónő telefonon történt bejelentkezésemre azzal is megfenyegetett, hogy ha nem küldök írásos igazolást, miszerint az óvodai anyák napi ünnepély miatt nem tudtam felmenni a tárgyalásra, még elfogató parancsot is kiadat ellenem
– írta ki Füssy Angéla a Facebook-oldalára, úgy összegezve a történteket: Itt tart ma Magyarországon az újságírás kriminalizálása!
A mai eset pikantériája, hogy ezúttal az egyik Szeviép-vezér jelentett fel rágalmazásért, tudják, akik Debrecenben a törvényszék előtt jogerősen felmentést nyertek az 500 család tönkretétele után. Ők ártatlanok, mint a ma született bárány. Én pedig megkapom a magamét. Én, aki két éven át kemény oknyomozó munkával tártam fel a céghálójukat, offshore cégérdekeltségeiket, mindezekben körülbelül 30 milliárdot, mert érdekelt, hogy lehet, hogy bár csődbe mentek, nem fizették ki az alvállalkozóikat, mégis úsznak a pénzben, kacsalábon forgó villákban laknak és 30–40 millás luxusautókkal jártak még a tárgyalásokra is. Mindegyikre másikkal. Szóval én meg majd megfizetek, amiért kellemetlenkedni mertem. Hogy mit kaphatok? A mai törvények szerint akár 2 év letöltendőt is!
– írta felháborodottan kolléganőnk, majd összegezte érzéseit:
Ma az anyák napi ünnepély előtt akartak már hajnalban elhurcolni! Így majdnem lemaradtam az első óvodai anyák napi ünnepségről egy buta rágalmazásos per miatt, amiből hetente indítanak ellenünk egyet, csak hogy megfélemlítsenek, hogy megunjuk, hogy elegünk legyen. Szerintetek mit érzett volna a kisfiam, ha kimegyek és nem ilyenek a rendőreink, és a szeme láttára elhurcolják az édesanyját, mint egy bűnözőt? Ha ma egyedül neki nem lett volna ott az anyukája, hogy elmondja a kis versét…
Tudjátok, milyen érzés amikor a postástól hetente háromszor veszed át a rendőrségi, bírósági papírokat? Egy néhány száz lelkes kis faluban élek. Vajon mit gondolnak rólam, hogy én vagyok a falu bűnözője? Ez az ára, hogy még oknyomozni merek, írni merek. Ezt ma megtehetik egy újságíróval azok, akiknek kellemetlen a tevékenységünk. Nagyon bízom benne, hogy nem sokáig!
Jöttek már értem hasonló módon, amikor a fiam 5–6 hónapos volt… akkor mellőle vitetett volna el Czeglédy Csaba. Voltam rabosítva, meghurcolva a szegedi bíró, Nóvé Ágnes céges ügyleteinek leleplezése miatt. Több mint 2 évig cibáltak, méghozzá a magánvádat közváddá téve a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség, mire a végén megszüntették az eljárást és minden fronton kimondták, hogy igazam volt, amire következtettem, helyesen következtettem.
Füssy Angéla így zárta posztját:
Miközben engem bűncselekménnyel vádolnak, családok megnyomorítói ússzák meg, vagy hatmilliárdot elsíbolók fenyegetőznek éppen újabb választásra készülve. És állítólag jobboldali elnyomás és diktatúra van…
Előtörtek a kommunista ösztönök: a baloldal szerint jó eszköz ez a törvény a “propagandisták” kordában tartására
2018-ban a Soros-féle civilek és baloldali politikusok sugalmazására megszavazott Sargentini-jelentés még azt követelte Orbán Viktor kormányától, hogy “vonja vissza a becsületsértést bűncselekménnyé nyilvánító jogi keretet”, mert szerintük a becsületsértés és rágalmazás büntetőjogi üldözése miatt (is) sérül a sajtószabadság Magyarországon és “egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az unió alapját képező értékeket”. Mindez 2023-ban a legkevésbé sem tántorította el a baloldali politikusokat attól, hogy a Fidesz–KDNP javaslatával ellentétben a jelenlegi, 1986 óta létező rágalmazásos büntetőeljárások megtartása mellett érveljenek.
A múlt szerdai parlamenti vitában a PestiSrácok.hu neve kilenc alkalommal elrettentő példaként, szitokszóként és a börtönbüntetés helyességét alátámasztó érvként hangzott el olyan baloldali vezérszónokok szájából, mint Szabó Tímea, Gréczy Zsolt, Vajda Zoltán, Arató Gergely és Lukács László György. A gyűlöletcunami során éppen Füssy Angéla (illetve Huth Gergely és Szarvas Szilveszter) eseteit hozták fel, akik miatt semmiképp sem szabad enyhíteni a mostani szabályokon. A vitáról ebben a cikkünkben tudósítottunk.
A Büntető törvénykönyv módosítását a Transzparens Újságírásért Alapítvány kezdeményezte a parlamenti pártoknál, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, illetve Halász János fideszes képviselő nyújtotta be azt. Bár több európai országban büntethető a szándékosan elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, ugyanakkor Magyarországon az 1961 óta gyakorlatilag változatlan formában fennálló szabályozás olyan bírói gyakorlatot alakított ki, amelyben az egyszerű tévedést vagy a mindennapi közéleti vitákban elhangzó érveket is büntethetik, sőt, azt is, ha valaki akár közszereplőről igazat állít, de a bíróság úgy ítéli meg, hogy az nem tartozik a nyilvánosságra (például, hogy veri-e a feleségét az illető.) Legutóbb például azért mondták ki bűnösnek a PestiSrácok.hu újságíróit, mert “svindlinek” neveztük a fehér poros botrányával és korrupciógyanús ügyeivel elhíresült kispesti szocialista, Lackner Csaba üzletelését.
A bírák – néhány közfelháborodást kiváltó esetet leszámítva – többnyire tartózkodnak a letöltendő börtön kiszabásától, de Füssy Angéla ügyéből is látszik, hogy milyen módon nehezíti meg a munkájukat végző újságírók életét, hogy magánvádlók feljelentése nyomán bűnözőként kezelik őket.
Persze mi is hibázunk olykor az idézések, levelek átvételével, de ez talán megérthető: egy hétköznapi állampolgár jó esetben soha sem, de ha mégis, meglehetősen ritkán keveredik büntetőügybe. Egy rámenősebb, oknyomozó hajlamú, vagy műsorokban, publicisztikákban erősen fogalmazó újságíró mindeközben akár havonta többször is kénytelen bíróság elé állni. Megérthető, ha ezt egy-egy alkalommal nem tudja teljesíteni. Kicsit olyan ez, mintha a tiltott fűre lépést üldözné a Büntető törvénykönyv teljes, rablóknak vagy gyilkosoknak kijáró szigorával a magyar állam.
Tapasztaltabb kollégáink közül sokan már rabosításon (arcképünk, testalkatunk, ujjlenyomatunk bűnügyi nyilvántartásba vételén) is átestek, sőt: pár hete, Soproni Tamás feljelentésére még a vádlottak vércsoportját is bekérte a bíróság. Nyilván az eljárás szigora bírófüggő, de ténykérdés: a Füssy Angéla esetében, vagy korábban Szarvas Szilveszternél felmerült elfogatóparancs is a törvényes eszközök közé tartozik, ha a kolléga nem vesz át egy idézést a postán. Ráadásul az ítéletek bekerülnek az érintettek bűnügyi előéletébe, tehát ha egy újságíró és egy olvasó kocsmai verekedésbe keveredne, az újságíró bizonyosan nagyobb büntetést kap, hiszen a bíró mérlegelésnél számba veszi, hogy az újságíró már sokszor volt büntetve rágalmazásért.
Ezért is kéri évek óta a PestiSrácok.hu a rágalmazás és becsületsértés tényállásának eltörlését, amely valóban nem tűr halasztást.
Jelezzük, hogy a sajtó megregulázására még további közel félszáz törvényhely továbbra is lehetőséget ad bárkinek. Csak a Polgári törvénykönyv többtucatnyi módon nyújt lehetőséget milliós kártérítési kötelezettség, sérelemdíj kirovására például jó hírnév megsértése, vagy képmással való visszaélés okán, de a Médiaalkotmány szerint, a polgári bíróságok útján sajtó-helyreigazítás közzétételére is lehet kötelezni a Magyarországon bejegyzett szerkesztőségeket, és a Médiahatóság is eljárásokat indíthat a Médiatörvény rendelkezései nyomán. (Jelen írás szerzője, mint főszerkesztő, épp ma vett át egy 200 ezer forintos, “személyre szóló” bírságot kirovó határozat, mert az egyik felperesnek nem felelt meg egy helyreigazításunk formája.
Sőt, új elemként az Európai Unió GDPR-szabályozása is a kiadókat fenyegeti: Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos brüsszelita túlbuzgóságában máris milliós bírságokat helyezett kilátásba; a PestiSrácok.hu-nak például most amiatt kell magyarázkodnia az adatvédelmi hatóságnál, mert egy nagy közfelháborodást kiváltó eset apropóján felidéztük egy közszereplő szintén közszereplő feleségének tömegeket megbotránkoztató bírósági ügyét. (A biztos úr arra kíváncsi, hogyan került hozzánk egy bírósági jegyzőkönyv.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS