Fábry Kornél atya: Magyarország keresztény történelme bizonyítja, hogy egy nemzet fennmaradásában mekkora erőt jelent a hit

“Különösen most, amikor Európa súlyos értékválsággal küzd, Magyarország szerencsés abból a szempontból, hogy a hagyományos keresztény értékek, a család, a hit, a közösség, vagy a gyermekvállalás nemcsak a Magyar Katolikus Egyház számára jelentenek fontos értékeket” – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Fábry Kornél atya, akit az egy év múlva hazánkban rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán kérdeztünk. Hasonló eseményre ezt megelőzően 1938-ban került sor; akkor a rendezvény a Szent István-emlékévvel is összekapcsolódott, és akkor jártak körbe államalapító királyunk ereklyéi Magyarország, majd később a visszacsatolt területek magyar városaiban is. A 2020. szeptemberi ünnepi alkalom kapcsán a szervezőbizottság főtitkára arról is beszélt: “fontos feladatunk láthatóvá tenni a szolgálatot, megmutatni mindazt a sokszínű tevékenységet, amivel a keresztények jelen vannak a mindennapokban. Hozzátette: “szeretnénk a keresztény hit emberarcúságát bemutatni, és azt is, hogy Krisztus követése miként tudja jobbá, tartalmasabbá tenni életünket”.

Vallási tekintetben igen mozgalmas és felemelő időszakot él át a magyarság. Idén tavasszal érkezett az örömteli bejelentés, hogy Ferenc pápa romániai látogatása alkalmával ezúttal a kisebbségi magyarság egyik legfontosabb búcsújáró helyét, Csíksomlyót is meglátogatja. Emellett hosszú szünet után jövőre hazánkban rendezik az Eucharisztikus Világkongresszust, amelyre már jelenleg is nagy lelkesedéssel készül a katolikus egyház. A korábbi világkongresszust 1938-ban, államalapító Szent István királyunk halálának 900. évfordulóján tartották hazánkban, nagyszabású ünnepi körülmények között. A Szent István-emlékév és az Eucharisztikus Világkongresszus összekapcsolódásának szép példája, hogy ebben az évben indult országlására a Szent Jobb, amely később a visszacsatolt területek jelentős nagyvárosaiba is eljutott. A szent király ereklyéit szállító, különleges művészi és szakrális jelentőségű vonat történetéről, újjáépüléséről korábbi cikkünkben írtunk. A 2020-ban, Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus szervezőbizottságának főtitkára, Fábry Kornél atya válaszolt portálunk kérdéseire.

Fábry Kornél. Fotó: Ambrus Marcsi/NEK

Mint kovász a kenyérben

Mint elsőként felidéztük, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus célkitűzései között Európa újraevangelizálása is szerepel. Annak az Európának az evangelizálása, amelynek országaiban riasztó mértékű a kereszténység, azon belül is a katolikus egyház visszaszorulása. Egyes megítélések szerint ráadásul az egyház elleni fellépés a diszkrimináció egyik, egyre inkább elfogadott formája a közbeszédben. Fábry Kornél felvetésünkre elöljáróban elmondta: egy adott társadalom, sőt, egy nemzet életéhez hozzáad az, hogyha értéket képviselő, közösségi életben aktív hívők a tagjai. Hozzátette: a különböző szerzetesrendek és egyházi közösségek nagy szerepet vállalnak az oktatásban, a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők gondozásában, az idősek ellátásában.

Fontos feladatunk a 2020-as eseményre készülve láthatóvá tenni ezt a szolgálatot, megmutatni mindazt a sokszínű tevékenységet, amivel a keresztények jelen vannak a mindennapokban. Szeretnénk a keresztény hit emberarcúságát bemutatni, és azt is, hogy Krisztus követése miként tudja jobbá, tartalmasabbá tenni életünket. Célunk olyan kezdeményezéseket, rendezvényeket szervezni, amelyek keretében a nem hívő útkeresők is betekintést kapnak az Egyház működésébe, a Krisztusban hívő közösségek társadalmi jelenlétébe

– fogalmazott.  Hozzátette: a hitvallásban szintén szerepel a társadalom megújításának feladata is. Kifejtette: “az Eucharisztikus Kongresszus tanúságtétel hitünkről, Isten szeretetéről, aki emberré lett, meghalt értünk, feltámadt legyőzve a halált, és köztünk maradt az Oltáriszentségben“. Az esemény és a felkészülési idő tehát evangelizáció is egyben, amelynek megújító hatása lehet az egész társadalomban is.

Személytől személyig kell hatnia, és lassan alakítania az emberek életét

– tette hozzá.

Fábry Kornél arról is beszélt: az eddigi hagyományokhoz híven, ha a Szentatya személyesen nem tud jelen lenni a kongresszuson, akkor egy bíborost küld legátusként, hogy képviselje őt. A legátus személyét a pápa dönti el. Ugyanakkor sajtóhírek szerint a kongresszus alkalmára időzítve mind egyházi, mind állami részről meghívták Ferenc pápát Magyarországra, amelyet fogadott is a Vatikán, egyelőre azonban még nem érkezett válasz.

Fábry Kornél. Fotó: Ambrus Marcsi/NEK

Keresztény történelmünk bizonyítja, hogy egy nemzet fennmaradásában mekkora erőt jelent a hit

Arról is érdeklődtünk, mit adhat a világegyház gondolkodásához Magyarország, melyek lehetnek azok a történelmi, kulturális elemek, amelyek helyet kaphatnak a budapesti kongresszus tematikájában. Fábry Kornél elmondta: Magyarország több, mint ezer éves keresztény hagyománnyal rendelkezik, első szent királyunk már az államalapításkor fontosnak tartotta az ország sorsát, jövőjét az Istenanya, Szűz Mária kezébe tenni.

Különösen most, amikor Európa súlyos értékválsággal küzd, Magyarország szerencsés abból a szempontból, hogy a hagyományos keresztény értékek, a család, a hit, a közösség, vagy a gyermekvállalás nemcsak a Magyar Katolikus Egyház számára jelentenek fontos értékeket, hanem az ország politikai vezetésének is. Így kerülhetett bele a jelenleg is hatályos alaptörvényünk preambulumába Isten áldásának kérése

– tette hozzá.

Hozzátette:

Magyarország keresztény történelme azt bizonyítja, hogy egy nemzet fennmaradásában mekkora erőt jelent a hit.

Missziós kereszt hívja a Kárpát-medence keresztényeit

Fábry Kornél arról is beszélt: keresztény hagyományokon alapuló kulturális értékeinek – építészeti, irodalmi, zenei, szépművészeti kiválóságainknak – bemutatására a 2020-as rendezvény során is teret biztosítanak a szervezők vándorkiállítások, koncertek, kiállítások formájában. Emellett már jelenleg is a kongresszus szimbólumaként a Missziós kereszt járja az országot és a határon túli területeket azzal a céllal, hogy meghívjon mindenkit a 2020-as eseményre.

Ebben a keresztben több, mint harminc magyar és magyar vonatkozású szent és boldog ereklyéje kapott helyet a Szent Kereszt-ereklye mellett. A keresztet kíséri az e szenteket bemutató kiállítás is, azzal a céllal, hogy rámutasson közös hivatásunkra: az életszentségre

– fogalmazott. Hozzátette: a korábbi, 1938-as budapesti konferenciától eltérően nem lesz Szent Jobb-körmenet, hanem gyertyás eucharisztikus körmenet a Kossuth téri szentmise után a Hősök teréig. Fábry Kornél kitért arra, hogy magán az eseményen 2020 szeptemberében a lelki tartalmon túl lesznek olyan kulturális események, melyek nem feltétlenül kötődnek a katolikus hithez, ugyanakkor bemutatják a magyar népzenét, néptáncot, a magyar zeneszerzők klasszikus és modern műveit. A konferencia kapcsán szervezett kiállításon a magyar katolikus értékek kerülnek bemutatásra.

A forráshoz minden szomjazó meghívást kapott

A NEK jelmondatával kapcsolatban – “Minden forrásom belőled fakad” – Fábry Kornél elmondta: a forrás szó itt kettős jelentést hordoz. A forrás egyrészt vízforrásként jelenik meg, amely amellett, hogy oltja a szomjúságot, táplálja a föld növényeit, fáit. A forrás szó ezen felül egy átvitt értelmű jelentéssel is bír: erőforrás, ami átsegít a nehézségeken, a mindennapok kihívásain.

A forrás szó tehát Jézus Krisztusra utal: az ő szeretete, értünk vállalt áldozata az, amely mindannyiunk számára erőt, példát jelent a mindennapokban.

Arról is beszélt: a II. Vatikáni Zsinat megfogalmazása szerint az Eucharisztia a keresztény élet és küldetés csúcsa és forrása.

Jézus Krisztustól kapunk erőt a hétköznapokban. Őt ünnepeljük a szentmiséken és Őt imádjuk az Oltáriszentségben, Őt dicsőítjük meg az imában és a körmenetben, amikor hitet teszünk az Ő valóságos jelenléte mellett a kenyér és a bor színében

– fogalmazott.

A középpontban Jézus Krisztus áll, hozzá szeretnénk közelebb vinni minden korosztály hívő és hitre nyitott tagjait, de a forráshoz minden szomjazó meghívást kapott, azaz minden jó szándékú embert szeretettel és nyitottan várunk a hét eseményeire

– tette hozzá.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Ambrus Marcsi/NEK; Fotógaléria: Fortepan