“Felkészülés az EU-csúcsra Macron elnökkel Párizsban” – írta a magyar kormányfő Facebook-oldalán. Mint ismert, munkavacsorán találkozott egymással csütörtök este az Élysée Palotában Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök.
Portálunknak nyilatkozó Franciaország-szakértő szerint a két vezető olyan kérdésekről tárgyalhat, amelyeket Charles Michel nem tudott rendezni.
A megbeszélésen olyan kérdések kerültek terítékre, mint például Ukrajna támogatása, a közel-keleti helyzet, vagy az Európai Unió reformjának kérdései.
Franciaország nagyon fontos partnerünk lehet több kérdésben is, hiszen az Európai Unió változásra, váltásra érett, és ebben remélhetőleg partner lehet maga Macron is
− mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője.
Lehet, hogy más Európát képzelünk el; mi nemzetállamokban hiszünk, míg a francia elnök egy föderális Európában hisz, de biztos vagyok benne, hogy a jövő évre vonatkozólag, például hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot, lesznek olyan kompromisszumok, amelyekben Macron és Orbán Viktor meg tud egyezni
− emelte ki a szakértő.
Orbán Viktor egy vezető francia lapnak: Az Európai Bizottság hazudik Ukrajnáról!
Orbán Viktor Ukrajna EU-csatlakozásáról, a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatáról, a nemzeti szuverenitásról, a jogállamiságról, a migránsokról és a NATO szerepéről is beszélt a Le Point című francia lapnak − Mandiner.
Nem járulok hozzá olyan döntéshez, ami rossz Magyarországnak. Az a felfogásom Európáról, hogy amíg nem ért egyet mindenki, addig nincs döntés. Ukrajna nehéz helyzetben van az orosz invázió miatt, ezért úgy döntöttünk, támogatjuk. Egyetértek azzal, hogy az Európai Tanács pozitív jelzéseket küldjön Ukrajnának, ám vannak egészen másfajta jelzések, mint például az uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdése. Azt nem szabad megtennünk
– mondta Orbán Viktor a Le Point francia portálnak adott exkluzív nagyinterjújában. Hozzátette, technikailag nem is vétóról van szó ebben az esetben. A magyar miniszterelnök azért látogatott Párizsba, hogy tárgyaljon Emmanuel Macronnal, aki megpróbálta arról meggyőzni, hogy támogassa Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdését. Igaz, egyes elemzők szerint még a francia elnök sem hisz benne, hogy ez sikerülhet. Az interjút készítő újságíró szerint Európában most minden szem Orbán Viktorra szegeződik, így rögtön feltette a kérdést: miért ellenzi az ukránok lehetséges csatlakozását?
Két okból. Először is, mert nem állnak készen a tárgyalásra. Másrészt mi, európaiak sem állunk készen arra, hogy teljes jogú tagként fogadjuk el őket. Az Európai Bizottság jelentése, amely szerint hét feltételből négy már teljesült, egyszerűen hazugság. Ukrajna köztudottan a világ egyik legkorruptabb országa
– felelte Orbán Viktor. Az interjúban természetesen szóba kerül az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzete, amiről a kormányfő azt mondta, az emberi és kisebbségi jogok nem képezhetik vita tárgyát, és nem tekinthetők a tagság előfeltételének sem. Ukrajnának tisztelnie kell a jogokat, nem azért, mert csatlakozni szeretne az EU-hoz, hanem azért, hogy fenntartsa a kapcsolatot Európával.
Ha nem tiszteli, előbb vagy utóbb lassítanunk kell az együttműködésen
– tette hozzá. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország mindig kész jó megállapodásokat kötni, de helyesen kell osztályozni a kérdéseket, ő például három kategóriába sorolja őket: történelmi, stratégiai, taktikai. Az ukrán csatlakozás kérdése szerinte történelmi, és 40 éves politikai tapasztalata megtanította arra, hogy teljes káoszt kockáztatnak, ha történelmi kérdésekben rosszul döntenek.
Ezért nem kívánok megállapodást kötni az ukrán kérdésben, de készen állok arra, hogy más ügyekben megtegyem
– árulta el.
A NATO-val kapcsolatban azt mondta, szükség van rá, mert biztonságot jelent, hiszen jóval erősebb, mint Oroszország. Viszont úgy véli, nekünk, európaiaknak felelősséget kell vállalnunk önmagunk megvédéséért, ezért is támogatja a leghatározottabban a védelmi kiadások növelését, hogy ne függjünk az Egyesült Államoktól.
Európának meg kell tudnia védeni magát a saját erejéből, különben mindig az amerikaiak árnyékában leszünk. Nektek, franciáknak fontos szerepet kell játszanotok az európai katonai erő növelésében
– szögezte le Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország négy éve kezdte meg a hadsereg korszerűsítését, és eléri a NATO által kitűzött célt, azaz a GDP minimum két százalékot fordítja a hadiiparára. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának is több pénzt kellene befizetnie,
példaként Franciaországot említve, ahol így több mint 3,5 milliárd euró további éves befizetésre lenne szükség.
Példaként említette továbbá az ukrán mezőgazdaságot is, mely ha beemelik az európai mezőgazdaságba, könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát. Orbán Viktor ehelyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel.
Egyetértek az együttműködés magasabb szintre helyezésével, de nem a tagsággal
– összegezte álláspontját a miniszterelnök. Az ukrajnai magyar kisebbségre kitérve leszögezte:
a kisebbségi jogok nem képezhetik alku tárgyait, Ukrajnának tiszteletben kell tartania őket a csatlakozási tervektől függetlenül.
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Arra a kérdésre, mely szerint Budapest akkor is hajthatatlan lenne-e az ügyben, ha az EU kifizetné Magyarországnak a befagyasztott 10 milliárd eurót, azt felelte, nem szabad összekeverni a technikai kérdéseket, mint például a pénzügyek, a történelmi kihívásokkal. “Az ukrán kérdés történelmi kérdés” – tette hozzá. Kiemelte, Magyarországon az emberek több mint kétharmada a csatlakozási tárgyalások ellen van, a parlament is. Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy általánosságban sosem támogatja a szankciókat, mert “nehéz akár egyetlen példát is találni az európai történelemben, ahol működtek volna a szankciók”. Mint mondta, Európát “a rosszul megfogalmazott és rosszul kivitelezett szankciók” ügyében elárulták.
Mivel magyarázza, hogy bár Oroszország szankciók alatt áll, az amerikaiak megduplázták a nukleáris fűtőanyag-vásárlásukat? Amikor szankciókról beszélünk, mások, különösen az Egyesült Államok megkerülik őket és sikeres üzleteket hajtanak végre
– jelentette ki. Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő viszonyára kitérve a miniszterelnök elmondta, “Oroszország történelmileg, politikailag, földrajzilag más ország”, s nem lehet összehasonlítani az Európai Unióval, sem az európai kontinenssel, melynek a szabadság az egyik alapvető értéke. Oroszországban, mint mondta, a legfontosabb kérdés nem a szabadság, hanem az egység megőrzése, egy hatalmas terület összetartása, és nem lehet elvárni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa. “A kérdés az, hogy a köztünk lévő különbségek megakadályozzák-e az együttműködésünket” – vetette fel a kormányfő, hozzátéve:
e logika mentén a bolygó kétharmadával nem lehetne együttműködni.
“Oroszország itt van és erős” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy mivel kommunista országban született, megtapasztalta a kétpólusú logikát, mely szerint a Nyugat az egyik, a Szovjetunió a másik oldal, és aláhúzta, nem szeretné, ha a világ visszatérne ehhez a gondolkodásmódhoz. “Ez egy amerikai betegség” – jelentette ki, kifejtve, hogy az Egyesült Államok az az ország, amely úgy gondolja, léteznek bizonyos univerzális értékek, melyeket a világon mindenhol ugyanúgy kell látni.
Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Nekem ez nem tetszik, mi másként közelítjük meg a dolgot. Létezik egy kulturális alap, és az emberek ennek mentén dönthetik el, milyen értékek és politikai berendezkedések felelnek meg nekik leginkább
– magyarázta. Hozzátette: “nem várhatjuk el a nem nyugatiaktól, hogy úgy viselkedjenek, mint mi”. “Ez az amerikai, univerzalista megközelítés, ez okoz számos konfliktust a világban” – mondta. A NATO-val kapcsolatos kérdésre válaszul Orbán Viktor közölte,
szükség van az észak-atlanti katonai szövetségre, az ugyanis napjainkban sokkal erősebb Oroszországnál, mely az ukránokat sem tudta legyőzni. “Megvan azonban annak a kockázata, hogy az amerikaiak elhagyják Európát.
Ezért nekünk, európaiaknak meg kell szerveznünk a saját védelmünket, ezért én támogatom a védelmi kiadások növelését” – szögezte le, hozzátéve, hogy a közös európai védelmi iparban Franciaországnak fontos szerepet kell vállalnia. Ha Európa nem tanulja meg megvédeni magát, örökre Amerika árnyékában marad – húzta alá. Elmondta, Magyarországon négy évvel ezelőtt megkezdődött a hadsereg korszerűsítése, és elérik a GDP-arányosan két százalékot a védelmi kiadások.
Elkötelezett támogatója vagyok a közös európai védelemnek. Nem szeretem az EU központosított megközelítését, de a biztonsági kérdésekben azt hiszem, hogy centralizáltabbnak kellene lennünk
– összegzett a miniszterelnök.
Magyarország több mint kétmilliárd eurót költ a határok védelmére
A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: a magyarok nem kívánják követni más ország, köztük Franciaország útját. “Nincs teljes garancia arra, hogy a kultúrák keveredésével valami jobbat kapunk, mint a saját hagyományos társadalmunk” – fogalmazott.
Ha Önök szeretnék, csinálják! De ne kényszerítsenek arra, hogy kövessük Önöket!
– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ha közel áll Giorgia Melonihoz, miért nem hajlandó segíteni az Olaszországba érkező migránsok ügyében Rómának, a miniszterelnök kiemelte, bár igyekszik “a lehetőségekhez mérten” segítőkész lenni, az új migrációs paktum “egyszerűen rossz út”.
Van már némi tapasztalatom migrációs ügyekben (…), Magyarországon nincsenek migránsok, és erre büszke vagyok. Olykor néhánynak sikerül átszivárognia, de előbb-utóbb visszaszorítjuk őket
– fogalmazott. Elmondta, a kormány célja, hogy senki ne jusson Magyarországra a magyar hatóságok engedélye nélkül, hozzáfűzve, ezt kellene követnie minden európai államnak.
Horgos, 2023. október 30. A szerb belügyminisztérium által közreadott felvételen szerb rendőrök elvezetnek egy őrizetbe vett migráns férfit a magyar határnál levő Horgosnál 2023. október 29-én. A szerbiai hatóságok több száz rendőrt vezényeltek a Magyarországgal közös határszakaszra azt követően, hogy október 27-én hajnalban lövöldözés tört ki migránsok között Horgosnál. MTI/AP/Szerb belügyminisztérium
Kiemelte, a menedékkérőknek a törvények értelmében Magyarországon kívül, “például Szerbiában kell várakozniuk a kérelmük elbírálásig”, leszögezve: ez az egyetlen jó módszer a bevándorlás kezelésére.
A megoldás az, hogy senki nem léphet európai területre a hatóságok engedélye nélkül
– jelentette ki, figyelmeztetve arra, hogy ha a migránsok ez előtt jutnak be Európába, “sosem lehet őket visszaküldeni”. Arra a kérdésre, mely szerint ha Meloni repülőgépet kérne Magyarországtól annak érdekében, hogy visszaküldhesse a migránsokat Afrikába, mit tenne, a kormányfő azt felelte: “már vagy százszor javasoltam neki”. Az EU-s migrációs politikával kapcsolatban elmondta azt is, hogy ha az Európai Bizottság migrációs válságot hirdet, akkor – a biztonsági záradék értelmében – Magyarországra is küldenének bevándorlókat, vagy Budapestnek fizetnie kell.
Nos, rendben, hajlandó vagyok fizetni, ha az EU legalább 30 százalékát átvállalja a határvédelemre fordított költségeinknek. Mert több mint kétmilliárd eurót költünk a határok védelmére
– jelentette ki.
A Brexittel felborult az Unió egyensúlya
Az európai nemzeti erőkkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, számos európai ország “demokráciadeficittel” küzd, mert az emberek a politikára immár úgy tekintenek, hogy az teljes mértékben az elit ügye, s úgy vélik, az ő véleményüket már nem hallgatják meg és nem tisztelik. Ezért fordulnak az eliten kívüli tömörülések felé. Kiemelte, Európában kétféle hagyomány alakult ki a nemzeti szuverenitás kérdésében: az első a Római Birodalom öröksége, a centralizált út, melyet Németország és Franciaország követ az uniós politikában. A másik a rómaiak bukása utáni államok kialakulásával jött létre, s amely “az imperialista megközelítés ellen van”.
Ez a két dinamika mozgatja az EU-t, a centralista és a nemzeti szuverenitást szem előtt tartó; amikor ezek egyensúlyban vannak, az EU jól működik
– szögezte le, hozzátéve, hogy ez az egyensúly addig létezett, amíg Nagy-Britannia az EU tagja volt.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Granadában 2023. október 6-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Brexittel ez az egyensúly felbomlott, London kiválása meggyengítette Közép-Európát – mondta, hozzátéve, hogy ez az oka a nemzeti szuverenitást zászlóra tűző, olykor szélsőséges elemek erősödésének. A jogállamiság kérdésére kitérve Orbán Viktor kiemelte: az EU működéséről szóló szerződés nem tartalmazza a jogállamiság definícióját. Ám ahelyett, hogy az államok közösen fogalmaznák meg,
a jogállamiság politikai fegyverré vált azok kezében, akik egy központosítottabb Európai Unióra törekednek.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen akkor indult jogállamisági eljárás, amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP). “Ártatlanok vagyunk, ugyanakkor sebezhetők is”- fogalmazott, és figyelmeztetett: a jogállamiságot komolyabban kéne venni annál, mintsem hogy politikai fegyverként használják. Kiemelte:
Magyarország alaptörvénye tiszteletben tartja a hatalmi ágak szétválasztását, a vallásszabadságot is.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője az Atreju nevű rendezvényen, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján Rómában. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Szóba került emellett a Fidesznek a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához való csatlakozása, mellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az ügyben folynak az egyeztetések, és Budapest örülne, ha tag lehetne, akár a nyári EP-választások előtt, akár utána. Jelezte azonban, hogy a Marine Le Pen pártját, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) is tagjai között tudó Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád is “közel áll a Fideszhez”, és sajnálatát fejezte ki, amiért az ECR és az ID mind ez idáig nem egyezett meg az együttműködésben.
Ha a nem hagyományos jobboldali pártok nem hajlandóak együttműködni, sosem kerülünk többségbe
– figyelmeztetett. Az EP-választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, lehet esély az uniós politikában bekövetkező fordulatra, mert “az EU alapvető céljait a liberális elit, az uralkodó elit, a brüsszeli bürokraták már nem képviselik”. Emlékeztetett arra, hogy az EU a béke és a jólét ígéretét jelenti. “Most nincs béke, és a jólét sem nőtt”, ezért eljött az idő, hogy a mainstream politikán kívüli pártok, “a nem hagyományos jobboldali pártok” vegyék át a vezetést a szervezeten belül, “hogy helyreállítsák a békét, a biztonságot és növeljék a jólétet”.
Forrás: Facebook, Magyar Nemzet, Mandiner; Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS