Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy egyik kolléganőnkre gyűlöletcunami zúdult a Facebookon a saját közösségi oldalára írt bejegyzése miatt, amiben a szivárvány jelentéséről írt. Néhány óra alatt több százan szóltak hozzá a poszthoz, amihez jelentősen hozzájárult az is, hogy néhány ellenzéki politikus – így Jakab Péter, Lendvai Ildikó és Bősz Anett – országos médiaorgánumban hergelték a balliberálisokat Jurák Kata ellen. Bár a jobboldali újságírók rendszeresen kapnak fenyegető hangvételű, trágár üzeneteket, melyekben kibelezésről, felakasztásról, megerőszakolásról írnak, eddig eredménytelen volt, ha feljelentést tettek, a Facebook ugyanis nem igazán segítette a nyomozók munkáját adatvédelmi és mindenféle szabályokra hivatkozva. Egészen mostanáig. Kolléganőnk Szalai István ügyvéd segítségével feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, majd bravúros rendőri nyomozati munkának köszönhetően sikerült a “lehetetlen”: nem csupán megtalálták, de vádat emeltek és elítélték a kamuprofilból fenyegetőző férfit. Nézzük, miről is van szó.
Biztosan önök is találkoztak azzal a jelenséggel, hogy valaki(k) kamuprofil(ok) mögé rejtőzködve tesznek olyan fenyegető, trágár, uszító bejegyzéseket, megjegyzéseket, amelyek többsége lazán kimeríti a Btk. több pontját is. Teszik mindezt azért, mert kellő bátorságot éreznek, hiszen szinte soha, vagy nagyon ritkán sikerül eljutni odáig, hogy felfedjék kilétüket. Ennek részint az az oka, hogy kevesen tesznek feljelentést még a becsületsértő, rágalmazó kijelentések miatt is, hiszen tudják, hogy a Facebook nem igazán együttműködő abban, hogy a felhasználók adatait kiadják. Másrészt pedig úgy gondolják, hiába szerzik meg a kért információt, azzal nem sok mindent tudnak elérni. Ezért is számít precedensértékűnek, hogy a kolléganőnket fenyegető férfi ellen vádat emeltek, majd pedig ítélet is született az ügyben. Mindez azonban nem lett volna lehetséges, ha az ügyben eljáró hatóság az első hiábavaló próbálkozást követően lezárta volna az ügyet azzal, hogy a Facebook nem szolgáltatja ki a kért információt.
Sipos Levente főhadnagy, megbízott alosztályvezető ugyanis nem hagyta annyiban a dolgot, így a külföldi székhelyű bigtech óriás kénytelen volt megküldeni a profil regisztrációjához használt felhasználói adatokat. Ez már elegendő kiindulási pontot jelentett a nyomozás megkezdéséhez, ami minden részletre kiterjedő volt: arcfelismerő szoftverrel lefuttatott profilkép, telefonbejelentkezési adatok, IP-címek vizsgálata még csak néhány apró mozzanat, amit a XX. kerületi kapitányság megbízott alosztályvezetője megvizsgált, majd 154 oldalas nyomozati anyagot adott át vádemelési javaslattal. A bűncselekmény elkövetője először tagadta még azt is, hogy ismerné kolléganőnket, majd azt is, hogy egyáltalán kommentelt volna, majd a bizonyítékok megismerését követően panasszal élt az eljárás ellen – ezt azonban elutasították. Vélhetően ő sem gondolta, amikor a lánya megerőszakolásával fenyegette és antiszemita kijelentésekkel tarkított trágárságokat írt Jurák Kata oldalára, hogy ezért bizony büntetőeljárást indíthatnak ellene, azt pedig valószínűleg a legvadabb álmában sem gondolta volna, hogy vádemelést követően elítélik emiatt. Szalai István ügyvéd képviselte kolléganőnket az eljárásban, aki a történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Az ügyben a közösségi médiában megjelent Jurák Kata sértettet fenyegető, egyben trágár hozzászólás jelent meg 2021. július 17-én egy – mint utóbb kiderült – álnevet használó felhasználótól. Mivel a fenyegetés a „szokásos”, eldurvult politikai hangnemhez képest is kirívó volt, illetve, mivel nem csak a sértett újságírót, de kiskorú gyermekét is fenyegették, nyilvánvaló volt, hogy feljelentést kell tennünk zaklatás vétsége miatt. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. Szerencsére és a rendőrségnek hála az elkövetőt felkutatták.
Hozzátette:
Az, hogy álprofilból indított fenyegetések elkövetőjét sikerül felderíteni, nem példa nélküli, de nem is túl gyakori. A rendszerint külföldi székhelyű közösségi médiumok általában nem válaszolnak a magyar rendőrség megkereséseire, így a magyar rendőrség eleve el van zárva attól, hogy az ilyen nyomozásokban a második lépést megtehesse. Ebben az ügyben azonban más, az elkövetőhöz vezető nyom is maradt, így a felelősségre vonása meg is történt. A kiszabott büntetésről elmondható, hogy az se nem súlyos, se nem enyhe, bár ennek megítéléséhez szükséges lenne ismerni az elkövető előéletét is – a hatóságok ezt figyelembe is vették. A pénzbüntetést, úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. E kettő szorzata adja meg a pénzbüntetés összegét. És bár a pénzbüntetés esetén az elítélt a jogerőre emelkedéskor mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (azaz köznyelven nem lesz „priuszos”), azt tudni kell, hogy a hatóságok ezt az elítélését a későbbiek során is – ha lesz még dolga a rendőrséggel – látni fogják és figyelembe is veszik a büntetés kiszabásakor.
A Fővárosi Főügyészség megkeresésünkre az üggyel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta:
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészségzaklatás vétsége miatt vádiratot nyújtott be a Budai Központi Kerületi Bíróságra. A kerületi ügyészség arra tett indítványt a vádiratban, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás mellőzésével hozzon érdemi döntést, a vádlottal szemben büntetővégzéssel pénzbüntetést szabjon ki. A bíróság egyetértett az ügyészi indítvánnyal és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, váddal egyezően megállapította, hogy a férfi megvalósította a zaklatás vétségét. Ezért a vádlottal szemben a bíróság 100.000 forint pénzbüntetést szabott ki. A bíróság rendelkezett arról is, hogy amennyiben a vádlott a kiszabott pénzbüntetés megfizetését elmulasztja, a büntetést szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A büntetővégzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az érdekeltek tárgyalás tartását kérhetik.
-fogalmazott Bagoly Bettina, szóvivő.
Persze tagadta, hogy ő írta volna a fenyegető kommenteket és panasszal is élt…
Az emberi méltóság, a becsület valamennyi ember számára féltett érték. A gyalázkodó, becsmérlő kifejezések használata sértheti a másik ember önbecsülését, emberi méltóságát. Az emberi méltósághoz való jog különleges abból a szempontból is, hogy nem korlátozható. Az emberi méltósághoz való jog mellett a tényállás érint egy másik alapjogot is, mégpedig a vélemény nyilvánítása szabadságának a jogát. A véleményszabadság azonban nem korlátlan. Senki nem mondhatja azt amit csak akar. A vélemény kinyilvánításának szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A vélemény kinyilvánításának határa a gyalázkodás, azaz a másik ember méltóságának megsértése.
A közösségi hálózatok nyilvános felületnek számítanak, hiszen alapesetben bárki láthatja a bejegyzéseket. Ennek nyomán érdemes kétszer is meggondolnia, ha durván beszólna, esetleg súlyosan megfenyegetné egy bejegyzés szerzőit – a mostani példa alapján különösen.
Dr. Szalai István 19 év ügyészi és vezető ügyészi büntetőjogi tapasztalattal áll az ügyfelek rendelkezésére. Az általános ügyészi területen végzett munka után 2008-2010. évek között a fiatalkorúak ügyésze, 2010-2014. években közlekedési ügyész, majd 2014. évtől átszervezés miatti megszüntetéséig a Veszprémi Nyomozó Ügyészség vezetője volt. A PPKE Doktori Iskolájában PhD abszolutóriumot szerzett. Elvégezte a Legfőbb Ügyészség által szervezett „nyomozó ügyészek kriminalisztikai képzése” és az olasz Guarda di Finanza által az EU által finanszírozott beruházásokra vonatkozóan észlelt csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos tanfolyamokat Különböző szakmai és egyetemi lapokban megjelent publikációi mellett A gyermek- és ifjúságvédelem rendszere Magyarországon (VHF, Veszprém, 2006.) tankönyv szerzője és Az ügyészek nagy kézikönyve (szerk.: Dr. Polt Péter, Dr. Varga Zs. András, Complex Kiadó, Budapest, 2013.) szakkönyv társszerzője. Angolul és németül beszél.
Köszönjük a Földesi-Herpai Szalai ügyvédi irodának, hogy eljárt kolléganőnk ügyében! Forduljon Ön is bizalommal a summa cum laude végzett jogászcsapatból, igazságügyi szakértőből álló ügyvédi irodához jogi segítségért!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS