A magyar közélet háttérstruktúráiban máig meghatározó szerepet játszanak – főként a kulturális élet irányításában és egyre inkább a globális és uniós körök informálásában – azok a nagycsaládok, amelyek klánként szerezték meg, konvertálták át, kamatoztatták és örökítették tovább a rendszerváltoztatás előtt felhalmozott tőkéjüket. Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a latoszogblog.hu oldalon publikált írásában rávilágít, hogy a Momentum vezéregyéniségének esetében is tetten érhető ez a jelenség. Fekete-Győr András úgy véli, neki jár a hatalom, hiszen jogászdinasztia sarja, kipróbált kommunista funkcionárius unokája, impexes szülők gyermeke.
A szerző a hatalomátörökítés jelenségét bemutatva példaként említi az Apró- és a Donáth-családok egymást időnként keresztező történetét. Rámutat, hogy a balliberális közíróság az Ungváry családban is apáról-fiúra öröklődik, akárcsak a balliberális politika kabinetszintű mozgatása a Gáloknál. A forradalom utáni megtorlásban jeleskedő Marosán György fia pedig az utolsó állampárti kormányszóvivő volt, majd a Magyar Hitelbank igazgatója lett, az ő fia pedig napjaink egyik neomarxista filozófusa. A rendszerváltoztatás ellenére továbbélő (poszt)kommunista kontinuitás gazdasági, politikai és kulturális szálai 1990 és 2010 között egyaránt vastagodtak, a folytonosság 2010 óta meggyengült kötelékei azonban maradandónak bizonyulnak. A „demokratikus ellenzék” SZDSZ-ben folytatódó Nagy Nemzedékének gyermekei hozták világra 2015-ben ennek a láncolatnak a legutóbbi tagját, a Momentumot, mégpedig az MSZP környezetének bábáskodásával, a progresszív értelmiség féltő pillantásaitól kísérve. A párt színeiben lett EP-képviselő a nemzedékek óta a baloldalon politizáló Donáth család sarja és a Momentum elnöke is, aki nemcsak annak a jogászdinasztiának a szakmáját folytatja, amelyre anyai ágán szeret hivatkozni, hanem annak a nagyapjának a politikai vehemenciáját is, akire apai részről nem annyira.
Az elit szervezett kisebbség, a többség szervezetlen sokaság
A rendszerváltoztatás folyamatát olyan többkomponensű elitszövetség térítette el, amely a Kádár-, sőt a Rákosi-rendszerből eredeztethető, ereje teljében a Horn-kormányzás idején volt, másodvirágzása pedig a Gyurcsány-évekre esett. A késő-kádári technokrácia és a „demokratikus ellenzék” fogott össze egymással, meg a reformkedvű értelmiség hozzájuk csatlakozó segédhadaival, hogy a „nemzetközi pénzügyi-gazdasági szuperstruktúra” szolgálatába állítsa Magyarországot. E szövetség szilárd maradt, s újabb és újabb nemzedékei is folyamatosan újrakötik.
A kommunista elit a hatalom továbbörökítésére törekszik
A politikai-kormányzó elitek és a gazdasági-pénzügyi elitek versengenek önmagukkal és egymással, nemzedékeik eközben cirkulálnak, és az különbözteti meg őket a társadalom egészétől, hogy míg az elit szervezett kisebbséget alkot, addig a többség szervezetlen sokaságot. Az elit reprodukálja magát a felhalmozott vagyon biztosította gazdasági erővel, a formális és informális társadalmi befolyás gyakorlásával és a tudásszerzés lehetőségeinek fokozott kihasználásával mindezek generációkon keresztül való felhalmozásával, gyarapításával és átörökítésével. Pierre Bourdieu szerint létezik anyagi tőke, társadalmi tőke, ami személyes kapcsolathálót, beleszületést, foglalkozási presztízst jelent, kulturális és szimbolikus tőke is. A kulturális tőke a jolly jokerének.
Budapesten születtem, milyen családba születtem? Viszonylag jobb módú családba, többek között ezért is van lehetőségem arra, hogy kezembe vegyem a sorsomat és változtassak valamit, egyébként nem tudnék szerintem ezzel foglalkozni. […] Nem is tudnám enélkül csinálni a Momentumot. […] Emellett nem lehet dolgozni
– idézte a szerző a momentumos politikus 2017-ben tett nyilatkozatát, majd rámutatott, hogy a posztkommunista hálózat, diktatórikus előzményével és máig tartó hosszú árnyékával együtt töretlen kontinuitást élvez. Most pedig a konkrét hatalmat akarja visszaszerezni.
A büszkeségre okot adó anyai ág
Az erdélyi Kuncz família az egész magyar nemzet számára értékteremtő dinasztiának számít. Legtöbbet idézett tagjai: Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő és bátyja, Kuncz Ödön (1884–1965) jogász–közgazdász számít. Apjuk, Kuncz Elek híres: főgimnáziumi igazgató, majd a kolozsvári tankerület főigazgatója volt. Kuncz Ödön 1907-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végzett királygyűrűs jog- és államtudományi doktorként, majd ügyvédi szakvizsgát tett és magántanári képesítést szerzett. Számos posztot töltött be: Budapesten volt főjegyző, a Királyi Ítélőtábla tanácsjegyzője, igazságügyminisztériumi törvényelőkészítő, Kolozsvárott egyetemi tanár. 1919 után elhagyta szülőföldjét, nem akart esküt tenni a Román Királyságra, a fővárosban telepedett le. Eleinte a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karán, aztán a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásán tanított. A szintén patinás szentmiklósi Szabó család Valéria nevű leányát vette feleségül. A nemességgel rendelkező kalocsai famíliából került ki a magyar geológia megalapítója, Valéria György nevű testvére pedig a II. világháború idején volt pozsonyi, aztán helsinki magyar követ.
A Horthy-korszak jogtudósa
A Horthy-korszak jogtudományi és kodifikációs életében Kuncz Ödön alapvető szerepet játszott. Közel félszáz nagyobb tudományos dolgozata jelent meg, több közülük ma is tananyag. 1934-ben A trianoni békeszerződés revíziójának szükségessége címmel írt, számos társadalmi egyesületnek volt vezetőségi tagja, szaklapokat szerkesztett, elkötelezett katolikus erdélyi volt. 1930-ban az MTA levelező tagjává választották. Szaktudományos és törvényelőkészítői munkásságáért kormányzói elismerésben részesítették, 1940-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét. 1933–34-ben, majd 1943–44-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. 1939-től töltötte be a budapesti egyetem légoltalmi főparancsnoki tisztségét. 1945 augusztusában az egyetemi igazolóbizottság igazolta, de „szigorú feddésre” ítélte, mivel tagja volt a német kezdeményezésre létrehozott Nemzetközi Jogászkamarának, két alkalommal pedig előadást tartott Berlinben. 1949-ben kényszernyugdíjazták, munkásságát elhallgatták. Dédi bácsinak és Vája néninek két fiúk született, Kuncz Dénes (1911–1973), neves nőgyógyász, főorvos, tanár, valamint Kuncz József (1912–1981). Utóbbi 1936-ban ügyvédjelölt lett, ő is szerepet vállalt a Jogászkamara tevékenységében, 1942-ben a Magyar Nemzeti Bank alügyésze, később ügyésze volt. 1941-ben tartalékos tüzér főhadnaggyá léptették elő. Kuncz József az unokája által visszaadott családi legendárium szerint „a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa volt, 1956-ban a Forradalmi Tanács vezetője. Természetesen rögtön kirúgták, ezért a nagymamámmal együtt jó ideig nem találtak munkát.”
Pártkarrier apai vonalon
Abban az időben, amikor a kolozsvári származású Kunczok budapesti ágának családfője végleg megtelepedett a fővárosban, egy másik családnak is emelkedni kezdett a csillaga. Fekete Győr Béla (1901–1979) a ’30-as évek közepén lett a Tokaj közelében lévő Csobajon uradalmi gazdaságkezelő. 1938-ban már a Tiszántúli Gazdák Állattenyésztő és Értékesítő részvénytársaságának felügyelőbizottsági tagja volt. Arról a Fekete Győr Béláról van szó, aki 1960-ban Munka Érdemrendet kapott a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkönyvelőjeként. Egerben hunyt el. Fekete Győr Bélának Adlovics Máriától egy gyermeke született, Fekete Győr Endre (1926–1999) néven, aki Csobajon nőtt fel, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnökként és közgazdászdiplomát is szerzett. 1944-ben jelent meg Budapesten. 1946-ban belépett a Magyar Kommunista Pártba, két évvel később a Magyar Dolgozók Pártjába is jelentkezett. 1948-ban helyezkedett el a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), ahol 1957-ig dolgozott, eleinte előadóként, majd osztályvezetőként. 1957-től 1962-ig a tárcához tartozó Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vállalat igazgatójaként szolgálta tovább a pártot. Az MSZMP-be a forradalom leverése után rögtön belépett.
Feltörekvő vidéki agrárkáder
1955-ben a Növénytermelési Főigazgatóság osztályvezetőjeként megrovásban részesült. 1958-ban új munkahelyén „kisebb szabálytalanságok és hiányosságok” miatt ismét megbüntették. 1962 tavaszán vidékre helyezték, „megválasztották” ugyanis a mátraaljai Verpelét község Dózsa Termelőszövetkezete elnökének, mert egyfelől megbízható elvtársnak számított, másfelől az egri, közelebbről a debrői borvidékhez tartozó tsz-be szőlőhöz értő elnököt kerestek. Felesége követte: a budapesti születésű Pintér Irént az FM-ben, majd a KSH-ban betöltött állása után előbb a nógrádi Földművesszövetkezetben, később a Heves Megyei Tervező Vállalatnál helyezték el. Fekete Győr Endre a ’60-as évek második felében afféle feltörekvő vidéki agrárkádernek számított, MKP-, MDP-, majd MSZMP-tag, képzett agrárszakember, kétdiplomás tsz-elnök. A felemelkedés útját az 1966-os Heves megyei pártértekezlet nyitotta meg előtte, ahol olyan beszédet mondott, hogy hatására nemcsak a megyei pártbizottságba került be, hanem a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének is tagja lett, sőt delegálták az országos pártkongresszusra!
Fekete Győr Endre a Heves Megyei Tanács elnöke mond beszédet. Fotó: képernyőfelvétel
Korrupt nagypapa
1969 januárjától 1981 márciusáig volt a Heves megyei végrehajtó bizottság elnöke, a megye második emberének számított. A kommunista megyevezető a ’70-es években a „baráti szocialista országok” küldöttségei mellett fogadta az odalátogató keményvonalas pártvezetőket, Apró Antalt – Dobrev Klára nagyapját –, Biszku Bélát, Komócsin Zoltán és Gáspár Sándor PB-tagokat, de elnökölt „szocialista hazafiságról” szóló tanácskozáson, szervezett pártnapot, rendszeresen részt vett a megyei pártértekezleten is. 1980 nyarán megyei tanácselnöknek választották, sőt november 7. alkalmából megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. A Heves Megyei Tanács 1981. március legvégén helyettesével együtt korrupció miatt felmentette elnöki posztjából. A tanácsi házgyár vezetése a drágábban felszámított, rossz minőségű építőanyag alkalmazásán túl ugyanis feketén építtetett magának családiházakat, meghamisította a mérleget, a PB-jegyzőkönyv szerint Fekete Győr „és családtagjai jogtalan kedvezményt fogadtak el”, ilyen volt például a „nyaralójába nyílászáró, a szauna elektromos szerelése, felesége a vállalattól indokolatlanul magas munkabért kapott”. Elektromos szauna készült a pártfunkcionárius galyatetői nyaralójába, 1981-ben!
Felfele bukott
Fekete Győr leváltását követően a földművelési tárca állományába került – oda, ahonnét 1948-ban elindult. Egy évvel később egyetemi docenssé nevezték ki.
Én egy konzervatív és antikommunista családból származom, főleg anyukám ágán
– mondta Fekete-Győr András, ám láthatjuk, ez az apai ágra már nem igaz. Fekete Győr Endre ugyanis nem egyszerű tsz-elnök volt, hanem a pártállam egyik vezető megyei kádere, aki mindig puhára esett.
A Rákosi-kor funkcionáriusa
Fekete Győr Endrének egy gyermeke született, aki apjához képest arisztokratikusabban, kötőjellel írja nevét. Fekete-Győr András 1956-ban Budapesten született, általános iskolába – Hevesbe költözésük miatt – már Verpeléten járt, 1974-ben érettségizett az egri Dobó István Gimnáziumban, 1978-ban pedig közgazdász diplomát szerzett. Évekig dolgozott a Monimpex nevű külkereskedelmi vállalat üzletkötőjeként, a kávé- és fűszerosztályon. Ez az állami exportvállalat a hazai prémiumtermékek értékesítésével foglalkozott, több mint 50 százalékban nyugat-európai, illetve angolszász piacon. A vállalat szoros pártállami felügyelet alatt állt: a Monimpexet másfél évtizedig a Rákosi-kor egyik begyűjtési biztosa, későbbi tervhivatali funkcionárius vezette.
Az ország eladósítása
Fekete-Győr András 1983 májusában közös cikket jegyzett Ipper Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi koordinációs osztályának vezetőjével. Az 1982-es IMF-csatlakozás és az 1983-as Világbank-tagfelvétel idején megjelent népszerűsítő cikket azzal zárták, hogy ez a két lépés „javítja a nemzetközi pénzpiacon való megítélésünket” – magyarán a hosszútávú, nyugati eladósodást. Fekete-Győr András 1993-tól az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezetőigazgató-helyetteseként, a 2010-es kormányváltástól ügyvezető igazgatójaként dolgozott. (Beceneve, „Fegyőr”, korántsem munkastílusára utal, éppen ezért teremt mulatságos helyzetet, hogy minden bizonnyal távoli felmenője volt az a „Fekete Győr András börtönőr”, akit 1888-ban a kassai m. kir. pénzügyigazgatóság adóhivatali munkatársává nevezett ki.) Menesztése után a párizsi székhelyű European Forum of Deposit Insurers (Betétbiztosítók Európai Fóruma) főtitkára lett, négy évre. Szintén Budapesten látta meg a napvilágot Kuncz Magdolna, a budapesti Kuncz-ág utolsó sarja, Kuncz Ödön egyetlen unokája, Kuncz József leánygyermeke. Nyelvtagozatos osztályban, 1973-ban érettségizett a Kaffka Margit Gimnáziumban, Ezt követően elvégezte a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakját. 1980 közepe és 1987 vége között a Chemokomplex Vegyipari Gép és Berendezés Export-Import Vállalatnál dolgozott, kiviteli menedzserként. A cég vegyi- és műanyagipari termékek, valamint festőberendezések külkereskedelmével is foglalkozott.
A hírszerzés bázisai
Borvendég Zsuzsanna szerint az impexek a Kádár-rendszer gazdaságirányításának, politikai működésének, de hírszerzésének, sőt fedett tranzakcióinak is szerves részét képezték. Gazdasági és műszaki hírszerzésre is szakosodtak, sőt ipari és katonai kémkedésre is használták őket. Ebbéli megbízatásuk civil részét a BM III/I. (Hírszerző) Csoportfőnöksége ellenőrizte, a katonait pedig a Néphadsereg Vezérkarának 2. Csoportfőnöksége koordinálta, mégpedig a szovjet katonai felderítés (GRU) szoros felügyelete alatt. A pártállam által létrehozott »impexek« a hírszerzés bázisául szolgáltak. Vezető munkatársainak alkalmasint szorosabb volt a kapcsolata a legfölsőbb pártvezetéssel, mint a hivatásos hírszerzőszervekéinek. Az impex-vállalatokba kiszervezett polgári–katonai operatív munka (beszervezés, dezinformálás, felderítés, hírszerzés, kémkedés) „tőkés viszonylatban” történt. A Monimpex kifejezetten az osztrák irányba dolgozó katonai hírszerzéshez volt bekötve, de „tőkés országokkal” való prémiumtermék-kereskedelme miatt afféle valutabeszerzőnek is számított. A Chemokomplex viszont a civil és katonai felhasználásra alkalmas vegyipari termékei miatt még komolyabb állami vállalatnak számított. A KGST-országok közös orenburgi gázvezetékét magyar részről 1975–79 között ez a cég építette, sőt egy iparági beszámoló szerint „a Külkereskedelmi Minisztérium a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalatot jelölte ki a külkereskedelmi feladatok ellátására” a Szovjetunióban. A kádári impex-birodalom halálcsillaga a Chemokomplex, amely 1963-tól kerek harminc éven át abban az Andrássy út 60-ban működött, ahol 1945 és 1956 között a kommunista diktatúra állambiztonsági erőszakszervezetei (PRO, ÁVÓ, ÁVH, BM állambiztonság) székeltek, amelyek áldozatainak lassan húsz éve ugyanitt állít emléket a Terror Háza Múzeum.
Kuncz Magdolna féltucat nyelven beszél
Kuncz Magdolna 1994-től az Electrolux export-menedzsereként helyezkedett el, 2000-től egészen 2012-ig pedig egy orvosi eszközértékesítéssel foglalkozó céget vezetett. 2013 után újraházasodott, külföldön él. Áldozatos munkával képviseli családja emlékét: 2011-ben hozta létre a Kuncz Alapítványt, de Dr. Kuncz Alapítvány néven is működtet egy hasonló célú szervezetet. 2017-ben sajtó alá rendezte nagyapja, Kuncz Ödön kéziratos visszaemlékezését (Életem), 2018-ban pedig az ELTE jogi karán képviselte a nemes ügyet a jogtudomány napján. Féltucat nyelven beszél.
Fegyőrnek nem volt nehéz gyerekkora és villámgyorsan épült a karrierre is. Fotó: képernyőfelvétel
Fegyőr mindent megkapott az élettől
A Kuncz-dinasztia históriája és Fekete-Győrék családtörténete 1989-ben fonódott össze, mikor Budapesten megszületett ifjabb Fekete-Győr András, aki mindent megkapott az élettől: a rendszerváltás nyertese. A pesthidegkúti zöldövezetben található kétszintes házban nőtt fel, a szomszédos Solymár kéttannyelvű német nemzetiségi általános iskolájába járt és az I. kerületi Toldy Gimnáziumban érettségizett 2008-ban. Zenélt, focizott és színészkedett is, majd az ELTE ÁJK-n tanult. Kiemelt helyeken végezhetett szakmai gyakorlatot: kezdetben a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál, majd 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara osztrák, német és Benelux területekért felelős részlegénél, végül Erasmus-ösztöndíjjal két szemesztert töltött a Heidelbergi Egyetem jogi karán, hazatérve a General Electricnél helyezkedett el követelésrendezőként. Nyelvtudását gyakran megemlíti, hogy ekkoriban nemzetközi perbeszéd-versenyeken szerepelt, amelynek révén Hongkongba is eljutott, ahol szerelembe esett egy muszlim vallású, indiai nemzetiségű szingapúri állampolgárral.
Párizsban jöttem rá, hogy mi a baj Magyarországgal
– mondta még a 2014 tavaszi választásokra összeálló baloldali koalíció összetétele miatt. A fáma szerint ekkor határozta el, hogy új ellenzéki pártot alapít. Többnyire fővárosi elitgimnáziumokban végzett, az Erasmus-generációhoz tartozó társaival együtt 2015 végén egyesületet alapított, amely a Momentum Mozgalom előfutára volt. 2015–16 fordulóján Brüsszelben találjuk az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál, innen Berlinbe megy, ahol 2016-ban a Humboldt Egyetemen hallgat politikatudományt, és egy Bundestag-ösztöndíjnak hála Hans-Peter Friedrich képviselő, volt miniszter, a CDU/CSU EU-politikáért felelős frakcióvezető-helyettese mellett dolgozik.
Ellehetetlenítették a budapesti olimpiaszervezést
2016 nyarán tért haza, rögtön a Momentum elnökévé választották. Első nagy dobásuk a 2017-es NOlimpia-kampány volt, amellyel ellehetetlenítették a budapesti olimpiaszervezést, egyértelműen Párizst hozva ezzel helyzetbe. A 2018. áprilisi országgyűlési választásokon – pártja országos listáját is vezetve – sikertelenül indult a budapesti Belváros egyéni választókerületében.
„Hazugság, hogy népszavazást akartak a kezdeményezők, hiszen nem az volt a szlogen, hogy »népszavazást az olimpiáról«, hanem az, hogy »nem az olimpiára«”. Fotó: mno.hu
2019 májusában pártja két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, ezzel riválisai egy része Brüsszelbe távozott. Az ellenzéki térfélen 2018 nyarán elkezdett folyamat 2020–21 fordulóján ért révbe, amikor megszületett a hatpárti szivárványkoalíció. Így Fekete-Győr 2016–18 közötti, hangzatos Gyurcsány-ellenes kijelentései ellenére annak az összefogásnak a tagja, amelynek játékmestere éppenséggel az Apró–Dobrev-klán egykori szocialista miniszterelnöke. Ifjabb Fekete-Győr András külföldi kapcsolatai politikailag hasznosulnak: 2017 őszén az FDP „polgárpukkasztó kampányának részleteibe avatták be”, részt vett az Europäische Bewegung egyeztetésén és a Europe, yes, we can! című brüsszeli ifjúsági fórumon, az év végén pedig „régi vágya” teljesült, amikor kezet szoríthatott Frans Timmermans-szal. A 2018-as választási vereség után ismételten külföldi ösztöndíjat kapott, amellyel ezúttal az USA külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership programban vett részt. 2019 májusában Guy Verhofstadttal kampányolt, novemberben pedig román szövetségeseit (USR-PLUS) erősítette; de feltűnően jó holland politikai kapcsolatai is vannak, a dán liberális baloldal, az En Marche! és a Progresívne Slovensko mellett.
A Momentum elnöke a kommunista nagyapára ütött
Fekete-Győr András a nagyapjára ütött. A Momentum elnöke a pártmunkás-zsargont használja, szerkesztőségbe tör be, újságírókat vegzál, fenyeget, vagy helyez kilátásba súlyos alapjogsérelmeket kormányváltás esetére, a jogállamiság kommunizmus óta nem látott megsértésére való felbujtásról már nem is szólva. A megyei párthatalmasság egyenesági leszármazottja eközben gyakran beszél a demokratikusan megválasztott kormánnyal kapcsolatban „pártállamról”, sőt arról, hogy szüleinek nemzedéke félt a Kádár-rendszerben, amely saját impexes felmenőire biztosan nem volt igaz. Egy vezető pártállami funkcionárius sarjától kellemetlen efféléket hallani. Ráadásul az erdélyieket a magyar jelöltek favorizálása helyett arra buzdította, hogy a Momentum román testvérpártjára szavazzanak, amelyet egy volt román soviniszta vezet.
A rendszereken és korszakokon átívelő hálózat
A szerző Mező Gábor kollégánk kutatásaira hivatkozva megjegyzi, hogy a hálózat rendszereken, sőt korszakokon átívelve, generációk során keresztül érvényesül: a kezében összpontosuló tudás és vagyon, befolyás és hatalom „eredeti tőkefelhalmozása” olykor közvetlen fizikai erőszakkal történt, gyakorlata újabban puha eszközökkel ment végbe, megőrzése viszont mindvégig stratégiai kérdés volt – ma is az. A gazdasági és politikai pozícióőrzés, a társadalmi előnyök monopolizálása, a kulturális hatalom kézben tartása a kontinuitás fenntartását szolgálja, de bármikor kész uralma helyreállítására is. Főképpen, hogy befolyásának meggyengülését – ami rokonértelmű folytonosságának megszakításával – valósággal tűrhetetlennek és meglehetősen sértőnek is tartja. A posztkommunista–liberális szövetséget más formában újrakötő, de az eredeti forráshoz is gyakorta visszajáró, transzatlanti támogatottságú elitnemzedéket családi kötődései, nyelvhasználata, kulturális referenciái, gazdasági ízlése és szerteágazó – hazai, de főleg nemzetközi szolgálati – kapcsolatrendszere korlátlan feljogosítottság-érzéssel tölti el. Ezért aztán 2022-ben nemcsak revánsra, hanem politikai restaurációra készül. Fekete-Győr András felmenői szerencsések: generációról generációra minden rendszerben megtalálták a helyüket, a két família közös leszármazottjának talán ezért szokatlan, hogy ő nincs kormányon. Fekete-Győr Andrást a Forbes beválasztotta 2018 elején a 30 év alatti „harminc legtehetségesebb európai fiatal” közé, mondván: nem a vagyonával szerezte pozícióját. Hogy pontosan mi tette ezt lehetővé, arra válaszolt ez a történet.
Forrás: latoszogblog.hu; Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS