kádár-korszak
Méz és korbács – Földváryné Kiss Réka és az Öreg
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő, a szovjet katonai megszállás utáni időszakról, a Kádár-korszak megtorló intézkedéseiről beszélgettünk ezen a héten Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével.
Kíméletlen kivégzések, halottgyalázások – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és az Öreg
Máig nem hagyja nyugodni a hozzátartozókat, hogy a kommunizmus áldozatai miért kerültek álnevek alatt a 298-as és 301-es parcellákba; dr. Susa Éva igazságügyi antropológusnak is köszönhető, hogy több száz magyar család megkapta azt a lehetőséget, hogy méltóképpen elbúcsúzzon a hozzátartozóitól, akiket a diktatúrákban elpusztítottak. Az Öreg vendége Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke volt, akivel a Rákosi- és Kádár-korszak koncepciós pereiről, a kíméletlen kivégzések áldozatainak meggyalázásáról beszélgettünk.
A kuláküldözés áldozatainak emléknapja
Az Országgyűlés tíz éve, 2012. március 26-án nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe volt. Az Országgyűlés javasolta – a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztság kegyetlen üldöztetését és megkülönböztetését elítélő határozatban – a kuláküldözés történetéről és körülményeiről méltó módon, rendszeresen emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a magyar középparaszti réteg szenvedését.
Gulyás Gergely: ami 2006 őszén történt, az a Kádár-korszak óta egyedülállóan brutális tömeges jogsértés volt
A 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitás egyértelmű felelőse Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Terror Háza Múzeumban Budapesten. Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban című kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott: ami 2006 őszén történt, az 1990 óta, bizonyos ételemben a puha kádári diktatúra időszaka óta egyedülállóan brutális, durva, tömeges jogsértés volt. Gyurcsány Ferenc pedig ezután lenyűgözve érezte magát a rendőrség fellépése miatt – tette hozzá.
Fegyőr, a kommunista funkcionárius unokája úgy véli, neki örökletes alapon jár a hatalom
A magyar közélet háttérstruktúráiban máig meghatározó szerepet játszanak – főként a kulturális élet irányításában és egyre inkább a globális és uniós körök informálásában – azok a nagycsaládok, amelyek klánként szerezték meg, konvertálták át, kamatoztatták és örökítették tovább a rendszerváltoztatás előtt felhalmozott tőkéjüket. Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a latoszogblog.hu oldalon publikált írásában rávilágít, hogy a Momentum vezéregyéniségének esetében is tetten érhető ez a jelenség. Fekete-Győr András úgy véli, neki jár a hatalom, hiszen jogászdinasztia sarja, kipróbált kommunista funkcionárius unokája, impexes szülők gyermeke.
„Magyar vagyok, keresztény, fradista. Egy is elég, hogy ebben az országban semmire se vigyem” – 100 éve született az edzőlegenda Lakat Károly
Korának meghatározó labdarúgó-edzője volt, s nemcsak Magyarországon, de világviszonylatban is. Máig a földkerekség egyetlen trénere, aki kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát, de emellett magyar bajnoki címeket, Közép-európai Kupa-győzelmeket is szerzett aktuális csapataival. Nemzeti érzülete és Fradi-kötődése miatt pályafutása zenitjén nem lehetett szövetségi kapitány, miként a szókimondása miatt is meggyűlt olykor a baja: évekig a kommunista állambiztonság szigorú megfigyelése alatt állt. Ennek ellenére belőle a magyar labdarúgás örökös legendája lett, a vele méltatlanul bánók pedig többnyire feledésre ítélt percemberkék vagy szánalmas pártapparatcsikok voltak és maradtak. 100 éves lenne a magyar futball egykori edzőzsenije, a kétdiplomás, doktori címet is szerző tanárember, Lakat Károly. Életútját bemutató írásunkkal előtte kívánunk tisztelegni.
Ajánljuk még