Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét Újkígyóson

Felavatták a nemzeti összetartozás emlékművét a Békés vármegyei Újkígyóson vasárnap. Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson.

Latorcai Csaba a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kifejtette: a 103 éve aláírt trianoni békediktátum nem vagy alig titkolt célja az volt, hogy a végsőkig meggyengítse az ezer esztendeje szilárdan álló Magyarországot. A nemzet példátlan szellemi és lelki erejének, élni akarásának köszönhető, hogy ez nem sikerült.

És kellett hozzá Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint, akik tudták, hogy a magyarság megmaradásának és felemelkedésének záloga a kultúra megőrzése mellett a szellemi pallérozottság

– mondta. Az államtitkár, egyúttal a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető főtitkárának szavai szerint a nemzeti összetartozás napja arra biztat, hogy higgyünk önmagunkban, és abban, hogy a legnehezebb időkben is tudunk a jövőnkre vonatkozóan sikeres válaszokat adni.

Türelemre és politikai érettségre van szükség ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, hogy “a nemzet megmaradjon magyarnak, Európa európainak”

– jelentette ki az ukrajnai háborúra utalva. Kiemelte: a kormány elmúlt 13 évben hozott nagyszabású gazdasági, társadalmi és nemzetegyesítő intézkedéseinek köszönhetően az összmagyarság a térség együttműködésének és fejlődésének motorjává vált. Emlékeztetett: a kettős állampolgárságról hozott törvénynek köszönhetően meghaladja az egymillió-százezret az új magyar állampolgárok száma. Az államtitkár szólt arról is, hogy folytatják a Fogadj örökbe egy keresztet elnevezésű programot; Újkígyóson három keresztet és a környezetét teszik rendbe így. Latorcai Csaba úgy fogalmazott: “hisszük, hogy tehetséggel, szorgalommal és erős hittel újra naggyá tehetjük Magyarországot”; emellett közös feladatként határozta meg, hogy a XXI. századot “a Kárpát-medence népeinek sikeres évszázadává tegyük”.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő azt mondta: a gyásznak is helye van Trianon évfordulóján, de 2010 óta nem az elszakításra emlékezünk, hanem az összetartozásra.

A magyarság ismét büszke, a határokon átívelő együtt gondolkodásnak és cselekvésnek köszönhetően ismét erős nemzet lett

– hangoztatta.

Zalai Mihály (Fidesz–KDNP), a vármegyei önkormányzat elnöke szerint amikor “parlamenti politikát építenek” a határon túli magyarság ellen, akkor van még mit tenni az oktatásban, a fiatalok nevelésében, “és az ilyen emlékművek állításában”. Véleménye szerint hálát érdemel, hogy Trianon után 103 évvel is megmaradt az ország és a magyarság az anyaországban és a környező országokban is.

Botyánszki Pál László (független) polgármester köszöntőjében elmondta: a magyarság jövője csak együtt képzelhető el, “de ehhez nekünk kell újjászőni a száz éve szétszaggatott kötelékeket”.

Szebellédi Zoltán, az emlékmű állítását kezdeményező KDNP újkígyósi városi szervezetének elnöke a szoborállítás történetét felelevenítve elmondta: 2020 júliusában vetődött fel, hogy Újkígyóson nincs méltó emlékhelye a trianoni békediktátumnak. A KDNP helyi szervezetének ülésén javaslatot tettek egy szobor felállítására, a kezdeményezés megvalósítását pedig az Újkígyósért Közalapítvány vállalta. Az alkotás elkészítésével Gera Katalin újkígyósi születésű szobrászművészt, a város díszpolgárát bízták meg, aki fiával és egyben társalkotójával, Csernák Mátéval tervezte meg az emlékművet. Az alapítvány csak a témakört adta meg az alkotónak, ezen túl szabad kezet kapott a szobrászművész, aki a csodaszarvas ősi motívumát javasolta. A szobor bronzból készült, talapzata süttői mészkő.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor