Pesti Srácok

Félelmetes: Magyarország szinte az egyetlen a térségben, ahol két hét alatt nem buktatható meg külföldről a kormány? (Videó!)

Tényleg Amerika dönt errefelé mindenben? Vagy azért Nyugat-Európa és Oroszország is beleszól abba, hogy mi legyen velünk? Az biztos, hogy a térségünkben azt látjuk, egyre-másra megdőlnek a kormányok – gyakran egyértelműen titkosszolgálati és/vagy külföldről irányított akciók után. Bulgáriával kapcsolatban Washington egyszerűen „kijelentette”, kit akar vezetőnek. Ausztriában válság válságot követett. De Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában vagy Romániában sem jobb a helyzet. Maróth Gáspár meglátása szerint nagyjából Magyarország az egyetlen a térségben, ahol nem dönthető meg egy-két hét alatt a kormány. És az igazán félelmetes, hogy ezt a magyar kormánnyal amúgy kritikus Schiffer András is éppen így látja. Miért kezeli Amerika Kelet-Közép-Európát egyfajta banánköztársaság-térségként?

Van úgy, hogy egy beszélgetés, egy film vagy egy könyv részlete később napokig, akár hetekig, hónapokig (örökre?) az ember elméjében, lelkében bolyong. Éppen így voltam azzal a beszélgetéssel, amelyben Borvendég Zsuzsanna, Maróth Gáspár és Schiffer András voltak a vendégeink, vendégeim a Hálózatban.

Volt pár perc, amely nem is izgalmas vagy érdekes, hanem inkább félelmetes volt. Amikor arról beszélgettünk, mennyire egyszerű egy-egy kelet-közép-európai kormányt megbuktatni.

Lejegyzem, mi hangzott el.

PestiSracok facebook image

Maróth kezdte el: „Ha nézem az összes környező országot körülöttünk, akkor, ha sarkosan fogalmazok, rajtunk kívül nincs olyan ország, ahol külföldi, jól megtervezett hatalmi akcióval nagyjából egy vagy két héten belül nem elmozdítható a kormány.”

Schiffer: „Ühüm.”

Mező: „Hogy ez ennyire egyszerű. Ez azért elég félelmetes.”

Schiffer: „Bulgária.”

Maróth: „Bulgária. Csehország. Szlovákia. Menjünk tovább? Románia.”

Schiffer: „Nyáron bemondták, hogy ki lesz most a bolgár kormányfő. Washingtonban.”

„a »semmiből« gazdasági miniszterré lett, majd Biden elnök gratulációját is bezsebelő, cégével az amerikai biotech piacon is jelen lévő, kettős állampolgárságáról szemérmesen hallgató, pár hónapja progresszív pártot gründolt, Harvardon végzett neoliberális közgazdászra”, azaz Kiril Petkovra gondolt.>

Maróth: „Igen. Ukrajna.”

Schiffer: „Ausztria.”

Maróth: „Igen, Ausztria. Nagyon komoly kérdés, hogy valójában mi történt ott. Az egyikről bebizonyosodott, hogy az egyértelmű titkosszolgálati akció volt, de a mostani napok történései is nagyon kétségesek, hogy ott mi történt.”

Schiffer: „Azért érdekes, mert ha ’45 után megnézzük, ott voltak hihetetlen ideig hatalmon lévő kancellárok. Az elmúlt öt évben, ha Kurzot kettőnek vesszük, mert ő kétszer volt, akkor az ügyvivő kancellárokkal együtt már azt hiszem, a hetediket fogják elfogyasztani. Pedig régen abszolút a stabilitást képviselték.”

Az aktuálpolitikai elemzés után Borvendég Zsuzsanna Ausztria korábbi kulcsszerepéről, és nagyon is fontos semlegességéről beszélt. Hogy lássuk a nagyhatalmi játszmák korábbi részleteit.

És most egy kicsit tűnődjünk el ezen. Legalábbis azon, hogy nem tűnik úgy, mintha Amerika valamiféle amerikai, dél-amerikai „banánköztársaságokként” kezelné a „nála” amúgy jóval komolyabb múltú országokat?

A teljes beszélgetés:

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.