A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 24. Országos Találkozója sürgeti, hogy a 2014-2018 kormányzati ciklus kormányprogramja hangsúlyosan érvényesítse a társadalom környezeti érdekeit, ezért támogatják azokat a javaslatokat, amelyeket a környezetügy kormányzati pozíciójával kapcsolatban több országos civil szervezet levélben írt meg Orbán Viktor miniszterelnöknek (alább olvasható). A környezetvédő civilek a PestiSrácokhoz eljuttatott állásfoglalásukban szükségesnek látják a természeti erőforrásokkal és az összes környezeti elemmel egységesen foglalkozó önálló környezetügyi minisztérium visszaállítását.
A 65 aláíró civil szervezet azt várja az országgyűlési képviselőjelöltektől, megválasztásuk esetén mandátumuk teljes időszaka alatt minden tőlük telhetőt tegyenek meg annak érdekében, hogy Magyarország kormánya és országgyűlése 2014 és 2018 között teljesítse az alábbiakat:
1. Önálló környezetügyi minisztériumot, erős intézményrendszert
2. Átláthatóságot, társadalmi részvételt
3. A visszalépés tilalmát a jogalkotásban
4. Nemet a paksi bővítésre, széles körű energiahatékonysági és megújuló energia programot
5. Fenntartható erdő- és mezőgazdaságot
6. Környezetbarát közlekedést, élhető épített környezetet
7. Ökoszociális költségvetést és adórendszert, zöld fejlesztéspolitikát
8. Tiszta levegőt
9. Jó ökológiai állapotú vizeket, nemet a vízlépcsőkre
10. Megálljt a biológiai sokféleség csökkenésének
11. Nulla hulladékot
12. Élethosszig tartó környezeti nevelést mindenkinek
“Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A választáson győztes koalíció vezetőjeként és újraválasztott miniszterelnökként kérjük Önt, hogy a kormányalakítás előkészítési szakaszában gondolja át a környezetügy kormányzati pozícióját. Ehhez szeretnénk szempontokat adni az általunk képviselt társadalmi csoportok nevében.
Alaptörvényünk helyesen szögezi le: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” [XXI. cikk (1)] Egészségünk állapotát ugyanis mintegy 40 százalékban a környezet, 45 százalékban pedig (a környezettel is szoros összefüggésben lévő) életmód határozza meg. Egészséges gazdaságot pedig csak egészséges emberekkel lehet megteremteni.
Hazánk természeti értékeinek, mint közös nemzeti örökségnek a védelme mindannyiunk feladata, amely kiemelt közjóléti és gazdasági érdek is egyben. Alaptörvényünk így ír erről:
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” [P) cikk (1)]
Természeti értékeink egyúttal az Európai Unió természeti értékei is, melyeknek megőrzésére – különösen a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken – Magyarország speciális kötelezettségeket vállalt.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a napokban jelent meg a legújabb jelentése. A jelentés egyik legfőbb üzenete, hogy a globális felmelegedés a szélsőséges időjárási kockázatok mellett már több milliárd ember élelmezését, ivóvízhez való jutását is veszélyezteti.
A magyar kormány által idén elfogadott Nemzeti Biodiverzitás Stratégia rámutat, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzete 80%-ban rossz vagy nem kielégítő. A Stratégia felhívja a figyelmet, hogy ez a helyzet azért is veszélyes, mert a változatos élővilágunk az emberi élethez elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújt: többek között elősegíti az egészséges élelmiszerhez, tiszta édesvízhez, tiszta levegőhöz való hozzájutást, szerepet játszik a katasztrófák elkerülésében, valamint az éghajlat szabályozásában.
Ehhez hasonlóan számos kormányzati dokumentum került nemrégiben kidolgozásra (Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia), amelyek hasonló módon összegzik a társadalmunkra leselkedő környezeti veszélyeket és határozott kormányzati lépések igényét fogalmazzák meg.
Véleményünk szerint a környezetügy elmúlt ciklusbeli kormányzati strukturális elhelyezése és a környezetpolitika eredményei nem tudtak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek a Fidesz-KDNP kormánytól a környezetpolitika évtizedes romlásának a megállítását várták. Sőt, bár az Országgyűlés és a Kormány az Alaptörvényben és az említett kormányzati stratégiákban olyan alapvetéseket és feladatokat fogalmazott meg, amelyek előremutatóak és környezetvédő civil szervezetek által is támogatandóak, a környezet- és természetvédelem jogi háttere és intézményrendszere tovább romlott.
A természeti erőforrások jelenlegi helyzete, a környezet állapota nem csak a jövő nemzedékek lehetőségeit rontja, de a jelenben élők egészségét, megélhetését veszélyezteti és akadályozza a gazdasági kibontakozást. Ha Magyarország nem javít a környezetpolitika helyzetén, akkor a magyar lakosság már rövidtávon szembekerülhet ennek hátrányos társadalmi és gazdasági következményeivel.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Javasoljuk, hogy az új kormányzati ciklusban erősítse meg a környezetügy kormányzati képviseletét. Állítsa vissza a természeti erőforrásokkal és az összes környezeti elemmel egységesen foglalkozó önálló környezetügyi minisztériumot. Minden kormányzati döntésben érvényesítsék a környezeti szempontokat. A természet- és környezetvédelmi téren meghozni kívánt döntésekben biztosítsák az átláthatóságot és a társadalmi részvételt, a döntéseket széles körű társadalmi vita előzze meg.
Javasoljuk, hogy a kormányprogram kialakításához vegyék figyelembe a hatvanhat civil szervezet által támogatott környezetpolitikai javaslatcsomagban[3] foglaltakat.
A fentiek érvényesítése érdekében készek vagyunk segíteni a kormányzat fenntartható fejlődés érdekében végzett erőfeszítéseit.”
A kezdeményező Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegyleten kívül 61 civil szervezet írta alá az állásfoglalást.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS