Véget ért Gyárfás Tamás három tárgyalási napon át tartó vallomása a Fenyő János huszonkét évvel ezelőtti meggyilkolása miatt indított büntetőperben, a Fővárosi Törvényszéken kedden és véget érni látszik az egykori sportvezető eddigi magabiztossága is, amit bizonyára a bírói, illetve ügyészi kérdések válthattak ki nála. Gyárfás ugyan továbbra is kitart amellett, hogy nincs köze sem felbujtóként, sem más módon Fenyő halálához, a neki feltett kérdésekre ugyanakkor nem adott egyértelmű magyarázatokat a bíróságon.
A bírói, illetve ügyészi kérdésekkel megkezdődött kedden a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő-gyilkosság miatt indított büntetőper érdemi- bizonyítási szakasza, miután az ügyben az egyik felbujtóként számon tartott Gyárfás Tamás befejezte három tárgyalási napon át tartó védekezését. Póta Péter bíró olyan körülményekre igyekezett válaszokat kapni a vádlottól, hogy miért nem vállalkozott hazugságvizsgálatra az ügyben, holott annak lehetőségét legalább négy alkalommal felajánlották neki a nyomozóhatóságok. Gyárfás azt mondta tartott attól, hogy rosszul reagál az olyan kérdésekre is, amelyekben tudja, hogy igaza van. A bíró felvilágosította, hogy ezeket a reakciókat a szakemberek eltudják különíteni azoktól, amelyek egyértelmű hazugságra utalnak, és erről fel is világosították a vádlottat. Magyarázatában Gyárfás arra jutott, hogy egyrészt védői tanácsra utasította vissza a lehetőséget és hozzátette: őszinte vallomást tett korábban a nyomozóknak, ezért nem volt titkolnivalója. A vádlott végül azzal zárta le a kérdéskört, hogy sokkos, stresszes állapotba került amikor meggyanúsították, ezért nem vállalta a poligráfos vizsgálatot.
Vérdíj, vagy kölcsön?
Az ügyben tanúként szerepel az első hazai maffiaper egykori főszereplője, Tasnádi Péter, akit a vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőként bízott meg 1997 őszén Fenyő likvidálásával. Tasnádi előre át is vette a vádlottól a kialkudott tizenkétmillió forintos vérdíj felét, de a merényletet nem szervezte meg. Az nyomozás adatai szerint Tasnádi később a fennmaradó összeget is megkapta Fenyő halála után, de addigra Gyárfás már a kilencvenes évek olajügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást is megbízta, hogy szervezze meg Fenyő János meggyilkolását.
Portik a per másik, felbujtással vádolt érintettje, -egy másik immár jogerős ítélet szerint- Fenyővel a szlovák bérgyilkos Jozef Rohác végzett Budán. Az iratok szerint Gyárfás Tamást Tasnádi, és Portik is zsarolta később szerepe miatt, Póta Péter pedig azt akarta megtudni a vádlottól, hogy miért nem tett feljelentést emiatt, kiváló politikai kapcsolatai ellenére miért nem kért védelmet saját maga és a családjai számára. Gyárfás szerint Tasnádi nem is zsarolta igazán, a tizenkét millió forint pedig egy kölcsönügylet tárgya volt. Portikkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem bízott meg benne, érezte, hogy a másik csőbe akarja húzni és tartott attól is, hogy nem tudta Portik Tamás milyen anyagokat gyűjtött össze ellene, amelyek szerinte nem valósak, de nehezen tudott volna védekezni ellenük.
Fenyő János médiamágnást huszonkét esztendeje a budai Margit utcában lőtték agyon, amikor autójával megállt egy piros lámpánál. Fotó: MTI
Tízezer forintért bármelyik ukrán kinyír téged, mint egy kutyát
Gyárfás Tamás a három napos védekezésében többször utalt arra is, hogy szerepe Kovács Lajosnak, a Fenyő-ügy egykori főnyomozójának köszönhető, szerinte az ezredes hozta be őt a köztudatba, mint a merénylet felbujtóját, és Kovács Lajos volt az, aki Tasnádival is háttéralkut kötött, hogy az erősítse az ügyben Gyárfás szerepét. Póta bíró arról is kérdezte Gyárfást, hogy miért nem jelentette fel a rendőrtisztet, ha az a rossz hírét keltette, mire a vádlott azt válaszolta, hogy nem akarta magára haragítani a rendőrséget. Gyárfás Tamás védekezésében többször hangoztatta, hogy nem tagadja, voltak vitás üzleti ügyei, de azokat mindenesetben tárgyalások, vagy perek útján zárta le, soha nem alkalmazott erőszakot senki ellen, és senkit nem is kért fel ilyesmire. A bíró erre reagálva idézte Gyárfás egyik ismerősének vallomását, aki korábban egy másik ügyben azt állította, hogy Gyárfás egy vita hevében azt mondta neki: tízezer forintért bármelyik ukrán kinyír téged, mint egy kutyát. Gyárfás Tamás erre azt mondta a Fővárosi Törvényszéken, hogy nem emlékszik a közjátékra, egyúttal jelezte szerinte ismerőse hamis tanúvallomást tett.
Megválaszolatlan kérdések
Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, a vizsgálat fő bizonyítékai közé tartoznak azok a hangfelvételek, amelyeket Portik Tamás készített találkozóikon titokban, és amelyekben Portik arra igyekezett rávenni Gyárfást, hogy magára nézve terhelő adatokat mondjon a Fenyő-ügyben. Gyárfás Tamás szerint ezek a felvételek is igazolják ártatlanságát, a per kezdetén mégis azt indítványozta, hogy a bíróság zárja ki azokat a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Gyárfás erre azt mondta, azért kérte a kirekesztést, mert a felvételek olyan részleteket is tartalmaznak, amelyek sérthetik mások személyiségi jogait. Gyárfás Tamást a nyomozáskor szembesítették a felbujtás ügyében Tasnádi Péterrel és Portik Tamással is, Póta Péter pedig arra volt kíváncsi, hogy ezen alkalmakkor miért nem kérdezett rá a megbízás körülményeire: hol, mikor, milyen módon tette meg azt. Gyárfás erre mindössze annyit válaszolt, hogy ő senkit nem bízott meg Fenyő János megölésével, ezért nem is tartotta fontosnak tisztázni ezt az érintettekkel. Észrevételében az ügyész jelezte, hogy Gyárfás Tamás terjengős magyarázatokba kezd ugyan, de nem válaszol a kérdésekre, és érezhetővé vált, hogy Póta Péter is igyekszik elejét venni a történetek elnyújtásának, és számos alkalommal felszólította Gyárfást, hogy csakis a kérdésekre válaszoljon.
Gyárfás: igazából nem Tasnáditól és Portiktól, hanem a Fenyőtől tartottam
A kérdések között szerepelt az is, hogy ha Gyárfás Tamás tényleg komolyan tartott Tasnáditól és Portiktól, akkor miért nem fogadott testőröket a saját, és a családja védelmére, mire Gyárfás kibökte, hogy igazából Fenyő Jánostól tartott, így tisztázatlan maradt, hogy amíg Tasnádit és Portikot nem merte feljelenteni, akkor Fenyővel szemben miért tett meg ugyanezt. Gyárfás Tamás a három napos védekezésében többször utalt arra, hogy a médiaháború idején Fenyő nem akarta őt lejáratni az akkor a tulajdonában lévő Népszavában, ennek alátámasztására a vádlott össze is gyűjtött számos cikket. Az ügyészség ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a lapban számos, Gyárfás számára igencsak kellemetlen írás jelent meg, és a Népszavánál több újságírónak kizárólagos feladata volt, hogy terhelő adatokat gyűjtsön a volt tévéproducerről, aki azonban a vádhatóság szerint ezeket a cikkeket kihagyta a felsorolásából. Póta Péter jelezte, hogy a médiaháború idejéből az összes, a Népszavában megjelent cikket elolvassák, azokat a bizonyítékok között kezelik, és majd a tanulmányozásuk után vonják le következtetéseiket.
Felkészül Portik Tamás
Gyárfás Tamás védekezésében számos ponton igyekezett megcáfolni a vádirat állításait szerepével kapcsolatban, és lehetséges felbújtói körként említette az egykori Postabank vezérét, az azóta elhunyt Princz Gábort, illetve a Fenyőtől a Vico-birodalmat megörökölő Székely Herbertet. Gyárfás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy senkit nem szeretne alaptalanul vádolni, csak szeretné felhívni a figyelmet azokra az egykori érdekkörökre, amelyeknek szerinte lehetett indítékuk Fenyő likvidálására. A Fenyő János meggyilkolása miatt indított büntetőper csütörtökön a bíróság és az ügyészség kérdéseivel folytatódik, a másik vádlott, Portik Tamás vallomása valószínűleg a tavasz végén következik. Portálunk értesülései szerint csak Portik észrevételei után kezdik el meghallgatni a több mint ötven tanút, közöttük Tasnádi Pétert is. Információink szerint a Fenyő-ügyben az idén nem hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS