Pesti Srácok

Ferdinand Porsche és a Leopard tank - Német hadfelszerelést veszünk

Ferdinand Porsche és a Leopard tank - Német hadfelszerelést veszünk

A magyar-német kapcsolatok visszakanyarodtak oda, ahol nyolcvan éve voltak: ismét a németektől veszünk nehézfegyvereket. A héten jelentették be, hogy 44 darab Leopard 2-es tankot vesz hazánk, sok más haditechnikai cucc mellett. Az alábbi cikkünkben az Orbán-kormány döntésének hátterét igyekszünk némileg megvilágítani.

A Leopard tankokat még 1945-ben a német műszaki zseni, Ferdinand Porsche kezdte tervezni, legalábbis erről árulkodnak a fennmaradt rajzok. Az a Ferdinand Porsche, aki megtervezte a híres Volkswagen Bogárt, aki részt vett a Tigris 2, más néven Királytigris tervezésében, és sok más haditechnikai és polgári műszaki fejlesztésben. Kevesen tudják, de a francia népautót is a német zseni tervezte, ugyanis 1946-ban háborús bűnök miatt letartoztatták. Mint kiderült, ennek hátterében Jean-Pierre Peugeot, a Peugeot cég egyik tulajdonosa állt. Eredetileg az volt a terv, hogy a francia népautót ők fogják gyártani, de a politikai intrikák miatt ez nem valósult meg. Azonban Porschét Párizsba szállították és Louis Renault palotájának portásfülkéjébe költöztették, és ott megtervezte a farmotoros Renault Dauphine-t.

Vagyis a német és francia népautót ugyanaz az ember tervezte, a náci párttag német műszaki zseni.

Ferdinand Porsche és a Bogár 1939-ben. Fotó: MTI/EPA/DPA
PestiSracok facebook image

Ezután szegény Ferdinand Porsche hazajutott Stuttgartba, abba a városrészbe, amit Adolf Hitler épített a népautó gyártására. Fia már javában dolgozott a Volkswagen cég fejlesztésén, miközben fenntartották külön gyárként a Porsche céget. Egyébként a legutóbbi időkig a Porsche család volt a többségi tulajdonosa a Volkswagennek, és ezen keresztül a Škodának, a Seatnak, a Lamborghininek. Szóval kis túlzással a világ autógyártásnak fele az ő kezükben van.

A Porsche és a Leopard 1

De kanyarodjunk vissza a tankokhoz, mert a cikk témája az volna. A hidegháború elején a szövetségesek tiltották, hogy a németek tankokat gyártsanak, tervezzenek, sőt azt is, hogy gondoljanak rá. De lassan kezdett kínossá válni a szovjetek nyomulása a tankgyártás terén, és a NATO-nak erre semmiféle válasza nem volt. 1956-ban elhatározták, hogy csinálnak valamit, és az amerikaiak, a franciák, az olaszok úgy-ahogy elkezdtek tervezni egy újfajta harckocsit, ahogy a németek is.

Végül 1963-ban a Porsche cég terveit fogadták el, ami a Leopard 1 volt. Ez még csak közepes méretű tank volt, ám hamarosan hozzáláttak a nagyméretű Leopard 2 tervezéséhez. Először a franciák hagyták ott a közös projektet, és végül saját tankot kezdetek el bütykölni. Majd ezután nem sokkal az amcsik is leléptek, és közös terveket felhasználva elkezdték az Abrams projektet. Így a Leopard 2 tisztán német üggyé vált.

Ebbe aztán beleadtak mindent és sikerült megtervezni egy nagyon erős nehézharckocsit, amely sokkal jobb lett, mint a szovjet T-72-es, igaz, sokkal drágább is. Az amerikaiak is előálltak a saját Abramseikkel, és így létrejött a három nagy tankgyártó nemzet, ami a mai napig uralja a világunkat. A franciák és a kínaiak szintén ügyködnek tankokkal, de egyikről se lehet tudni, hogy mit csinálnak. Ha csinálnak bármit is.

Folyamatos a fejlesztés - egyre jobb a páncélzat, a fegyverzet és a számítástechnika

Persze ezeket a tankokat azóta folyamatosan fejlesztik, egyre jobb páncélt, egyre jobb ágyúkat, fedélzeti számítógépeket kapnak, de az alapkonstrukció egyik esetben sem változik. A nyugati modellek tulajdonképpen a Tigris, vagy inkább Tigris 2 alapján terveződnek meg, hiszen ezekben a tankokban már minden elem megvolt, ami a mai modern tankokban is megtalálható.

A ruszkik más elképzelések alapján fejlesztették a páncélos erejüket. Ők az "olcsó, de sok" alapon gondolkodtak. Már a T-34-es is ezen az elven alapult. Szergej, aki civilként a Volga-menti Vörös Október kolhoz traktorosa volt, mikor besorozták, egyből el tudta vezetni a tankot. Kapott egy rövid és hatékony kiképzést, amely abból állt, hogy meghallgatták Sztálin elvtárs egyik beszédét. Majd a kezébe nyomtak egy térképet, amelyen vörössel bekarikázták Berlint. Este partit rendeztek, ahol sok vodka fogyott, elénekelték a Kalinkát, majd reggel indulhatott a csatába.

Az oroszok futurista Armatája

Hadrendből kivont T-72-es harckocsik. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

És még így is sokan eljutottak Berlinbe, amin talán maguk csodálkoztak a legjobban. A T-72-es ezen a filozófián alapult, bár azért nagyon jó fegyver volt. De már a piacra dobás pillanatában alacsonyabb műszaki szintet képviselt, mint a nyugati tankok. Hiába, addigra már egyre kínosabbá vált az oroszok technológiai lemaradása. 1993-ban elkezdtek fejleszteni egy futurisztikus típust, az Armatát, amelyből 2015-ben néhány darabot felvonultattak egy díszszemlén. És ennyi, azután jegelték az ügyet, és ma úgy tűnik, hogy az Armata harckocsi gyártása inkább nem létezik.

A döntés indoka megérdemelne egy külön cikket, de Putyinék manapság a hiperszonikus fegyverek fejlesztését preferálják. De orosz tankot egyébként se vehetnénk, mert Magyarország jelenleg a NATO tagja, és az oroszok ebben a minőségünkben éppenséggel nem a barátaink.

Persze régen voltak T-72-eseink, de azokat Gyurcsányék egyrészt szétdarabolták és ócskavasat csináltak belőlük, másrészt hetvenhetet átadtak az iraki hadsereg felszereléséhez.

Az amerikai cuccal két baj van

Vehettünk volna még amerikai cuccot is, amivel két baj van. Az egyik, hogy a német tankok jobbak. Valahogy az amerikai szövetségeseinknek nem áll kézre a harckocsigyártás. Irgalmatlanul sok pénzt fektettek az Abramsekbe, de ez az erőfeszítés nem mindig látszik meg az eredményekben. Továbbá az is gond, hogy az amerikaiak exportra csak a lebutított változatokat engedik és a vevők kezét nagyon megkötik a felhasználás tekintetében.

De a haditechnikai érvek mellett van még valami más is, ami talán fontosabb szempont volt az Orbán-kormány számára. Ma már egyes becslések szerint a magyar GDP 20 százalékát a német autóipar adja. Ez a gazdaságunk egyik pillére és a geopolitikai stratégiánk egyik alapeleme. Hogy ez jó, vagy nem jó? Hát, erről lehet folytatni vitát, de tény, hogy hazánk a rendszerváltozás után a német szövetséget választotta, vagy ha úgy tetszik, akkor ebbe csúszott bele. Ha pedig ez így van, akkor logikus tőlük venni a legfontosabb fegyvereinket. Ez nekik és nekünk is érdekünk, és ebben a felállásban vágunk neki a következő évtizedek európai viharainak és konfliktusainak.

Kiemelt kép: wikipedia.com

Ajánljuk még

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.